h3> HÓSEÁS KÖNYVE

Hóseás könyve az ún. kis-próféták könyveit nyitja meg a Bibliában. Bár nem a legkorábban keletkezett könyv (Ámósz könyve pár évvel korábbra datálható), mégis sokan -tartalmát tekintve – a kis-prófétai könyvek „vezetőjének” tekintik. Talán benne fejeződik ki legmélyebben Jahve és prófétája ill. népe közti személyes kapcsolat; itt figyelhetjük meg a szövetség, ítélet, reménység, szabadítás üzenetének legteljesebb kibontakozását.

A SZERZŐ

Mint sok bibliai könyvnél, itt sem tudjuk biztosan, ki írta ezt a könyvet. A kérdést a Mózes 5. könyvével mutatkozó párhuzamok és a Júdára vonatkozó utalások vetik fel, valamint az E / 3 és E / 1 személy váltása. Vannak, akik azon a véleményen vannak, hogy Hóseás szóban hátrahagyott üzenetét többször átdolgozták, kiegészítették, pl. a Mózes 5. könyvére való utalásokkal, így a könyv általunk is ismert formája egy folyamat eredményeként jött létre, ami azt jelenti, hogy nem teljes egészében Hóseás a könyv szerzője. Mások úgy vélik, hogy ha a Mózes 5. könyvének keletkezését Hóseás könyvének keletkezése előttre tesszük, ezek az utalások és párhuzamok nem kiegészítések. A könyv szerzőjének pedig Hóseást és / vagy közvetlen utódait, tanítványait tekinthetjük.

HÓSEÁS

Hóseásról csak azt tudjuk, amit a róla elnevezett könyv elárul: Beéri fia. Isten hívta el prófétának még a könyv eseményei előtt, de magáról az elhívásról semmit sem tudunk. Szintén a könyvéből tudjuk, hogy Isten parancsára vette feleségül Gómert (l. jegyzetek), akivel a házassága elég küzdelmes és nem éppen könnyű volt. Függetlenül attól, ki hogyan magyarázza ezt a házasságot, meghatározó volt mind a próféta életét, mind üzenetének tartalmát tekintve.

Szolgálata több évtizedet ölelt fel: Feltehetően Uzijjá (Kr.e. 790-739) júdai király és II. Jeroboám (Kr.e. 793-753) izráeli király uralkodásának végén, Kr.e. 750 körül kezdte meg prófétai szolgálatát. Abból, hogy jól ismerte az É-i királyság viszonyait, szóhasználatából, valamint a 7,5-ben szereplő „királyunkat” kifejezésből arra következtethetünk, hogy az É-i országrészben élt és szolgált prófétaként. Működésének végét nem tudjuk pontosan, viszont a könyvében Samária eleste (Kr.e. 722/21) még próféciaként szerepel. Ezt és a többi eseményt figyelembe véve következtetni lehet arra, hogy Hóseás Kr.e. 725-ig működhetett.

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR

A háttér megismeréséhez érdemes fellapozni a Királyok 2. könyvét és a Krónikák 2 könyvét, amelyek elég sok információt adnak Izráel és Júda kül- és belpolitikai helyzetéről, Istennel való kapcsolatáról.

A Hóseás 1,1-ben felsorolt királyok uralkodása idején mind Júdában, mind Izráelben csökkent az asszír befolyás, mindkét országban katonai sikereket értek el a királyok, viszonylagos jólét, gazdasági fejlődés időszaka köszöntött Izráel népére. Azonban az asszír fenyegetés nem szűnt meg. Kr.e. 743-ban Damaszkuszt hadisarc fizetésére kényszerítették, Menahém halála előtt 742/1-ben Izráel is hadisarcot fizetett Asszíriának. Izráel úgy kerülte el a fogságba vitelt, az ország megszállását, hogy minden tehetős ember jelentős összeget fizetett be, hogy a sarcot megadhassák az asszír királynak (2 Kir. 15,19-20). Pekah uralkodása idején indult meg a nagy asszír invázió, III. Tiglet-Pileszer (745-727) vezetésével az asszír hadsereg egyre Ny-abbra nyomult, és jelentős városokat, területeket foglalt el (2 Kir. 15,27-31). Hóseás idején kísérletet tettek ugyan, hogy Egyiptom segítségével függetlenítsék magukat Asszíriától, de ez a kísérlet csúfos véget ért, és Salmaneszer asszír király ostrom alá vette a fővárost, Samáriát és háromévi ostrom után Kr.e. 722/21-ben be is vette, Izráelt fogságba hurcolta Asszíriába (2 Kir. 17,1-6).

Az aggasztó asszír fenyegetettség mellett Hóseás könyve tele van Isten vádjával népe ellen, mivel elhagyták őt és a Baált tisztelték. Ugyan történtek kísérletek arra, hogy egyes királyok visszaállítsák Izráelben Istenüknek, az Úrnak tiszteletét, de ahogy a királyok könyvében is olvashatjuk, Izráel más isteneket félt, bálványokat imádott és Baálnak szolgált.(pl. 2 Kir.17,7-23). A Baál-tisztelet pedig nem csupán áldozatokat jelentett egy idegen istenségnek, hanem Izráel egész életét áthatotta ez a fajta vallási gyakorlat. Baáltól várták a termékenységet, a nép jólétét. Az erkölcsi morál is erősen romlott, általános volt a törvény figyelmen kívül hagyása, az igazságtalanság. Ebben élen jártak a nép politikai és vallási vezetői.

Hóseás üzenetének mindezek adják a hátteret: bár még nem következett be a teljes bukás, de az ország helyzete egyre bizonytalanabb, az idegen uralom egyre fenyegetőbb, és Isten és Izráel kapcsolata is a mélyponton van.

VÁZLAT (az egyik lehetséges felosztás)

I. 1,1-3,5 Hóseás házassága, Isten és Izráel

1,1 Cím

1,2-1,8 Hóseás házassága, gyermekei

2,1-3 Megfordított jelképek

2,4-15 Vádbeszéd

2,16-25 Szabadulást hirdető beszéd

3,1-5 Helyreállítás

II. 4,1-11,11 Vádbeszéd I.

4,1-3 A nép jellemzése

4,4-7,16 Szövetségszegés, a nép és a vezetők bűnei

8,1-10,15 A szövetségszegés következményei, Isten ítélete

11,1-11 Isten szabadítása

III. 12,1-14,10 Vádbeszéd II.

12,1-14,1 Isten és Izráel egykor és most, Isten ítélete

14,2-9 Isten kegyelme, szabadítása

14,10 Zárás

FELHASZNÁLT IRODALOM

David Allan Hubbard: Hosea

Jakob Kroeker: Amos und Hosea

A Biblia ismerete kommentársorozat V.

The Illustrated Bible Dictionary

The New Bible Commentary