BEVEZETÉS EZÉKIEL PRÓFÉTA KÖNYVÉHEZ

ÍRÓ

Ezékielről annyit tudunk, mint amennyit a könyvében találunk. Neve azt jelenti, hogy “Isten megerősít”, Jeruzsálemben született. Ezékiel egy papi családból származott (Ez. 1,3), úgy, mint Jeremiás és Zakariás. Mindhárman a fogság alatt vagy a fogság utáni időszakban prófetáltak.. Az üzenete is sok tekintetében a templommal és szertartásaival összefüggésben áll. (ls. Pl. Ez. 8-11 és 40-48). Őt is a babiloniai fogságba vitték, más zsidókkal együtt Kr. e. 597-ben. Prófétai elhívását a fogságba kerülése ötödik évében nyerte (Ez. 1,1-3), és több mint húsz évig tartott. Nős volt (Ez. 24, 15-18), saját házában élt (Ez. 3,24; 8,1) viszonylag kedvező körülmények között. A áttelepített fogolyaknak engedélyezett volt a vallásos és polgári célú szervezkedés, ennek megfelelően a vezetők szabadon intézkedhettek, és a kereskedelmi életbe is hamarosan bekapcsolódtak. A Kebár-folyó csatornája (Ez. 1,1) mellett fekvő Tél-Ábíbnak nevezett helységben élt (Ez. 3,15), Babilon déli részében. Babilonban is halt meg.

Prófétai hirdetését két, egymástól élesen eltérő periódusra oszthatjuk. Az első időszak tartott Júda és Jeruzsálem teljes meghódításáig, a templom elpusztulásig, ami 586-ben következett be. Addig elhangzott próféciái ítéletes jellegűek.

De amikor Jeruzsálem elpusztulásának a híre eléri a Babiblónban tartózkodó népet, akkor vigasztaló, bátorító próféciákkal erősítette a kétségbeesett népet.

DATÁLÁS

Az egész könyv kronológiai sorrendben íródott, eltekintve a 29,17; 32,1 és 17. versektől, amelyeket a nemzetek felőli próféciák leírásánál találunk, és melyen időpontja 589 és 571-ben adható meg. A 13 megadott dátumból 12 arra utal, hogy mikor kapta meg Ezékiel a próféciát. A 13. dátum azt az időpontot jelöli meg, amikor egy menekült megmondja, hogy Jeruzsálem elesett. Az 1,1 versében említett “harmincadik év”-ről sokan azt tartják, hogy ez az Ezékiel életkorára vonatkozik.

	Vers	Év	Hónap	Nap	Mai időszámítás	Esemény
1	1,1 1,2 3,16	30 5 “Hét nap múlva”	4 – “Hét nap múlva”	5 5 “Hét nap múlva”	Kr.e. 593, július 31.	Elhívása
2	8,1	6	6	5	Kr.e. 597, szept. 17.	Jeruzsálembe való elvitel
3	20,1-2	7	5	10	Kr.e. 591, aug. 14.	Negatív ítélet Izráel történelméről
4	24,1	9	10	10	Kr.e. 588. Jan. 15.	Jeuzsálem elleni támadásának a kezdete
5	26,1	11	–	1	Kr.e. 587, ápr. 23- 586, ápr. 13.	Jövendölés Tírusz ellen
6	29,1	10	10	12	Kr.e. 587, jan. 7.	Jövendölés Egyiptom ellen
7	29,17	27	1	1	Kr.e. 571, ápr. 26.	Egyiptomot Babilon hatalmába kerül
8	30,20	11	1	7	Kr.e. 587, ápr. 29.	Jövendölés Fáraó ellen
9	31,1	11	3	1	Kr.e. 587, jún. 21.	Jövendölés Fáraó ellen
10	32,1	12	12	1	Kr.e. 585, máj. 3.	Siratóének Egyiptom fölött
11	32,17	12	–	15	Kr.e. 586, ápr.13- 585, ápr. 1.	Egyiptom halála
12	33,21	12	10	5	Kr.e. 585, jan. 8.	Első menekült érkezése
13	40,1 40,1	25 14 évvel a város elesés után	1	10	Kr.e. 573, ápr. 28.	Látomás a jövőről.

A KÖNYV POLITIKAI HÁTTERE

Bár az Asszír birodalom két évszázadon át szinte megdönthetetlennek tűnt, a valóságban a Kr.e.VII.sz. utolsó harmadában néhány évtized alatt összeomlott. Asszíria hanyatlásával párhuzamosan egyre nagyobb szerepre tett szert két korábbi nagyhatalom: Babilónia és Egyiptom. Mindkettő előrenyomult, és sorra foglalták el az egykori Asszír fennhatóság alá tartozó területeket. Kr.e.609-ben Jósiás megpróbálta megállítani az előretörő Nékó fáraót, de ez az életébe került (2Kir.23,29-33). A két újdonsült nagyhatalom Kr.e.605-ben Karkemisnél ütközött meg egymással, ahol Nebukadneccar (Babilónia akkori uralkodója) aratott diadalt.

Jósiás (Kr.e.640-609) vallási reformokat vezetett be és az Asszír uralom hanyatlása után igyekezett megőrizni Júda függetlenségét is. Mint már említettük, a megiddói csatában elesett Egyiptommal szemben. Jeruzsálem lakói második fiát, Jóáházt választották királynak, de Nékó három hónap után “lecserélte” őt a bátyjára, Eljákimra, akinek a nevét Jójákimra (609-598) változtatta. Ő megpróbált lavírozni Egyiptom és Babilónia között – mérsékelt sikerrel. Végül egy meg nem fizetett adó miatt Babilónia Jeruzsálem ellen vonult, de ő még az ostrom befejezése előtt meghalt. Őt fia, Jójákin követte a trónon. Ő más Jeruzsálemi vezetőkkel együtt Babilóniába került fogságba. Nebukadneccar ezután ismét Jósiás egy fiát, Mattanját tette meg királlyá, akinek nevét Cidkijjára változtatta (598-586). Cidkijjá viszont nem maradt hűséges Babilonhoz, hanem Egyiptommal próbált szövetségre jutni. Nebukadneccar ezt nem tűrte és 588-ban egy újabb babilóniai invázió indult Jeruzsálem ellen. Másfél év múlva el is esett Jeruzsálem, a templomot lerombolták, a népet pedig fogságba szállították. Ezékiel köztük volt.

A KÖNYV JELEGZETESSÉGEI

Ezékiel könyvében négy látomást (1-3; 8-11; 37,1-14; 40-48), tizenkettő szimbolikus tettet (3,22-26; 4,1-3; 4,4-8; 4,9-11; 4,12-14; 5,1-3; 12,1-16; 12,17-20; 21,18-24; 24,15-24; 37,15-28) és öt példázatot (15; 16; 17; 19; 23) találunk. Ezekkel az eszközökkel erőteljes módon adja tovább üzenetét, és felkelti az emberek figyelmét, hogy azok válaszoljanak mondanivalójára.

Ezékiel számára Isten szentsége körül forog a világ és a népek történelme: “Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.” (65-szor fordul elő a könyvében). Mindaz, ami Júdával megesik, Isten ítéletének gyümölcse. A könyve nagy hangsúlyt fektet Izraelre, mint szent templomnak, a szent városnak és a szent országnak szent népére. Bemocskolták az istentiszteletüket és ez által magukat, a templomot, a várost és az országot. Emiatt kellett Istennek szükségszerűen visszavonulni a népétől és megítélni azt.

Ezékiel üzenetének nagy részét prózában hagyta ránk, a többi prófétával ellentétben, akik majdnem mindig vers formában írtak. Ez talán a papi háttérrel függ össze, a papok ugyanis sokat foglalkoztak a törvénnyel és az előírásokkal.

A KÖNYV FELOSZTÁSA ÉS SZERKESZETE

Ezékiel 1-24 Saját népe ellen mondott ítéletes próféciák

Ezékiel 25-32 Idegen népek ellen mondott próféciák

Ezékiel 33-39 Különböző üdvhirdető próféciák

Ezékiel 40-48 Részletes tervrajz a majdan újjáépítendő templomról

Ezékiel könyvében több párhuzamot is találunk: A megszentségtelenített templom pusztulása (8-11) szemben áll a megújult templom látomásával (40-48). A haragvó Isten (1. fej.), a vigasztalás Istene is (48,35). A próféta őrállói hivatása nemcsak az ítéletre vonatkozik (3. fej.), hanem az új jövőre is (33. fej.) A 6. fejezetben Isten hegyeket dorgál, de a 36. fej.ben megvigasztalja őket.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Walwoord Zuck	A Biblia ismerete kommentársorozat IV.
	The Compact NIV Study Bible
Dr. Tóth Kálmán	Ószövetségi bevezetés jegyzete
Berta Zsolt	Ezékiel jegyzete
Robert Brunner	Ezechiel I-II
J. Alberto Soggin	Bevezetés az Ószövetségbe
Samuel J. Schultz	Üzen az Ószövetség