601. nap

Ezsdrás 1

¹

Círus perzsa király uralkodásának első esztendejében, azért, hogy beteljesedjék az ÚRnak Jeremiás által mondott igéje, arra indította az ÚR Círus perzsa király lelkét, hogy egész birodalmában kihirdettesse szóban és írásban a következőket:

²

„Ezt mondja Círus perzsa király: A föld minden országát nekem adta az ÚR, a menny Istene. Ő bízott meg engem azzal, hogy felépíttessem templomát a Júdában levő Jeruzsálemben.

³

Aki csak az ő népéhez tartozik közületek, legyen azzal Istene, menjen el a Júdában levő Jeruzsálembe, és építse fel Izráel Istenének, az ÚRnak a házát! Ő az Isten Jeruzsálemben.

⁴

Aki csak megmaradt bárhol, ahol jövevényként él, segítsék azt annak a helynek a polgárai ezüsttel, arannyal, különféle javakkal és állatokkal meg önkéntes adományokkal az Isten jeruzsálemi háza számára.”

⁵

Elindultak tehát Júda és Benjámin családfői meg a papok és a léviták. Mindnyájuk lelkét arra indította az Isten, hogy menjenek el, és építsék fel az ÚR házát Jeruzsálemben.

⁶

Szomszédaik mind segítették őket ezüsttárgyakkal, arannyal, különféle javakkal, állatokkal és kincsekkel, az önkéntes adományaikon kívül.

⁷ Círus király pedig előhozatta az ÚR házának az edényeit, amelyeket Nebukadneccar vitt el Jeruzsálemből, és saját istenei templomának ajándékozott. ⁸

Előhozatta ezeket Círus perzsa király Mitredát kincstárnok felügyeletével, és leltár szerint átadta Sésbaccarnak, Júda fejedelmének.

⁹ Ez állt a leltárban: harminc aranytál, ezer ezüsttál, huszonkilenc kés, ¹⁰ harminc aranyserleg, négyszáztíz egyéb ezüstserleg és további ezer edény. ¹¹ Összesen ötezer-négyszáz arany- és ezüstedény volt. Mindezt magával vitte Sésbaccar, amikor a foglyok elmentek Babilóniából Jeruzsálembe.

Ezsdrás 2

¹ A Júda tartományából valók közül ezek tértek haza a száműzetésből – Nebukadneccar, Babilónia királya vitte őket fogságba, de visszatérhettek Jeruzsálembe és Júdába, ki-ki a maga városába – ²

és jöttek meg Zerubbábellel, Jésúával, Nehemjával, Szerájával, Reélájával, Mordokajjal, Bilsánnal, Miszpárral, Bigvajjal, Rehúmmal és Baanával. Az Izráel népéhez tartozó férfiak szám szerint a következők voltak:

³ Parósnak kétezer-százhetvenkét leszármazottja, ⁴ Sefatjának háromszázhetvenkét leszármazottja, ⁵ Árahnak hétszázhetvenöt leszármazottja, ⁶ Pahat-Móábnak Jésúa és Jóáb ágán kétezer-nyolcszáztizenkét leszármazottja, ⁷ Élámnak ezerkétszázötvennégy leszármazottja, ⁸ Zattúnak kilencszáznegyvenöt leszármazottja, ⁹ Zakkajnak hétszázhatvan leszármazottja, ¹⁰ Bánínak hatszáznegyvenkét leszármazottja, ¹¹ Bébajnak hatszázhuszonhárom leszármazottja, ¹² Azgádnak ezerkétszázhuszonkét leszármazottja, ¹³ Adóníkámnak hatszázhatvanhat leszármazottja, ¹⁴ Bigvajnak kétezer-ötvenhat leszármazottja, ¹⁵ Ádínnak négyszázötvennégy leszármazottja, ¹⁶ Átérnak Hizkijjá ágán kilencvennyolc leszármazottja, ¹⁷ Bécajnak háromszázhuszonhárom leszármazottja, ¹⁸ Jórának száztizenkét leszármazottja, ¹⁹ Hásumnak kétszázhuszonhárom leszármazottja, ²⁰ Gibbárnak kilencvenöt leszármazottja volt. ²¹ Betlehemiek százhuszonhárman voltak, ²² Netófából valók ötvenhatan, ²³ Anátótból valók százhuszonnyolcan, ²⁴ azmávetiek negyvenketten, ²⁵ kirjat-árímiak, kefíráiak és beérótiak hétszáznegyvenhárman, ²⁶ rámáiak és gebaiak hatszázhuszonegyen, ²⁷ Mikmászból valók százhuszonketten, ²⁸ Bételből és Ajból valók kétszázhuszonhárman, ²⁹ nebóiak ötvenketten, ³⁰ magbísiak százötvenhatan, ³¹ a másik Élámból valók ezerkétszázötvennégyen, ³² hárimiak háromszázhúszan, ³³ lódiak, hádídiak és ónóiak hétszázhuszonöten, ³⁴ jerikóiak háromszáznegyvenöten, ³⁵ szenááiak pedig háromezer-hatszázharmincan voltak. ³⁶ A papok a következők voltak: Jedajá leszármazottai Jésúa családjából kilencszázhetvenhárman, ³⁷ Immér leszármazottai ezerötvenketten, ³⁸ Pashúr leszármazottai ezerkétszáznegyvenheten, ³⁹ Hárim leszármazottai ezertizenheten. ⁴⁰ A léviták a következők voltak: Jésúa, Bání, Kadmíél és Hódavjá leszármazottai hetvennégyen. ⁴¹ Az énekesek ezek voltak: Ászáf leszármazottai százhuszonnyolcan. ⁴² A kapuőrséghez tartoztak Sallúmnak, Átérnak, Talmónnak, Akkúbnak, Hatítának és Sóbajnak a leszármazottai, összesen százharminckilencen. ⁴³ Templomszolgák voltak Cíhá fiai, Haszúfá fiai, Tabbáót fiai, ⁴⁴ Kérósz fiai, Szíahá fiai, Pádón fiai, ⁴⁵ Lebáná fiai, Hagábá fiai, Akkúb fiai, ⁴⁶ Hágáb fiai, Samlaj fiai, Hánán fiai, ⁴⁷ Giddél fiai, Gahar fiai, Reájá fiai, ⁴⁸ Recín fiai, Nekódá fiai, Gazzám fiai, ⁴⁹ Uzzá fiai, Pászéah fiai, Bészaj fiai, ⁵⁰ Aszná fiai, Meúním fiai, Nefúszím fiai, ⁵¹ Bakbúk fiai, Hakúfá fiai, Harhúr fiai, ⁵² Baclút fiai, Mehídá fiai, Harsá fiai, ⁵³ Barkósz fiai, Szíszerá fiai, Temah fiai, ⁵⁴ Necíah fiai, Hatífá fiai. ⁵⁵ Salamon szolgáinak a fiai voltak: Szótaj fiai, Szóferet fiai, Perúdá fiai, ⁵⁶ Jalá fiai, Darkón fiai, Giddél fiai, ⁵⁷ Sefatjá fiai, Hattíl fiai, Pókeret-Haccebájím fiai és Ámí fiai. ⁵⁸ A templomszolgák és Salamon szolgáinak a fiai összesen háromszázkilencvenketten voltak. ⁵⁹ Ezek azok, akik Tél-Melahból, Tél-Harsából, Kerúbból, Addánból és Immérből jöttek, de nem tudták igazolni családjukat és származásukat, azt, hogy valóban Izráelből valók: ⁶⁰ Delájá fiai, Tóbijjá fiai és Nekódá fiai hatszázötvenketten. ⁶¹ A papok közé tartoztak Hobajjá fiai, Hakkóc fiai és Barzillaj fiai. Ez utóbbi a gileádi Barzillaj egyik leányát vette feleségül, és róla kapta a nevét. ⁶² Ezek keresték bejegyzésüket a származási jegyzékben, de nem találták, ezért meg kellett válniuk a papi szolgálattól. ⁶³ A királyi helytartó pedig megmondta nekik, hogy nem ehetnek az igen szent ételekből, amíg szolgálatba nem lép a főpap, aki dönthet az úrímmal és a tummímmal. ⁶⁴ Az egész gyülekezet összesen negyvenkétezer-háromszázhatvan fő volt, ⁶⁵ azonkívül hétezer-háromszázharminchét szolga és szolgálóleány meg kétszáz énekes és énekesnő. ⁶⁶ Volt hétszázharminchat lovuk, kétszáznegyvenöt öszvérük, ⁶⁷ négyszázharmincöt tevéjük és hatezer-hétszázhúsz szamaruk. ⁶⁸ Amikor megérkeztek Jeruzsálembe az ÚR házához, egyes családfők önkéntes adományokat ajánlottak föl az Isten háza javára, hogy felépítsék azt a régi helyén. ⁶⁹ Erejükhöz képest adtak az építés költségeire hatvanegyezer aranydrahmát, ötezer ezüstminát és száz papi köntöst. ⁷⁰ A papok és a léviták meg a hazatért nép, az énekesek, a kapuőrök és a templomszolgák letelepedtek a maguk városaiban; egész Izráel a maga városaiban.

Megfigyelés: A könyvnek ugyan csak kis része szól kimondottan Ezsdrásról, de mégis — mire a könyv végére érünk — próbáljunk meg készíteni róla egy jellemrajzot! (Külön ilyen kérdések nem lesznek.) Milyen embernek ismertük meg őt? Mennyire volt jó vezető?
Személyes: Ez a rész egy ígéret beteljesedéséről szól. Voltak/vannak nekünk ilyenek az életünkben vagy akár közösségünk életében? Hogyan kell egy ilyenhez hozzáállni?
Személyes: Mit jelent az számunkra, hogy indít minket az Úr Lelke valamire? Van most ilyen az életünkben?
Következtetés: A második fejezet meglehetősen unalmasnak tűnik, de mégis próbáljunk meg elgondolkozni azon, vajon mi lehet ezzel Istennek a célja!