BEVEZETÉS PÉTER APOSTOL LEVELEIHEZ

BEVEZETÉS

Jakab levelét, Péter leveleit, János leveleit és Júdás levelét az Újszövetség un. “katolikus leveleknek” v. “általános leveleknek” nevezi. Azért, mert ezeket a leveleket nem egy meghatározott gyülekezethez vagy személyhez írták, hanem a mondanivaló minden keresztyénhez szól. A katolikus szó jelentése is az, hogy általános.

AZ ÍRÓ

“Péter, Jézus Krisztus apostola” (1Péter 1:1)és “Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája”. (2Péter 1:1).Így mutatkozik be a szerző a két levélben. Jézus Krisztus 12 tanítványa közül a leghangosabb, a szóvivő. Egyszerű halászember, Simon, akit Jézus elhívott 12 legbensőbb tanítványai közé és a Kéfás (arámiai nyelvben)=Petros (görög) = kő nevet adta neki. A pünkösd után Jeruzsálemben létrejött első gyülekezetben vezető szerepe, nagy tekintélye volt. Az Apostolok Cselekedeteiről írott könyv 1-14 fejezetében sokat olvashatunk tevékenységéről a keresztyén gyülekezet kezdeti történéseiben. Csel. 15:7-től a Szentírásban nem olvasunk róla többet közvetlenül. Galata 2:8-ból tudjuk, hogy amíg Pál a nem zsidók felé vitte az evangéliumot, Péter a zsidók között hirdette, hogy Jézus a Messiás. Gal.2:11-et követő versekben olvasunk Pál és Péter vitájáról, amikor zsidók jelenlétében nem vállalta a nem zsidó keresztyénekkel való közösséget. 1Kor. 9:5-ben írja Pál, hogy Péter missziói útjaira feleségét magával vitte. Jn. 18:21 és a következő versekből következtethetünk arra, hogy Uráért vértanúhalált halt. János u.i. evangéliumát már Péter halála után írta meg. Az első századok egyházatyáinak feljegyzései szerint Néró keresztyénüldözése során kb. 64-ben halt vértanúhalált. Keresztre feszítették. A hagyományok szerint, saját kérésére, fejjel lefelé állították fel keresztjét. Nem tartotta méltónak magát arra, hogy őt is úgy feszítsék meg, mint hőn szeretett Urát, Jézust.

A levelek szerzősségének hitelessége:

Felvetődött a kérdés, hogy valóban Péter apostol írta-e ezeket a leveleket. A következő indokokkal igazolták egyesek, hogy valóban Péter volt-e a levelek szerzője:

• az 1 levél olyan jó és művelt görögséggel volt megírva, hogy ez nem tételezhető fel az egyszerű halászemberről. Annál is inkább, mert a 2. levél nyelvezete ettől messze elmarad.

• Mondanivalója annyira azonos Pál mondanivalójával, hogy valószínűleg Pál valamelyik tanítványa írta az 1 levelet. A 2. levél mondanivalója és nyelvezete annyira hasonlít Júdás levelére , hogy valószínűleg azonos volt a két levél szerzője.

• Az idézetek a szeptuaginta (az Ó.SZ.. görög fordítása) szövegét tartalmazzák és nem a héber Ó.SZ.-ét.

Ezek az észrevételek megvizsgálandók, de cáfolhatók:

• Az 1. levél 5:12 versében Péter írja, hogy levelet Silás (Szilvánusz) által írta le. Nyilván gondolatait elmondta Silásnak, és ezután szép görögséggel megfogalmazta. A 2. levelet valószínűleg Péter maga írta. Ebben a levélben u.i. nem hivatkozik senkire, aki levelét leírta volna. A Júdás apostol leveléhez való hasonlóság oka, hogy Júdás, aki Jézus féltestvére volt és Péter azonos környezetben nevelkedtek, így a gondolkodásmódukban mutatkozó hasonlóság nem csodálható.

• Pál mondanivalójával való hasonlóság ezzel magyarázható, hogy ugyanolyan nem hívő emberekhez vitték ugyanazt az evangéliumot. Továbbá a Galáciabeliekhez írt levélben leírt nézeteltérés ellenére is Péter és Pál között nagyon kiegyensúlyozott testvéri kapcsolat volt. Péter ismerte Pál leveleit (22Péter 3:15) és levelét olyan keresztyéneknek írta, akik Pál munkáján keresztül jutottak élő hitre.

• Jézus korában a Római Birodalom területén a görög volt a művelt emberek által használt nyelv. Így Izraelben sem a héber, hanem a görög. Ezért nem a héber, hanem a görög nyelvre fordított Ó.SZ.-et

használták. Az evangéliumokban maga az Úr Jézus is, amikor az Ó.SZ.-ből idéz, az idézet a szptuaginta szövegét közli. Ez az oka annak, hogyha megnézzük ma a héberből fordított Ó.SZ.-ben az Úr idézeteit, nagyon sokszor észrevesszük, hogy nem egészen azonos az Ó.SZ.-ben olvasott ige az Ú.sz-ben idézett igével.

Ebben a kérdésben a megnyugtató az, hogy ismert egyházatyák, mint Ireneus, Alexandriai Kelemen, Tartullianus, Origanes és Eusebino meg voltak győződve arról, hogy ezeket a leveleket Péter apostol írta. Így kerültek be az első Bibliai Kánonba, ami az írások isteni ihletettségének a felismerését jelenti.

Címzettek:

Mint valóságos levelek Péter leveleit is keresztyének meghatározott köreinek írta. Ez a kör a két levélnél különböző. Így ezzel a kérdéssel a levelek megírásának időpontjával , helyével és struktúrájával levelenként foglalkozunk.

PÉTER APOSTOL 1. LEVELE

Kik a címzettek?

“A szétszórtságban élő kiválasztott jövevényeknek Pontusba, Galáciába, Kappodokiába, Ázsiába és Bitiniába” (1Péter 1:1). Ezek a megnevezések abban az időben kisázsiai tartományokra vonatkoztak, amelyek Kr. e.133 Kr. u.17 között jöttek létre. Ezek a tartományok csaknem egész Kisázsia területét lefedték.

A címzettek túlnyomó többsége valószínűleg nem zsidó (pogány) keresztyén volt. Mert csak egykori pogányokról írhatta “ ne szabjátok magatokat előbbi kívánságaitokhoz, amelyekben tudatlanságotok idejében jártatok.”(1:14)”megváltattatok atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből”(1:18) “akik hajdan ’nem nép’ voltatok, most pedig ’Isten népe’ vagytok”(2:10) mert elég, hogy életetek elmúlt idejében a pogányok akarata szerint cselekedtetek” (4:13) . Minden bizonnyal zsidókból lett keresztyének is akadtak a címzettek között. Egyesek felfogása, hogy Péter csak zsidó keresztyéneknek írta volna az 1. levelet nem fogadható el. A címzettek között nyilvánosan sok nemrég hitre jutott keresztyén volt. (2:2)és olyanok, akik szenvedésekben és nyomorgattatásban voltak.(1:6; 2:12; 3:14ff; 4:12ff stb.)

Hol írta meg levelét az apostol ?

A levélben az írás helyét Babilonnak nevezi (5:13), de valószínűleg Rómát nevezi Babilonnak.

Mikor írta a levelet?

Mivel az egyházatyák írásai szerint kb. 64-ben halt vértanúhalált, a levél írásának az időpontja a hatvanas évek első felében lehetett (60-64 között)

A levél megírásának a célja

Péter a címzetteket meg akarja erősíteni abban a hitben, amelyben most állnak. Meggyőzni őket, hogy értékeljék Istennek azt a kegyelmét, amely által a megváltást elnyerték és maradjanak hűségesek. Továbbiakban bíztatja őket abban, hogy miképpen állhatnak meg hitükben a hétköznapokban, hogy Jézus tanítványainak bizonyuljanak. Végül aktív gyülekezeti életre bíztatja őket, ahol az erőt és a megbízatást kapja a keresztyén ember az Úrtól rendelt feladatokra. Segít nekik a gyülekezet rendjébe való beilleszkedéshez.

A levél tagolása:

1.1-2 Bevezetés

1.3-2.10 Az üdvösség (megmentés nagysága)

1.3-9 Az üdvösség lényege

1.10-12 Az üdvösség kinyilatkoztatása

1.13-2.10 Hogyan realizálódhat az üdvösség a keresztyén ember életében

1.13-21 Az élet megszentelődésében

1.22-25 A testvérek iránti szeretetben

1.23-25 Isten beszéde által

2.1-3 Szellemi növekedésben

2.4-10 A gyülekezet közösségében

2.11-4.6 Hogyan bizonyul a keresztyén ember Jézus tanítványának a hétköznapokban

2.11-3.12 Bizonyságtevő életvitelben a világ előtt

3.13-4.6 Tanúbizonyságok az üldözésben és a Krisztusért való szenvedésben

4.6-5.11 A keresztyén ember életcélja Isten dicsőítése

4.7-9 Egymás iránti szeretetben

4.10 Kegyelmi ajándékaink használatával

4.11 Az ige hirdetésével

4.12-19 A Krisztusért való szenvedés vállalásával

5.1-11 A gyülekezeti élet rendjével

5.12-14 Befejezés, köszöntések

ÚJSZÖVETSÉGI SZAVAK A MEGVÁLTÁSRA