BEVEZETÉS HABAKUK PRÓFÉTA KÖNYVÉHEZ
A SZERZŐ
1. A könyv szerzőjeként a Biblia Habakuk prófétát nevezi meg, akiről többet nem is tudunk meg a könyvből. A többi prófétai könyvvel összevetve, ill. magát a könyvet tanulmányozva megfigyelhetünk néhány érdekes dolgot Habakuk prófétával kapcsolatban.
Ő az első olyan próféta, aki „Istennel tárgyal népéért és nem a néppel Istenért”, aki Istent és nem Izráelt vádolja, aki párbeszédet folytat Istennel a népéről, és ítéletért könyörög. Szenved az isteni kijelentés és a tapasztalat közti eltérés miatt érzett feszültségtől; választ, magyarázatot keres arra, hogy noha Isten a történelem ura, mégis csak nyomorúságot, igazságtalanságot, elnyomást lát maga körül.
Ő az egyetlen fogság előtti próféta a Bibliában, aki a könyve 1. versében, mint címben prófétaként van megjelölve. (Egyébként is kevés ilyennel találkozhatunk. (l. Hag 1,1; Zak 1,1)
Egyesek szerint lévita volt, míg a 3. részt összevetve az 1Kir. 25,1-gyel többen azt tartják valószínűnek, hogy a Templom szolgálatában álló speciális csoport tagja, „hivatásos próféta” volt.
2. A Habakuk név értelmezésével kapcsolatban általában két variációval találkozhatunk. A hambaququ asszír gyökerű szó zöldség, konyhakerti növény neve. (Az asszír eredetű névre magyarázat lehet az akkori erős asszír befolyás is. ) A másik lehetőség, hogy nevét a hábaq héber szóból származtatjuk, melynek jelentése: átölelni, összekulcsolni kezeit; ölelés ( Már csak az a kérdés, hogy passzív vagy cselekvő igealakban szerepel, vagyis ki kit ölel át. )
Habakuk származására, személyére vonatkozóan csak feltételezések vannak, melyek nem bizonyíthatók, és az esélyük is kevés:
Dániel könyvének apokrif kiegészítésében találhatóak a „Bél és a sárkány”- történetek. Eszerint Habakuk a Lévi törzséből származó Jésua fia, aki egy angyaltól parancsot kap, hogy vigyen ennivalót Dánielnek, aki másodszor is az oroszlánok vermébe került. Mivel nem ismeri a verem helyét, az angyal hajtincsénél fogva vezeti oda.
A rabbinikus hagyomány Habakukot a súnemi asszony fiának tartja. (l. 2 Kir 4,16)
Vannak, akik Ézsaiás őrszemét, őrállóját vélik felfedezni benne. (vö. Hab 2,1 és Ézs 21,6)
KELETKEZÉS, TÖRTÉNELMI HÁTTÉR
A leírtak nyomon követéséhez érdemes használni egy térképet.
Amint az Habakuk, könyvéből is kitűnik, Júdát a korrupció, az erőszak, a törvény be nem tartása (l. 1,2-4), valamint a külpolitikai kiszolgáltatottság jellemzi. Annak meghatározásához, hogy melyik időszakot jellemzi így a könyv, az egyetlen támpontot a Hab. 1,6 adja, ahol is a káldeusok, mint Isten büntetésének eszközei jelennek meg. Arra vonatkozóan, hogy kik voltak ezek a káldeusok több elmélet is született, mivel az eredeti szó nem egyértelmű.
Az egyik elmélet a káldeusokat Asszíriával, ill. Egyiptommal azonosítja.
Az ún. görög verzió szerint itt a ‘kittim’ szó szerepel, amely a ciprusi görögöket jelöli, vagyis Nagy Sándor birodalmáról van szó (Kr. e. 336-323). Az 1947-ben megtalált Qumrani tekercsek között található Habakuk könyve 1-2. fejezetének kommentárja is, amely valószínűleg a kommentátorral egyidős, kb. Kr.e. I. sz-ban keletkezett. Ez a kommentár is Kittimmel, vagyis a görögökkel azonosítja a káldeusokat, de ez valószínűleg egy régi történelmi helyzet „modern alkalmazása”.
A legvalószínűbbnek az a vélemény tűnik, hogy a káldeusok a babiloniakkal azonosíthatóak. A Júdát fenyegető és befolyása alatt tartó Asszír Birodalom Kr.e. VII. sz-ban már egyre gyengül. Egyiptom visszanyeri függetlenségét, a káldeusok pedig e század elején elfoglalják és elpusztítják az asszírok jelentős városait (Kr. e. 612 Ninive eleste). A D-i szomszéddal, Egyiptommal hol békésebb, hol konfliktussal teli a Júda szempontjából kiszolgáltatott viszony: Júda hol szövetségest keres Egyiptommal, hol fellázad az egyiptomi befolyás ellen. A két említett ország mellett megjelenik, és egyre inkább növekedik, az egész térségre nézve fenyegetővé válik a Babiloni Birodalom. Kr.e. 605-ben Nékó fáraó Karkemisnél vereséget szenved Nebukadneccar, babiloni királlyal szemben. Jósiás király uralkodása alatt bevezetett reformok rövid életűek, a király halálát (Kr. e 603 Megiddo–Nékó legyőzi Jósiást, Júda királyát) követően a babiloniak befolyása alatt álló bábkirályok kerülnek trónra (Jóákáz (3 hónap) ÕJójákim (ÖNabukadneccar Babilonba viteti) ÕJójákin(ÖNabukadneccar Babilonba viteti) ÕCidkijjá) Júda Egyiptommal lép szövetségre a Babiloni Birodalommal szemben, ami Kr. e. 587-ben Jeruzsálem megszállásához, elpusztításához, majd a következő évben a nép fogságba viteléhez vezet.
A könyv keletkezési idejének meghatározásában fontos kérdés, hogy a káldeusokról szóló rész jövendölés, vagy a tények leírása, amelyek megtörténtek vagy bekövetkeztük nagyon valószínű. A kérdésre az egyes elméletek aszerint adják meg a választ, hogy melyik király idejére teszik a könyv keletkezését.
Ha Manassé (697-642) uralkodásához kötik, az 1,6-ban Babilónia világhatalma előtti, vagyis Kr.e. 612 és 605 előtti időszakról van szó. Eszerint viszont Kr. e. 587-re, vagyis Jeruzsálem elfoglalására nem vonatkozhat a jövendölés.
Ugyanez érvényes a Jósiás (640-609) korára tett keletkezéssel kapcsolatban is. Emellett Jósiás uralkodásának pozitív értékelése nehezen egyeztethető össze az 1,2-4 versekben leírt siralmas belpolitikai helyzettel.
Legtöbben Jójákim (609-598) uralkodásának idejére Kr. e. 606 és 604 közé datálják a könyvet. Tehát már egy erős, hódító Babiloni Birodalommal találja szembe magát Júda. Habakuk előtt nyilvánvaló, hogy csak idő kérdése, hogy Júda mikor kerül káldeus uralom alá, tehát hitetlenkedésének, megdöbbenésének oka nem az, hogy egy ismeretlen nép kerül hatalomra, hanem az, hogy Isten egy ennyire bűnös népet használ ítélete eszközéül.
Bár Habakuk könyve nagyon rövid, mégis nagy hatással volt egyes újszövetségi könyvek szerzőire (ApCsel 40,41). Pál többször idézi (Róm. 1,17; Gal. 3,11), valamint a Zsidókhoz írt levél is említi (ld. Zsid 10,38).
A KÖNYV SZERKEZETE
I. Párbeszéd Istennel (1,1-17)
1,1-4 Habakuk panasza
1,5-11 Isten válasza
1,12-17 Habakuk panasza
II. Gyászdal (2,1-20)
2,1 Várakozás
2,2-5 Isten bíztatása
2,6-20 Az öt „Jaj”
III. Habakuk éneke (3,1-19)
3,1-2 Habakuk könyörgése
3,3-15 Isten megjelenése
3,16-19 Habakuk békessége
FELHASZNÁLT IRODALOM
David Prior the Message of Joel, Micah & Habakkuk
A Biblia ismerete kommentársorozat V.
New Bible Commentary
The Illustrated Bible Dictionary
*A királyok között egy királynő is szerepel (Ataljá). +A társuralkodók együtt uralkodtak. Az egy időben uralkodó királyok egymástól függetlenül uralkodtak. Az alkormányzó az apjával együtt uralkodott, de hozzá képest alárendelt szerepet játszott. ++Ezeket a királyokat (illetve királynőt) meggyilkolták. A dinasztia vagy az azonos családból származó és egymást követő uralkodók összességét jelenti, vagy egyetlen olyan uralkodót, aki más családból származott, mint az előtte és utána uralkodó király. (Júda királyai egyetlen dinasztiát alkottak, mivel mindannyian Dávid leszármazottai voltak.) **Az evangéliumi teológusok véleménye megoszlik Abdiás és Jóel működésének idejével kapcsolatban. Vannak, akik későbbi időpontra teszik őket. Megjegyzés: Egyes királyok esetében az uralom kezdetét és végét jelző évszámok különbsége eltér az uralom megadott hosszától (pl. Roboám: 931-913). Ennek az az oka, hogy az adott király uralmának első és utolsó éve a Gergely-naptár megfelelő évének csak egy részét foglalta magában. A királyok uralmát határoló évszámok a következő műből származnak: Edwin R. Thiele, The Mysterious Numbers of the Hebrew Kings. 3rd ed. Grand Rapids: Zondervan Publishing House, 1983. Forrás: Walwoord, John F. – Tuck, Roy B.: A Biblia ismerete, kommentársorozat II. Józsué – 2Krónika, KIA, 1999, p. 283. Az ábrát a kiadó engedélyével közöljük, sokszorosítása a szerzői jogok védelme miatt tilos!