Hóseás könyve az ún. kis-próféták könyveit nyitja meg a Bibliában. Bár nem a legkorábban keletkezett könyv (Ámósz könyve pár évvel korábbra datálható), mégis sokan -tartalmát tekintve – a kis-prófétai könyvek „vezetőjének” tekintik. Talán benne fejeződik ki legmélyebben Jahve és prófétája ill. népe közti személyes kapcsolat; itt figyelhetjük meg a szövetség, ítélet, reménység, szabadítás üzenetének legteljesebb kibontakozását.
A SZERZŐ
Mint sok bibliai könyvnél, itt sem tudjuk biztosan, ki írta ezt a könyvet. A kérdést a Mózes 5. könyvével mutatkozó párhuzamok és a Júdára vonatkozó utalások vetik fel, valamint az E / 3 és E / 1 személy váltása. Vannak, akik azon a véleményen vannak, hogy Hóseás szóban hátrahagyott üzenetét többször átdolgozták, kiegészítették, pl. a Mózes 5. könyvére való utalásokkal, így a könyv általunk is ismert formája egy folyamat eredményeként jött létre, ami azt jelenti, hogy nem teljes egészében Hóseás a könyv szerzője. Mások úgy vélik, hogy ha a Mózes 5. könyvének keletkezését Hóseás könyvének keletkezése előttre tesszük, ezek az utalások és párhuzamok nem kiegészítések. A könyv szerzőjének pedig Hóseást és / vagy közvetlen utódait, tanítványait tekinthetjük.
HÓSEÁS
Hóseásról csak azt tudjuk, amit a róla elnevezett könyv elárul: Beéri fia. Isten hívta el prófétának még a könyv eseményei előtt, de magáról az elhívásról semmit sem tudunk. Szintén a könyvéből tudjuk, hogy Isten parancsára vette feleségül Gómert (l. jegyzetek), akivel a házassága elég küzdelmes és nem éppen könnyű volt. Függetlenül attól, ki hogyan magyarázza ezt a házasságot, meghatározó volt mind a próféta életét, mind üzenetének tartalmát tekintve.
Szolgálata több évtizedet ölelt fel: Feltehetően Uzijjá (Kr.e. 790-739) júdai király és II. Jeroboám (Kr.e. 793-753) izráeli király uralkodásának végén, Kr.e. 750 körül kezdte meg prófétai szolgálatát. Abból, hogy jól ismerte az É-i királyság viszonyait, szóhasználatából, valamint a 7,5-ben szereplő „királyunkat” kifejezésből arra következtethetünk, hogy az É-i országrészben élt és szolgált prófétaként. Működésének végét nem tudjuk pontosan, viszont a könyvében Samária eleste (Kr.e. 722/21) még próféciaként szerepel. Ezt és a többi eseményt figyelembe véve következtetni lehet arra, hogy Hóseás Kr.e. 725-ig működhetett.
TÖRTÉNELMI HÁTTÉR
A háttér megismeréséhez érdemes fellapozni a Királyok 2. könyvét és a Krónikák 2 könyvét, amelyek elég sok információt adnak Izráel és Júda kül- és belpolitikai helyzetéről, Istennel való kapcsolatáról.
A Hóseás 1,1-ben felsorolt királyok uralkodása idején mind Júdában, mind Izráelben csökkent az asszír befolyás, mindkét országban katonai sikereket értek el a királyok, viszonylagos jólét, gazdasági fejlődés időszaka köszöntött Izráel népére. Azonban az asszír fenyegetés nem szűnt meg. Kr.e. 743-ban Damaszkuszt hadisarc fizetésére kényszerítették, Menahém halála előtt 742/1-ben Izráel is hadisarcot fizetett Asszíriának. Izráel úgy kerülte el a fogságba vitelt, az ország megszállását, hogy minden tehetős ember jelentős összeget fizetett be, hogy a sarcot megadhassák az asszír királynak (2 Kir. 15,19-20). Pekah uralkodása idején indult meg a nagy asszír invázió, III. Tiglet-Pileszer (745-727) vezetésével az asszír hadsereg egyre Ny-abbra nyomult, és jelentős városokat, területeket foglalt el (2 Kir. 15,27-31). Hóseás idején kísérletet tettek ugyan, hogy Egyiptom segítségével függetlenítsék magukat Asszíriától, de ez a kísérlet csúfos véget ért, és Salmaneszer asszír király ostrom alá vette a fővárost, Samáriát és háromévi ostrom után Kr.e. 722/21-ben be is vette, Izráelt fogságba hurcolta Asszíriába (2 Kir. 17,1-6).
Az aggasztó asszír fenyegetettség mellett Hóseás könyve tele van Isten vádjával népe ellen, mivel elhagyták őt és a Baált tisztelték. Ugyan történtek kísérletek arra, hogy egyes királyok visszaállítsák Izráelben Istenüknek, az Úrnak tiszteletét, de ahogy a királyok könyvében is olvashatjuk, Izráel más isteneket félt, bálványokat imádott és Baálnak szolgált.(pl. 2 Kir.17,7-23). A Baál-tisztelet pedig nem csupán áldozatokat jelentett egy idegen istenségnek, hanem Izráel egész életét áthatotta ez a fajta vallási gyakorlat. Baáltól várták a termékenységet, a nép jólétét. Az erkölcsi morál is erősen romlott, általános volt a törvény figyelmen kívül hagyása, az igazságtalanság. Ebben élen jártak a nép politikai és vallási vezetői.
Hóseás üzenetének mindezek adják a hátteret: bár még nem következett be a teljes bukás, de az ország helyzete egyre bizonytalanabb, az idegen uralom egyre fenyegetőbb, és Isten és Izráel kapcsolata is a mélyponton van.
VÁZLAT (az egyik lehetséges felosztás)
I. 1,1-3,5 Hóseás házassága, Isten és Izráel 1,1 Cím 1,2-1,8 Hóseás házassága, gyermekei 2,1-3 Megfordított jelképek 2,4-15 Vádbeszéd 2,16-25 Szabadulást hirdető beszéd 3,1-5 Helyreállítás
|
II. 4,1-11,11 Vádbeszéd I. 4,1-3 A nép jellemzése 4,4-7,16 Szövetségszegés, a nép és a vezetők bűnei 8,1-10,15 A szövetségszegés következményei, Isten ítélete 11,1-11 Isten szabadítása
|
III. 12,1-14,10 Vádbeszéd II. 12,1-14,1 Isten és Izráel egykor és most, Isten ítélete 14,2-9 Isten kegyelme, szabadítása 14,10 Zárás
|
FELHASZNÁLT IRODALOM
David Allan Hubbard: Hosea
Jakob Kroeker: Amos und Hosea
A Biblia ismerete kommentársorozat V.
The Illustrated Bible Dictionary
The New Bible Commentary
*A királyok között egy királynő is szerepel (Ataljá). +A társuralkodók együtt uralkodtak. Az egy időben uralkodó királyok egymástól függetlenül uralkodtak. Az alkormányzó az apjával együtt uralkodott, de hozzá képest alárendelt szerepet játszott. ++Ezeket a királyokat (illetve királynőt) meggyilkolták. A dinasztia vagy az azonos családból származó és egymást követő uralkodók összességét jelenti, vagy egyetlen olyan uralkodót, aki más családból származott, mint az előtte és utána uralkodó király. (Júda királyai egyetlen dinasztiát alkottak, mivel mindannyian Dávid leszármazottai voltak.) **Az evangéliumi teológusok véleménye megoszlik Abdiás és Jóel működésének idejével kapcsolatban. Vannak, akik későbbi időpontra teszik őket. Megjegyzés: Egyes királyok esetében az uralom kezdetét és végét jelző évszámok különbsége eltér az uralom megadott hosszától (pl. Roboám: 931-913). Ennek az az oka, hogy az adott király uralmának első és utolsó éve a Gergely-naptár megfelelő évének csak egy részét foglalta magában. A királyok uralmát határoló évszámok a következő műből származnak: Edwin R. Thiele, The Mysterious Numbers of the Hebrew Kings. 3rd ed. Grand Rapids: Zondervan Publishing House, 1983. Forrás: Walwoord, John F. – Tuck, Roy B.: A Biblia ismerete, kommentársorozat II. Józsué – 2Krónika, KIA, 1999, p. 283. Az ábrát a kiadó engedélyével közöljük, sokszorosítása a szerzői jogok védelme miatt tilos!