274. nap

2 Sámuel 5

¹ Ezután elment Dávidhoz Izráel összes törzse Hebrónba, és ezt mondta: Nézd, mi a csontod és húsod vagyunk! ² Azelőtt is, amikor Saul volt a királyunk, te vezetted harcba és hoztad vissza Izráelt, és ezt mondta neked az ÚR: Te leszel népemnek, Izráelnek a pásztora, te leszel Izráel fejedelme! ³ Megjelent tehát Izráel valamennyi véne a király előtt Hebrónban, és Dávid király szövetséget kötött velük Hebrónban az ÚR színe előtt, ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává. ⁴ Harmincesztendős volt Dávid, amikor királlyá lett, és negyven esztendeig uralkodott. ⁵ Júda királya volt Hebrónban hét esztendeig és hat hónapig, Jeruzsálemben pedig harminchárom esztendeig volt egész Izráel és Júda királya. ⁶

A király pedig embereivel együtt fölvonult Jeruzsálem alá az országban lakó jebúsziak ellen. Azok azonban ezt mondták Dávidnak: Ide ugyan nem jössz be! Hiszen még a vakok és sánták is elűznek téged! Mert azt gondolták, hogy Dávid nem tud bemenni oda.

⁷ Dávid azonban elfoglalta Sion sziklavárát, és ez lett Dávid városa. ⁸ És ezt mondta Dávid azon a napon: Mindenki, aki öli a jebúsziakat, nyomuljon a csatornához! Mert ezeket a sántákat és vakokat szívből gyűlöli Dávid. Ezért mondják: Vak és sánta ne menjen be a templomba! ⁹ Ezután letelepedett Dávid a sziklavárban, és elnevezte azt Dávid városának. Körülötte építkezni kezdett Dávid, a Milló-erődtől fogva befelé. ¹⁰ Dávid egyre jobban emelkedett és növekedett, mert vele volt az ÚR, a Seregek Istene. ¹¹ Hírám, Tírusz királya követeket küldött Dávidhoz, azután cédrusfákat, ácsmestereket és kőműveseket, akik palotát építettek Dávidnak. ¹² Ekkor megértette Dávid, hogy az ÚR megerősítette királyságát Izráelben, és hogy naggyá tette királyságát népének, Izráelnek a javára. ¹³ Miután Dávid Hebrónból Jeruzsálembe költözött, még ott is vett el másodfeleségeket és feleségeket, és még születtek Dávidnak fiai és leányai. ¹⁴ Ez a nevük azoknak, akik Jeruzsálemben születtek neki: Sammúa, Sóbáb, Nátán és Salamon, ¹⁵ Jibhár, Elísúa, Nefeg és Jáfía, ¹⁶ Elísámá, Eljádá és Elífelet. ¹⁷ Amikor meghallották a filiszteusok, hogy Dávidot fölkenték Izráel királyává, fölvonultak a filiszteusok mind, hogy megkeressék Dávidot. Meghallotta ezt Dávid, és levonult a sziklavárhoz. ¹⁸

A filiszteusok megérkeztek, és ellepték a Refáím-völgyet.

¹⁹

Akkor megkérdezte Dávid az URat: Fölvonuljak-e a filiszteusok ellen? Kezembe adod-e őket? Az ÚR ezt felelte Dávidnak: Vonulj föl, mert kezedbe adom a filiszteusokat!

²⁰

Benyomult tehát Dávid Baal-Perácímba, megverte ott őket Dávid, és ezt mondta: Áttört az ÚR ellenségeimen, mint víz a gáton! Ezért nevezték el azt a helyet Baal-Perácímnak.

²¹ A filiszteusok otthagyták bálványaikat, Dávid és emberei pedig összeszedték azokat. ²² Később ismét fölvonultak a filiszteusok, és ellepték a Refáím-völgyet. ²³

Ekkor Dávid megkérdezte az URat, ő pedig ezt felelte: Ne szembe vonulj ellenük, hanem kerülj a hátuk mögé, és a szederfák felől vonulj ellenük!

²⁴ Majd ha lépések neszét hallod a szederfák teteje felől, akkor törj rájuk, mert akkor előtted megy az ÚR, hogy megverje a filiszteusok táborát. ²⁵ Dávid úgy tett, ahogyan megparancsolta neki az ÚR, és vágta a filiszteusokat Gebától egészen a Gézerbe vezető útig.

A filiszteusok dél felől közelítettek Jeruzsálem felé, így megpróbálták Dávidot elvágni a lehetséges júdai utánpótlástól. Az áttörés létszükséglet volt tehát. Baal-Perácim, legalábbis az egyik lehetséges etimológia szerint azt jelenti, hogy ‘az áttörés Ura’.
Következtetés: Mi a véleményed arról, hogy amit Isten megmondott, amikor Sámuel kiválasztotta Isai legkisebb fiát, Dávidot – ha éveket kellett is várni – beteljesült, vagyis Dávid lett egész Izrael királya Saul helyett?
Következtetés: Mit gondolsz arról, hogy évezredekkel ezelőtt mennyire megszervezte Dávid Izrael állam kormányzását?
Személyes: Hogyan állsz Isten ígéreteihez, ha azok nem teljesülnek be rögtön, és várni kell?