ÍRÓ ÉS DATÁLÁS
Jóelról csak annyit tudunk, amennyit a könyv 1. versében olvasunk: Petúél fia volt. Neve azt jelenti, hogy JAHVE az Isten. Valószínűleg Júdában lakott és munkálkodott, mert sokat említi Júdát és Jeruzsálemet (3,5; 4,1,6,8,16-18).
A könyvben nem találunk olyan utalást, amely segíthetne a könyv keletkezését meghatározni. Az egyik véglet Kr.e. 9. századinak tartja a könyvet, a másik pedig Kr.e. 2. századinak. Hadd soroljunk fel néhány szempontot!
Érvek egy későbbi keletkezés mellett:
A könyv két részből áll és a második része (3,1-4,21) túl apokaliptikus ahhoz, hogy már a 9. században keletkezhetett volna, ugyanis az apokaliptika csak Kr.e. 3. századtól kezdett fontos műfajjá válni.
Sok az idézet más könyvekből
2,7-9 beszél Jeruzsálem falairól, amelyeket Nehémiás újra felépített Kr. e. 445-ben
4,6-ban szerepelnek a görögök, s ez egy Kr.e. 332-i dátumra utalna
3,4-ben a nap- és holdfogyatkozásról ír, némelyik tudós kiszámolta, hogy Kr.e. 357-ben vagy 336-ban volt ilyen
Érvek egy korai keletkezés mellett:
A Kánonban két 8. századi próféta között találjuk meg ezt a könyvet
A 4. fejezetben felsorolt ellenségek között nem találjuk se Asszíriát, se Babilóniát, se a perzsákat. Pedig ők a Kr. e. 8-5. századig világhatalmak voltak.
Már a korai prófétáknál is sok apokaliptikus képet és részt találunk.
Jóelből sok más próféta idézett, pl. Ézsaiás, Ezékiel, Ámósz és Abdiás
Sok bizonyíték arra mutat, hogy már korán létezett kapcsolat az izraeliek és a görögök között
Jeruzsálem falának nagy része megmaradt, erre utal az is, hogy csak rövid idő kellett a visszaállításukhoz (Neh. 6,15)
A nap- és holdfogyatkozást nem kell feltétlenül szó szerint érteni, ez lehet egy kép is Isten megjelenésére.
Lehetetlen pontosan megállapítani a keletkezési idejét, de ez nem igazán befolyásolja a könyv üzenetét.
SZERKEZET
Jóel könyve az új fordítás szerint 4 fejezetből áll, a Károliban viszont csak 3 fejezet van. Ez azért van, mert az új fordítás a héber Bibliát követi, a Károli pedig a Septuaginta beosztását. ( A Septuaginta a héber Biblia görög fordítása). Jóel a héber Bibliában Hóseás után másodikként következik, a Septuagintában pedig negyedikként Hóseás, Ámósz és Mikeás után. Jóel könyve két részből áll (1,1-2,17; 2,18-4,21). Az első rész a történelmi helyzettel foglalkozik (a sáskajárással) és annak jelentésével, a második rész pedig inkább a távoli jövőről ír. Mégis mindkét rész szorosan összetartozik, erre főleg a visszatérő kulcsszavak utalnak.
Kulcsszó |
1,1-2,18 |
2,19-4,21 |
Hirdessétek…tartsatok szent… |
1,14; 2,15 |
4,9 |
Közel van az Úr napja |
1,15 |
4,14 |
Jön az Úr napja |
2,1 |
3,4 |
Menekülés |
2,3 |
3,5 |
Sötétség |
2,2 |
3,4 |
Az ég és a föld megrendül |
2,10 |
4,16 |
Megsötétül a nap, a hold a csillagok |
2,10 |
4,15 |
Az Úr mennydörög |
2,11 |
4,16 |
Az Úrnak a napja igen nagy és félelmetes |
2,11 |
3,4 |
Gyűjtsétek össze |
2,16 |
4,2 |
Népem, örökségem |
2,17 |
4,2 |
JÓEL ÉS AZ ÚJ SZÖVETSÉG
Jóelt idézi Péter pünkösd napján, amikor a Szent Lélek kitöltetik. (Ap.Csel. 2,14-41). A könyv azonban még másutt is előkerül az Újszövetségben.
|
Jóel |
Újszövetség |
A kürt fújása |
2,1; 2,15 |
1Kor.15,52; 1Thess.4,16; Jel. 8,6 |
Közel van |
1,15; 2,1; 4,14 |
Mt.24,32; Mk.13,29 |
Ehettek majd jóllakásig |
2,26 |
Lk.6,21; Mt.14,13-21; Mk.6,32-44; Lk.9,10-17; Ján.6,1-14 |
Ítélet a népek fölött |
4,1-14 |
Mt.25,31-46 |
Napfogyatkozás mint jel |
3,3-4; 4,15 |
L.k.21,25; Jel.8,12 |
Földrengés |
4,16 |
Zsid.12,26 |
A sarló eresztése |
4,13 |
Mk.4,29 |
Sáskák, mint a lovak |
2,4-5 |
Jel.9,7.9 |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Walwoord-Zuck: A Biblia ismerete kommentársorozat V.
The Compact NIV Study Bible: Hodder&Stoughton, London, 1993.
David Allan Hubbard: Joel&Amos, an introduction & Commentary, IVP, Leicester, 1989.
D. Guthrie New Bible commentary. IVP, Leicester, 1987
