356. nap

2 Királyok 20

¹ Abban az időben Ezékiás halálosan megbetegedett. Ézsaiás próféta, Ámóc fia elment hozzá, és ezt mondta neki: Így szól az Úr: Rendelkezz házadról, mert meghalsz, nem maradsz életben! ² Ezékiás erre a fal felé fordult, és így imádkozott az ÚRhoz: ³ Ó, URam, ne feledkezz meg arról, hogy én hűségesen és tiszta szívvel jártam színed előtt, és azt tettem, amit jónak látsz! És Ezékiás keservesen sírt. ⁴ Ézsaiás még a palota belső udvarát sem hagyta el, amikor így szólt hozzá az ÚR igéje: ⁵ Menj vissza, és mondd meg Ezékiásnak, népem fejedelmének: Így szól az ÚR, ősatyádnak, Dávidnak Istene: Meghallgattam imádságodat, láttam, hogy könnyeztél. Meggyógyítalak, három nap múlva már fölmehetsz az ÚR házába. ⁶ Megtoldom napjaidat még tizenöt évvel. Asszíria királyának a kezéből pedig kiszabadítalak téged meg ezt a várost, pajzsa leszek ennek a városnak önmagamért és az én szolgámért, Dávidért. ⁷ Majd ezt mondta Ézsaiás: Hozzatok egy csomó préselt fügét! Odavitték és a kelevényre tették; a király pedig életben maradt. ⁸ Ezékiás azonban megkérdezte Ézsaiástól: Mi lesz a jele, hogy meggyógyít az ÚR, és három nap múlva fölmehetek az ÚR házába? ⁹ Ézsaiás így felelt: Kapsz jelet az ÚRtól arra, hogy az ÚR teljesíti azt az igét, amelyet kijelentett: Előre menjen az árnyék tíz fokkal, vagy visszafelé menjen tíz fokkal? ¹⁰ Ezékiás ezt mondta: Könnyű az árnyéknak tíz fokkal megnyúlnia. Ne úgy legyen, hanem menjen az árnyék visszafelé tíz fokkal! ¹¹ Ekkor Ézsaiás próféta az ÚRhoz kiáltott, ő pedig visszatérítette az árnyékot tíz fokkal Áház napóráján, azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt. ¹² Abban az időben Meródak-Baladán, Baladánnak, Babilónia királyának a fia levelet és ajándékot küldött Ezékiásnak, mert hallotta, hogy beteg volt. ¹³ Ezékiás meghallgatta őket, azután megmutatta nekik egész kincstárát, az ezüstöt és az aranyat, a balzsamokat és a finom olajakat, a fegyvertárát és mindazt, ami kincstárában található volt. Semmi sem volt palotájában és egész birodalmában, amit meg ne mutatott volna nekik Ezékiás. ¹⁴ Ekkor Ézsaiás próféta elment Ezékiás királyhoz, és megkérdezte tőle: Mit mondtak ezek az emberek, és honnan jöttek hozzád? Ezékiás így felelt: Messze földről, Babilóniából jöttek. ¹⁵ Ézsaiás így szólt: Mit láttak a palotádban? Ezékiás így felelt: Mindent láttak, ami csak a palotámban van; semmi sincs kincstáramban, amit meg ne mutattam volna nekik. ¹⁶ Akkor Ézsaiás így szólt Ezékiáshoz: Halld meg az ÚR igéjét: ¹⁷ Eljön majd az idő, amikor mindazt elviszik Babilóniába, ami a palotádban van, és amit elődeid gyűjtöttek mindmáig, semmi sem marad meg. Ezt mondja az ÚR! ¹⁸ Utódaid közül is, akik tőled származnak, akiket te nemzel, elvisznek néhányat, és udvaroncok lesznek Babilónia királyának a palotájában. ¹⁹ Ezékiás így válaszolt Ézsaiásnak: Jó az ÚR igéje, amelyet hirdettél. Mert ezt gondolta: Akkor az én időmben béke és biztonság lesz. ²⁰

Ezékiás egyéb dolgai, összes hőstette, és hogy miként készíttetett tavat és vízvezetéket, hogy bevezesse a vizet a városba, meg van írva a Júda királyainak történetéről szóló könyvben.

²¹ Azután Ezékiás pihenni tért őseihez; utána a fia, Manassé lett a király.

2 Királyok 21

¹

Tizenkét éves volt Manassé, amikor uralkodni kezdett, és ötvenöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Hefcíbáh volt.

² Azt tette, amit rossznak lát az ÚR: olyan utálatos dolgokat, mint azok a népek, amelyeket kiűzött az ÚR Izráel fiai elől. ³ Újra megépíttette az áldozóhalmokat, amelyeket apja, Ezékiás elpusztított, oltárokat állított Baalnak, és készíttetett egy Aséra-szobrot is, amilyet Aháb, Izráel királya készíttetett. Leborult az ég minden serege előtt, és tisztelte azokat. ⁴ Építtetett ilyen oltárokat az ÚR házában is, amelyről pedig ezt mondta az ÚR: Jeruzsálemben lesz a nevem. ⁵ Oltárokat építtetett az ég minden seregének az ÚR háza mindkét udvarában. ⁶ A fiát is elégette áldozatul. Varázslást és jelmagyarázást űzött, halottidézőket és jövendőmondókat tartott. Sok olyan dolgot vitt véghez, amit rossznak lát az ÚR, bosszantva őt. ⁷ Asérának azt a bálványszobrát, amelyet ő készíttetett, a templomban helyezte el, pedig erről azt mondta az ÚR Dávidnak és a fiának, Salamonnak: Ebben a templomban, Jeruzsálemben lesz a nevem mindörökké, mert ezt választottam ki Izráel valamennyi törzse közül. ⁸ És soha nem kell majd Izráelnek elhagynia azt a földet, amelyet őseiknek adtam, de csak akkor, ha megtartják és teljesítik mindazt, amit megparancsoltam nekik, az egész törvényt, amelyet az én szolgám, Mózes parancsolt nekik. ⁹ De ők nem engedelmeskedtek, mert tévelygésbe vitte őket Manassé, és még gonoszabb dolgokat követtek el, mint azok a népek, amelyeket Izráel fiai elől kiirtott az ÚR. ¹⁰ Akkor így szólt az ÚR szolgái, a próféták által: ¹¹ Mivel Manassé, Júda királya ilyen utálatos dolgokat követett el, gonoszabbakat mindazoknál, amiket előtte elkövettek az emóriak, sőt bálványai révén Júdát is vétekbe vitte, ¹² ezért így szól az ÚR, Izráel Istene: Én olyan veszedelmet hozok Jeruzsálemre és Júdára, hogy belecsendül mind a két füle annak, aki csak hallja! ¹³ Jeruzsálemet is azzal a mérőzsinórral mérem, amellyel Samáriát, és azzal a mérőónnal, amellyel Aháb házát. Kitörlöm Jeruzsálemet, ahogy kitörlik a tálat: kitörlik, és aztán leborítják. ¹⁴ Eltaszítom örökségem maradékát. Ellenségei kezébe adom, minden ellenségének a prédája és martaléka lesz, ¹⁵ mivel azt tették, amit rossznak látok, és folyton bosszantottak attól a naptól fogva, hogy őseik kivonultak Egyiptomból, egészen mindmáig. ¹⁶ Manassé nagyon sok ártatlan vért is ontott, amivel megtöltötte Jeruzsálemet egyik végétől a másikig, azon a vétkén kívül, amellyel vétekbe vitte Júdát, olyat téve, amit rossznak lát az ÚR. ¹⁷ Manassé egyéb dolgai, mindaz, amit véghezvitt, és vétkei, amelyeket elkövetett, meg vannak írva a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. ¹⁸ Azután Manassé pihenni tért őseihez, és eltemették palotája kertjében, az Uzzá-kertben. Utána a fia, Ámón lett a király. ¹⁹ Huszonkét éves volt Ámón, amikor uralkodni kezdett, és két évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Mesullemet volt, Hárúc leánya, Jotbából. ²⁰ Azt tette, amit rossznak lát az ÚR, ahogyan apja, Manassé is tette. ²¹ Mindenben azon az úton járt, amelyen járt az apja: tisztelte azokat a bálványokat, amelyeket apja tisztelt, és azokat imádta. ²² Elhagyta az URat, ősei Istenét, és nem az ÚR útján járt. ²³ De összeesküdtek Ámón ellen udvari emberei, és megölték a királyt a palotájában. ²⁴ Az ország népe azonban kiirtotta mindazokat, akik összeesküdtek Ámón király ellen. Azután a fiát, Jósiást tette királlyá az ország népe. ²⁵ Ámón egyéb dolgai, amelyeket véghezvitt, meg vannak írva a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. ²⁶ Az Uzzá-kertben levő sírba temették el. Utána a fia, Jósiás lett a király.

Következtetés: Baj volt-e, hogy Ezékiás ilyen ‘vendégszerető’ volt? Miért?
Megfigyelés: Mit tudunk meg Manasséról és Ámónról?