SZERZŐ
Az 1Tessz.-val kapcsolatban a tudósok véleménye meglehetősen egyöntetű: Pál írta. Mind a levél tartalma, mind stílusa Pálra utal. Természetesen voltak és vannak tudósok, akik ezt tagadják, de ők olyan kevesen vannak, és érveik olyan könnyen kivédhetők, hogy itt nem foglalkozunk velük részletesen.
Annál többen tagadják a 2Tesz. páli szerzőségét. Az érvek-ellenérvek a páli szerzőség ellen, ill. mellett a következők:
Ellene |
Mellette |
A levél eszkatológiája összeegyeztethetetlen a többi páli írással: az 1Tessz.-ben a parúzia (Krisztus második eljövetele) hamarosan bekövetkezik, a 2Tessz.-ban jelek és a törvénytipró megjelenése előzik meg. |
Az eszkatológiával foglalkozó szakaszok az Újszövetségben ritkán íródnak a teljesség igényével. Nyilván az első levélben Pál csak az egyik oldalát mutatta be a parúziának, a másodikban pedig tovább finomította a képet a felmerülő új helyzetnek megfelelően. |
Az első levél meleg, barátságos hangvételű, a második formális, hűvösebb hangvételű. |
A különbséget egyrészt túlhagsúlyozzák, másrészt egy ember a szituációnak megfelelően képes különböző hangvételű leveleket is írni. |
Bizonyos helyeken a második levél túlságosan hasonlít az elsőre. Nem valószínű, hogy egy ilyen kreatív író mint Pál, ilyen sokat idézte volna magát szó szerint. |
A hasonlóságok zöme a levél formáját képező konvencionális köszöntésben, zárásban, hálaadásban, stb. található, tehát nem igazán számít ebből a szempontból. Valóban gyakran idéz ezen kívül is a második levél az elsőből, de mindig valami új tartalommal is megtölti az idézett szavakat, vagyis mintha emlékeztetni akarná Pál a címzetteket az első levelére és annak szavait felhasználva tovább szeretné vezetni őket. |
Az egyik legnagyobb probléma azzal, ha a második levelet pszeudepigráf levélnek (Pál nevében, de nem Pál által írt) tartjuk az, hogy még eddig senki sem állt elő egy minden szempontból megyőző rekonstrukcióval arról, hogy milyen történelmi szituáció “hívta életre” ezt a pszeudepigráf levelet: Mikor írták? Kinek? Milyen célból? Milyen konkrét események játszódhattak a címzettek életében? Ezekre a kérdésekre a páli szerzőség elmélete sokkal meggyőzőbb választ képes adni.
Mindezek alapján tehát megállapíthatjuk, hogy mivel koránt sem sikerült még bebizonyítani, hogy a második levelet nem Pál írta, nyugodtan fenntarthatjuk a páli szerzőség1 véleményét.
DATÁLÁS
Bár van némi esélye, hogy Pál Athénből írta a leveleket, de a legtöbben egyetértenek abban, hogy ha a levelek és az Apostolok Cselekedeteinek az adatait összehasonlítjuk, akkor a legvalószínűbb az, hogy Pál Korinthusból írta a leveleket. Egy ókori feliratból tudjuk, hogy Gallió (aki elé Pált cipelték, Csel.18,12) 51 nyara elején érkezett Korinthusba. Mivel Pál már Gallió megérkezése előtt is Korinthusban volt, az apostol valószínűleg 50-ben érkezhetett a városba és nem sokkal megérkezése után írhatta az első, majd néhány hónapra rá a második levelet. Tehát ezek a levelek az apostol legkorábbi levelei közé tartoznak (a Galata levél talán megelőzi őket, lásd a Galata levélhez írt bevezetést).
FELHASZNÁLT IRODALOM
Adeney, Carol |
This Morning with God |
Bunch, Cindy |
The NIV Quiet Time Bible |
Carson – Moo – Morris |
An Introduction to the New Testament |
Colorado – Coleman |
Serendipity New Testament for Groups |
Douglas – Hillyer |
New Bible Dictionary |
Fee, Gordon D. |
God’s Empowering Presence |
Guthrie, Donald |
New Testament Introduction |
Hawthorne – Martin – Reid |
Dictionary of Paul and his Letters |
Keener, Craig S. |
Bible Background Commentary, New Testament |
Stott, John R.W. |
The Message of Thessalonians |