452. nap

1 Krónikák 10

¹ A filiszteusok háborút viseltek Izráel ellen, és az izráeliek megfutamodtak a filiszteusok előtt. Elesettek borították a Gilbóa-hegyet. ² A filiszteusok Saulnak és fiainak a nyomába szegődtek, és megölték a filiszteusok Jónátánt, Abínádábot és Malkísúát, Saul fiait. ³ Heves küzdelem dúlt Saul körül, de végül eltalálták az íjászok. Megsebesítették az íjászok, ⁴ ezért azt mondta Saul a fegyverhordozójának: Húzd ki a kardod, és szúrj le vele, hogy ha ideérnek ezek a körülmetéletlenek, ne űzzenek gúnyt belőlem! De a fegyverhordozó nem akarta megtenni, mert nagyon félt. Ekkor fogta Saul a kardját, és beledőlt. ⁵ Amikor látta a fegyverhordozója, hogy meghalt Saul, ő is a kardjába dőlt, és meghalt. ⁶ Így halt meg Saul és három fia, és vele együtt egész háza népe is meghalt. ⁷ Amikor látták mindazok az izráeliek, akik a völgyben laktak, hogy azok megfutamodtak, és hogy Saul is meghalt fiaival együtt, elhagyták városaikat, és elmenekültek, a filiszteusok pedig odajöttek, és letelepedtek azokban. ⁸ Másnap eljöttek a filiszteusok, hogy kifosszák az elesetteket. Megtalálták Sault és a fiait, amint ott feküdtek a Gilbóa-hegyen. ⁹ Kifosztották őt, magukkal vitték a fejét és a fegyvereit, és körbeküldték a filiszteusok földjén, hogy megvigyék az örömhírt bálványaiknak és a népnek. ¹⁰ Fegyverzetét isteneik templomában helyezték el, koponyáját pedig kiakasztották Dágón templomában. ¹¹ Amikor azonban meghallották a jábés-gileádiak, hogy mit tettek Saullal a filiszteusok, ¹² harcosaik elindultak, és leszedték Saulnak és fiainak a holttestét, és elvitték Jábésba. Ott temették el csontjaikat Jábésban egy tölgyfa alatt, majd hétnapos böjtöt tartottak. ¹³ Így halt meg Saul a hűtlensége miatt, mert hűtlen lett az ÚRhoz, és nem fogadta meg az ÚR szavát. Sőt szellemet idéztetett, és azt kérdezte meg, ¹⁴ nem az URat kérdezte meg. Ezért ölette meg őt, a királyságot pedig Dávidra, Isai fiára ruházta.

1 Krónikák 11

¹ Ezután egész Izráel összegyűlt Dávidhoz Hebrónba, és ezt mondta: Nézd, mi a csontod és húsod vagyunk! ² Azelőtt is, amikor még Saul volt a király, te vezetted harcba és hoztad vissza Izráelt, és ezt mondta neked Istened, az ÚR: Te leszel népemnek, Izráelnek a pásztora, te leszel népemnek, Izráelnek a fejedelme! ³ Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az ÚR színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az ÚR. ⁴ Ezután Dávid egész Izráellel együtt elment Jeruzsálem, azaz Jebúsz alá, ahol a jebúsziak voltak az ország őslakói. ⁵ Jebúsz lakói ezt mondták Dávidnak: Ide ugyan nem jössz be! Dávid azonban elfoglalta Sion sziklavárát, és ez lett Dávid városa. ⁶

Azt mondta Dávid: Aki elsőnek vág le egy jebúszit, az lesz a fővezér! Mivel elsőnek Jóáb, Cerújá fia jutott föl, ő lett a fővezér.

⁷

Azután letelepedett Dávid a sziklavárban, ezért nevezték el azt Dávid városának.

⁸

És Dávid kiépítette a várost körös-körül, a Milló-erődöt és környékét, Jóáb pedig a város többi részét állította helyre.

⁹

Dávid egyre jobban emelkedett, mert vele volt a Seregek URa.

¹⁰

Ezek voltak Dávid legkiválóbb vitézei, akik támogatták őt az uralkodásban, és egész Izráellel együtt királlyá tették az ÚR igéje szerint, melyet Izráelről mondott.

¹¹ Ezek voltak szám szerint Dávid vitézei: Josobám, Hakmóní fia, egy főtiszt, aki úgy forgatta a lándzsáját, hogy egy alkalommal háromszáz embert döfött le. ¹² Azután Eleázár, az ahóhi Dódónak a fia, egyike a három vitéznek. ¹³ Ő volt Dávid mellett Efesz-Dammímban, ahova a filiszteusok harcra gyülekeztek. A mező egy darabja árpával volt ott bevetve. Amikor a hadinép megfutamodott a filiszteusok előtt, ¹⁴ ők megálltak annak a darab földnek a közepén, megvédték azt, és megverték a filiszteusokat. Így adott az ÚR nagy győzelmet. ¹⁵ Egyszer a harminc vezér közül hárman elmentek Dávidhoz a kősziklára, az Adullám-barlangba, amikor a filiszteusok serege a Refáím-völgyben táborozott. ¹⁶ Dávid akkor a sziklavárban volt, a filiszteusok előőrse pedig ugyanakkor Betlehemnél. ¹⁷ Dávid eltikkadt, és ezt mondta: Ó, bárcsak valaki vizet hozna nekem a betlehemi kútból, onnan a kapu mellől! ¹⁸ Erre ez a három ember áttört a filiszteus táboron, vizet merített Betlehemben a kapu melletti kútból, elhozták, és odavitték Dávidnak. Dávid azonban nem akarta meginni, hanem kiöntötte áldozatul az ÚRnak, ¹⁹ és ezt mondta: Isten mentsen meg attól, hogy ilyet tegyek! Igyam meg azoknak az embereknek a vérét, akik kockára tették az életüket?! Mert az életüket tették kockára, amikor azt elhozták. Ezért nem akarta meginni. Ilyeneket vitt véghez ez a három vitéz. ²⁰ Abísaj, Jóáb testvére volt ennek a háromnak a parancsnoka. Ő úgy forgatta a lándzsáját, hogy háromszáz embert döfött le. Ő volt a leghíresebb a három közül. ²¹ A három közül a másik kettőnél tekintélyesebb volt, ezért lett a parancsnokuk, de a hárommal nem ért föl. ²² A Kabceélból való Benájá, Jójádá fia is kiváló ember volt, és nagy tetteket vitt véghez. Ő vágta le Móáb két bajnokát. Ő ment le egy verembe, és megölt egy oroszlánt, amikor egyszer hó esett. ²³ Ugyanő vágott le egy öt könyök magas egyiptomi embert, bár az egyiptomi kezében akkora lándzsa volt, mint a szövőszék tartófája. Ő meg csak bottal ment rá, de kiragadta az egyiptomi kezéből a lándzsát, és a saját lándzsájával ölte meg. ²⁴ Ilyeneket vitt véghez Benájá, Jójádá fia. Ő is nevezetes volt, mint az a három vitéz. ²⁵ Tekintélyes volt a harminc között, de a háromnak nem ért a nyomába. Dávid a testőrök vezetőjévé tette. ²⁶ Kiváló vitézek voltak: Aszáél, Jóáb testvére, Elhánán, a betlehemi Dódó fia, ²⁷ a haróri Sammót, a pelóni Helec, ²⁸ a tekóai Írá, Ikkés fia, az anátóti Abíezer, ²⁹ a húsái Szibbekaj, az ahóhi Ílaj, ³⁰ a netófái Mahraj, a netófái Héled, Baaná fia, ³¹ a benjámini Gibeából való Ítaj, Ríbaj fia, a pirátóni Benájá, ³² a nahalé-gaasi Húraj, az arbai Abíél, ³³ a baharúmi Azmávet, a saalbóni Eljahbá, ³⁴ a gizóni Hásém fiai, a harári Jónátán, Ságé fia, ³⁵ a harári Ahíám, Szákár fia, Elífal, Úr fia, ³⁶ a mekérai Héfer, a pelóni Ahijjá, ³⁷ a karmeli Hecró, Naaraj, Ezbaj fia, ³⁸ Jóél, Nátán testvére, Mibhár, Hagrí fia, ³⁹ az ammóni Celek meg a béróti Nahraj, Jóábnak, Cerújá fiának a fegyverhordozója, ⁴⁰ a jeteri Írá, a jeteri Gáréb, ⁴¹ a hettita Úriás, Zábád, Ahlaj fia, ⁴² Adíná, a rúbeni Sízá fia, a rúbeniek egyik főembere és vele még harmincan; ⁴³ Hánán, Maaká fia, és a mitni Jósáfát, ⁴⁴ az asterái Uzzijjá, az aróéri Hótám fiai: Sámá és Jeíél, ⁴⁵ Simrí fia, Jedíaél és testvére, a tíci Jóhá, ⁴⁶ a mahavimi Elíél, Elnaam fiai: Jeríbaj és Jósavjá, a móábi Jitmá, ⁴⁷ Elíél, Óbéd és a mecóbájái Jaaszíél.

Következtetés: Miért fontosak ezek az események a krónikásnak?
Megfigyelés: Saul miért követ el öngyilkosságot? Milyen egyéb okot tár fel a krónikás?
Megfigyelés+Személyes: Saul személyes életében hozott döntései hogyan befolyásolják a királyságot? Te hogy állsz a döntéshozatallal?
Megfigyelés: Miért választják meg az emberek Dávidot királlyá? Mi Dávid válasza erre? Lásd: 1Sám. 16,1-13.
Következtetés: Szerinted Dávid miért teszi meg Jeruzsálemet a fővárossá?