BEVEZETÉS A GALATÁKHOZ ÍRT LEVÉLHEZ

SZERZŐ

Pál.[10]

CÍMZETTEK

Az egyik legfontosabb kérdés (ami a datálást is érinti), hogy mit kell Galácia alatt érteni. A galata etnikum által lakott északi területeket (a bibliánk térképén ide van írva Galácia neve), vagy a különböző etnikumú népcsoportok által lakott délebbi területeket (értelem szerűen az előzőnél délebbre fekvő területről van szó). A Kr. u. I. sz. vége felé a déli részeket már nem számították Galácia tartományához, de kérdés, hogy Pál apostol is csak az északi részre gondolt-e. Az biztos, hogy Pál a déli területeket látogatta meg első missziói útja során (Csel. 13-14) és sehol nem olvassuk egyértelműen, hogy az északi részt valaha is meglátogatta volna, bár néhányan a Csel. 16,6-ból és a 18,23-ból erre következtetnek.

Érvek a déli címzés mellett (a teljesség igénye nélkül):

1. Mint fentebb írtuk, Pál déli útjáról biztosan tudunk, az északira pedig nincs egyértelmű bizonyíték, egyetlen gyülekezet nevét sem ismerjük, amit az északi területen alapított volna.

2. A fent említett két igehely, ami összhangba hozható az északi területek feltételezett meglátogatásával, az említett települések elhelyezkedését illetően legalább annyira, ha nem még jobban, összhangba hozhatók egy déli útvonallal.

3. Pál gyakran a provinciák római nevét használja, így semmi meglepő nincs abban, ha a terület hivatalos nevét és nem a megszólított etnikumok nevét használja. Ez sokkal egyszerűbb is volt, mintha fel kellett volna sorolni az összes kis települést és különböző népcsoportot, akiknek a levelet írta.

4. Az északi területek sokkal nehezebben megközelíthető, gyérebben lakott, kisebb átmenő forgalommal rendelkező területek voltak, Pál pedig általában a forgalmas helyeken hirdette az evangéliumot.

5. Az 1Kor. 16,1-ből tudjuk, hogy galáciai gyülekezetek is részt vettek az ott említett gyűjtésben, a Csel. 20,4-ben pedig nincsenek észak-, hanem csak dél-Galáciai gyülekezetek megemlítve (igaz, a lista biztosan hiányos).

6. Sokak szerint azok a judaizáló tanítók, akik felforgatták ezeket a gyülekezeteket, nem valószínű, hogy olyan messzire elmentek volna, mint Észak-Galácia.

7. Barnabást többször is említi Pál, de még ha Pál járt is északon, Barnabás a Csel. alapján akkor is csak a déli útján kísérte el. Persze az is igaz, hogy Barnabás épp elég híres lehetett ahhoz, hogy hivatkozni lehessen rá úgy is, ha az olvasók személyesen nem ismerték.

Érvek az északi címzés mellett (ugyancsak a teljesség igénye nélkül):

1. Galácia alatt általában az északi területeket értették (ez csak részben igaz, mert Pál idejében az északi és a déli területeket együttvéve is Galáciának nevezték).

2. Lukács a déli területeket általában a kisebb területi egységek nevén nevezi meg, ezért mikor ő azt írja, hogy Frígia és Galácia (Csel. 16,6), akkor az nem „frígiai Galáciát”, hanem igenis Frígiát és Galáciát jelent (amibe tehát nem tartozik bele Frígia, vagyis az északi részről van szó).

3. A déliek nem szívesen használhatták a Galácia nevet, mert az a rómaiaknak való alávettetésükre emlékeztette őket. Ez elég gyenge érv, mert túl sok ellenpéldát ismerünk rá.

4. A levél nem utal arra, hogy Pál erős üldözésnek volt kitéve, mikor a címzetteknek írta a levelet, pedig a Csel. utal arra, hogy a déli területeken volt ilyen üldözés.

Itt csak egy kis ízelítőt tudtunk adni a különböző érvekből. Igyekeztünk úgy összeválogatni a felsorolt érveket, hogy kb. hasonló kép rajzolódjon ki belőle, mintha az összes érvet felsoroltuk volna. A kutatók döntő többsége egyetért abban, hogy nem lehet egyértelműen dönteni, de egy enyhe többség a déli variációt tartja valószínűbbnek.

DATÁLÁS

   Itt van igazából jelentősége annak, hogy a déli vagy az északi címzést választjuk. Ha a déli mellett döntünk, akkor egy nagyon korai datálás a valószínű. Pál két jeruzsálemi látogatásról számol be (1,18; 2,1-2) és mind a nyelvezetéből, mind az érvelés jellegéből úgy tűnik, hogy ez egy teljes lista. Ebben az esetben a két látogatás a Csel. 9,26-ban és a 11,28-30-ban említett látogatások lehetnek. Az apostoli zsinatot nem említi Pál (Csel. 15.), pedig az a levél témájához szorosan kapcsolódna. Péter vonakodása a pogányokkal való asztalközösségtől (Gal. 2,12) is sokkal valószínűbb a zsinat előtt, mint a zsinat után. Sokan úgy gondolják, hogy a 4,13-ban említett „testi erőtlenség” a Csel. 14-ben említett kövezés következményeire utal. Ez azonban nem egy erős érv, mivel az itt szereplő görög kifejezés, ami valószínűleg látható fizikai gyengeségre utal, sokkal általánosabban is érthető és nem kell feltétlenül úgy értelmezni, hogy egy közelmúltban elszenvedett bántalmazás eredménye.

   Azok, akik szerint az északi címzés a helyes, kénytelenek némileg későbbre datálni a levelet, mivel abban az esetben azt legkorábban csak a harmadik missziói útja során írhatta Pál, mivel ezelőtt egész biztosan nem járhatott Észak-Galáciában, márpedig a levél feltételezi a személyes ismeretséget. Akik így gondolják, azzal érvelnek, hogy a levél mondanivalója erős rokonságot mutat a Római, illetve a Korintusi levelekkel, vagyis kb. velük egy időben kellett, hogy Pál írja (pl. Efézusban, Csel. 19). A Gal. 2-ben említett jeruzsálemi látogatás szerintük nem más, mint a Csel. 15-ben említett apostoli zsinat, és szerintük a levélben leírtak emlékeztetnek is erre a zsinatra. Szerintük Pál a Galatákhoz írt levélben nem említi a Csel. 11,30 látogatását, mivel akkor nem az apostolokkal, hanem a gyülekezet elöljáróival találkozott (ez ugyebár nem egy bivalyerős érv). Azzal is érvelnek, hogy Pál már kétszer is meglátogatta a galáciaiakat a levél szerint (a 4,13 „első alkalommal” kifejezéséből következtetnek erre), de az érvként felhozott verset nem feltétlen kell így értelmezni, mert a hellenisztikus görög nyelv szabályai szerint a kifejezés azt is jelentheti, hogy „korábban” (mint pl. Jn. 6,62; Zsid. 4,6 stb.). Ráadásul Pál az első missziói útja során is kétszer látogatta meg a dél-galáciai gyülekezeteket (Csel. 13,14-14,21a; 14,21b-14,23).

   Mindent egybevéve a déli címzés és a korai datálás a valószínűbb, amiből az következik, hogy a levelet nem sokkal az apostoli zsinat előtt, talán valamikor 48-ban vagy 49-ben írta Pál (attól függően, hogy mikorra datáljuk az apostoli zsinatot). Ha ez így van, akkor ez Pál legelső levele. Ha mégis az apostoli zsinat után írta, mint ahogy azt azért sok kutató gondolja,[11] akkor a déli címzés esetében 50-57 közé, északi címzés esetében pedig 53-57 közé teszik a levél megírásának időpontját.

A LEVÉL CÉLJA

   Ezzel a kérdéssel kapcsolatban meglehetősen egy véleményen vannak a kutatók. A Pál által alapított galáciai gyülekezetekbe bizonyos zsidó-keresztyének érkeztek, akik helytelenül tanítottak a törvény szerepéről a keresztyén ember életében és azt tanították, hogy a körülmetélkedésre mindenképpen szükség van az üdvösséghez.[12]

SZERKEZET

   Természetesen ennek a levélnek az esetében is nagy vita folyik arról, hogy hogyan is néz ki a levél szerkezete, de itt most nem célunk a vita részleteit ismertetni. Csupán az áttekinthetőség kedvéért közlünk egy variációt, melyet sok kutató elfogad, és ugyanakkor segít a levél gondolatmenetének követésében.

Üdvözlés (1,1-5)

   Feddés (1,6-4,11)

   „Önéletrajz” (1,13-2,21)

   Érvelés az Írásból (3,6-29)

   Kérés (4,12-6,10)

   „Önéletrajz” (4,12-20)

   Allegória az Írásból (4,21-31)

   Etikai tanítás (5,1-6,10)

Utóirat (6,11-18)

FELHASZNÁLT IRODALOM