BEVEZETÉS ÁMÓSZ PROFÉTA KÖNYVÉHEZ
A PRÓFÉTA SZEMÉLYE
Ámószról, az Ószövetség úgynevezett klasszikus prófétáinak első alakjáról1 valójában csak annyit tudunk, amennyit a róla elnevezett könyv közöl. A feliratnak tekinthető első vers – az ókori izraelita névhasználattól meglehetősen eltérően – nem hozza tudomásunkra apja nevét, viszont megjelöli lakóhelyét és foglalkozását. Egyébiránt az Ámósz nevet az Ószövetségben csak ő viselte, amit a revideált Károli-fordítást olvasóknak jó tudni, hiszen ott Ámósz “Ámós” alakban szerepel, csakúgy, mint Ézsaiás próféta apjának neve is “Ámós”-ként áll az olvasó előtt. Az újabb fordítások már helyesen “Ámóc” írásképpel adják vissza az utóbbit, érzékeltetve, hogy a két név a héberben két teljesen különböző tőből származik és kiejtésében is eltérő. Magyarán a két ószövetségi próféta között semmilyen rokoni kapcsolat nem állt fenn.
Az 1:1 Tékóát nevezi meg Ámósz lakóhelyeként, mely a Kr.e. 930-920 között szétszakadt királyság déli részén, tehát Júda területén feküdt, Jeruzsálemtől délre 15-20 km-nyire. 2Krón 11:6-ból tudjuk, hogy dél első uralkodója, Roboám katonapolitikája nyomán Tékóa is a déli védelmi vonal részeként kisebb erőddé épült ki. Ámósz tehát a júdai puszta eme részén élt, s folytatott mezőgazdasági, állattartási munkákat, nevesen pásztor és fügetermesztő volt 7:14-ben megörökített önjellemzése szerint. Mindebből egyszerű, alacsony sorú ember képe rajzolódik ki előttünk, és sok magyarázó e felfogás mentén halad kommentárjában, ugyanakkor a könyv első versében használt “pásztor” szó sokkal inkább juhtenyésztőt jelent, vagyis saját nyájjal rendelkező vagyonosabb gazdát.2
A PRÓFÉTA KORA
Ámósz szolgálatának évei Uzijjá júdai (786-744) és II. Jeroboám izráeli (788-746) királyok uralmi idejére esett. Az 1:1 egy bizonyos földrengésre utal, amely előtt két évvel kezdett prófétálni, ám sajnos e földrengésről semmi közelebbi adat nem áll a rendelkezésünkre. Egy támpontunk van még Ámósz fellépése idejének a pontosabb meghatározásához, ez pedig az, hogy próféciáiban három helyen is – 5:8.18; 8:9 – a napfogyatkozás képével illusztrálja az Úr napjának félelmes voltát. E szabatos leírásokból úgy tűnik, hogy maga is élt át napfogyatkozást. A kérdéses időben pedig valóban volt egy ilyen természeti jelenség az ókori Keleten, amit asszír feljegyzések igazolnak is: Kr.e. 763. június 15-én. Ezekből az adatokból kiindulva valamikor 760 és 750 között lett Isten prófétája Ámósz, otthagyta hazáját, otthonát, biztos megélhetést adó foglalkozását és, elindult a szomszédos testvérországba, Izráelbe.
Ez a történelmi kor az északi ország fénykora volt. II. Jeroboám jelentős külpolitikai sikereket ért el, az ország területe is gyarapodott a győztes háborúk nyomán. Ezt természetesen gazdasági felvirágzás is követte, aminek azonban haszonélvezője csak egyetlen réteg lett, amelynek tagjai azt is megengedhették maguknak – a samáriai ásatások régészeti leletei ezt igazolták – hogy faragott kőből építették házaikat (5:11) és elefántcsontburkolatú lakásokban éltek (3:15). Ám ezzel párhuzamosan sokak lába alól kicsúszott a talaj, mindennapos megélhetési gondokkal küszködtek (2:6-7), s a prófétai igehirdetés rávilágított arra is, hogy számos esetben ezen emberek elszegényedése a korrupt vezetőréteg ténykedésének volt köszönhető, akiknek a törvényesség látszatát fenntartva a jog képviselői nyújtottak támogatást, pénzért adva el az igazságot (5:12). Mindeközben a vallásos élet egyre virágzott, az istentiszteleti helyek látogatottak voltak, akik tehették bőkezűen hozták az áldozatot (4:4-5; 5:21-23), végig sem gondolva, hogy hétköznapi életük és vallásos cselekedeteik gyökeres ellentmondásban vannak egymással. Ámósz küldetése – többek között – erre kellett, hogy ráébressze őket.
*A királyok között egy királynő is szerepel (Ataljá). +A társuralkodók együtt uralkodtak. Az egy időben uralkodó királyok egymástól függetlenül uralkodtak. Az alkormányzó az apjával együtt uralkodott, de hozzá képest alárendelt szerepet játszott. ++Ezeket a királyokat (illetve királynőt) meggyilkolták. A dinasztia vagy az azonos családból származó és egymást követő uralkodók összességét jelenti, vagy egyetlen olyan uralkodót, aki más családból származott, mint az előtte és utána uralkodó király. (Júda királyai egyetlen dinasztiát alkottak, mivel mindannyian Dávid leszármazottai voltak.) **Az evangéliumi teológusok véleménye megoszlik Abdiás és Jóel működésének idejével kapcsolatban. Vannak, akik későbbi időpontra teszik őket. Megjegyzés: Egyes királyok esetében az uralom kezdetét és végét jelző évszámok különbsége eltér az uralom megadott hosszától (pl. Roboám: 931-913). Ennek az az oka, hogy az adott király uralmának első és utolsó éve a Gergely-naptár megfelelő évének csak egy részét foglalta magában. A királyok uralmát határoló évszámok a következő műből származnak: Edwin R. Thiele, The Mysterious Numbers of the Hebrew Kings. 3rd ed. Grand Rapids: Zondervan Publishing House, 1983. Forrás: Walwoord, John F. – Tuck, Roy B.: A Biblia ismerete, kommentársorozat II. Józsué – 2Krónika, KIA, 1999, p. 283. Az ábrát a kiadó engedélyével közöljük, sokszorosítása a szerzői jogok védelme miatt tilos!