A Biblia egyik legszebb, de a hívő olvasó számára gyakran nehezen értelmezhető könyve az Énekek éneke. Az olvasó sokféle nehézséggel találkozik: első olvasásra nem világos a szereplők kiléte, és hogy mikor melyikük beszél, idegenek a képek, nem egyértelmű a cselekmény, költői a nyelvezet. További nehézséget jelent, hogy az évszázadok során legtöbbször Krisztus és az Egyház kapcsolatának allegorikus ábrázolásaként értelmezték a könyvet. Mindezek ellenére egyáltalán nem reménytelen vállalkozás megérteni az Énekek énekét, mint a bibliai kánon egyetlen szerelmes költeményét, mely saját bevallása szerint nem csak egyik az énekek közül, hanem az Ének.
A SZERZŐ ÉS A MEGÍRÁS IDEJE
A könyv Salamon királyt nevezi meg szerzőként (1,1). Ez nem meglepő, hiszen Salamon „háromezer példabeszédet és ezeröt éneket irt” (1Kir 5,12). Salamon még további öt alkalommal név szerint is szerepel a könyvben (1,5; 3,7.9.11; 8,11-12), és vannak utalások gyaloghintóra és királyi kocsira is (3,7-10; 6,12). A természetből vett képek sokasága megfelel annak, ahogy Salamont az 1Kir 5,13-ban megismerjük. A fáraó paripáinak említése (1,9) további bizonyíték lehet a salamoni szerzőség mellett, hiszen Salamon hozatott be lovakat Egyiptomból (1Kir 10,28). Egyes evangéliumi szerzők – korántsem meggyőzően – a Salamonra való utalást (1,1) úgy értelmezik, mintha a szerző Salamonnak, mint a szerelmes énekek egykori mester-szerzőjének dedikálta volna a könyvet.
Salamon szerzősége esetén Kr.e. 971 és 931 között kellett születnie a műnek.
Ugyanakkor a könyv szerzője gyakran mintha bizonyos távolságról szemlélné Salamont. Sok tudós szerint az írás nyelvezete is inkább a későbbi korokra jellemző. Elképzelhető hát, hogy a Salamoni szerzőség nem értendő szó szerint, hanem egy irodalmi, hangulat teremtő eszköz.
Nagyon valószínű továbbá, hogy eredetileg nem egy egységes műalkotásról van szó, hanem több különböző szerelmes verset dolgozott össze a szerkesztő-szerző. Ebben az esetben a különböző versek származhatnak különböző korokból, és így végképp lehetetlenné válik a keletkezési idő meghatározása.
A KÖNYV ÉRTELMEZÉSE
Az Énekek énekének olyan sokféle értelmezése látott már napvilágot, hogy az ember könnyen hajlamos arra a megállapításra, hogy minden magyarázat önkényes és viszonylagos, ezért nincs is értelme megpróbálkozni vele. Ezt azonban a Biblia egyetlen könyvével sem tehetjük meg, így az Énekek énekét is komolyan kell vennünk.
Az első kérdés a könyv egységét érinti. Bibliamagyarázók egy része nem egységes műnek, hanem szerelmes énekek antológiájának látja a könyvet. Ez a legkényelmesebb megoldás. Sokan vannak ugyanakkor, akik a nehezebb utat választják és megpróbálnak egy egységes történetet kiolvasni a műből. Mind ez ideig nem sikerült azonban olyan egységes drámai vonulatot kigondolni, amelybe a könyv minden részlete beleillett volna.
A következő kérdés a műfaj. Korai magyarázók (beleértve a zsidó hagyományt is) allegóriaként értelmezték. A Talmud és a Targum szerint Isten és Izrael, az egyházatyák szerint pedig Krisztus és az Egyház kapcsolatáról van szó. Mások tipológikusan értelmezték, vagyis egy valódi szerelmes történet igazi jelentőségét Krisztus és menyasszonya szeretetében látták. Újabban drámaként is szemlélik az Énekek énekét. De természetesen ne feledkezzünk meg a legkézenfekvőbb megoldásról sem: egyszerűen szerelmes versről (versekről) van szó.
Mi a könyv cselekménye? Ha egy egységes történetet tételezünk fel, akkor az nyilvánvalóan Salamonnak és szerelmének a történetét meséli el (Szulamit személye eddig megfejthetetlennek bizonyult: a Salamon név női alakja? Vagy Sunem-ből származó nő? Esetleg egy ókori istenség nevéből levezetett név „tökéletes nő” konnotációval?). Ha több költeményről van szó, akkor is átlengi őket egyfajta salamoni hangulat, közös téma, közös szókincs, mely dicsérheti a szerkesztő-szerző keze munkáját, de már eredetileg is meg lehetett az énekekben.
A KÖNYV VÁZA
1. Az udvarlás időszaka (1,1 – 3,5)
a. cím (1,1)
b. udvarlás a királyi palotában (1,2 – 2,7)
c. udvarlás Szulamit vidéki otthonában (2,8-17)
d. Szulamit álma (3,1-5)
2. Az esküvő és a nászéjszaka (3,6 -5,1)
a. esküvő (3,6-11)
b. nászéjszaka (4,1 -5,1)
3. Házassági konfliktus (5,2 – 6,3)
a. közöny (5,2-8)
b. a férj dicsérete (5,9-16)
c. az egymásra találás (6,1-3)
4. Növekvő szerelem (6,4 – 8,7)
a. a feleség dicsérete (6,4 – 7,1)
b. a szerelem feléledése (7,2 – 8,4)
c. a szerelem dicsérete (8,5-7)
5. Visszatekintés (8,8-14)
a. Szulamit szüzessége (8,8-10)
b. a történet kezdete és vége (8,11-14)
IRODALOM
Biblia – Magyarázó jegyzetekkel, Kálvin Kiadó, Budapest, 1996.
Deere, Jack, A Biblia ismerete III. Énekek éneke., KIA, Budapest, 1999.
Henry, Matthew, An Exposition, with Practical Observations, of the Song of Solomon, Hendricksen Publishers, USA, 1998.
Life Application Study Bible, Tyndale House Publishers, Wheaton, Illinois, USA, 1996.
New Bible Commentary, IVP, Illinois, USA, 1994
New Geneva Study Bible, Thomas Nelson Publishers, USA, 1995.
The Compact NIV Study Bible, Hodder & Stoughton, London, 1987.