ÍRÓ ÉS DATÁLÁS

Jóelról csak annyit tudunk, amennyit a könyv 1. versében olvasunk: Petúél fia volt. Neve azt jelenti, hogy JAHVE az Isten. Valószínűleg Júdában lakott és munkálkodott, mert sokat említi Júdát és Jeruzsálemet (3,5; 4,1,6,8,16-18).

A könyvben nem találunk olyan utalást, amely segíthetne a könyv keletkezését meghatározni. Az egyik véglet Kr.e. 9. századinak tartja a könyvet, a másik pedig Kr.e. 2. századinak. Hadd soroljunk fel néhány szempontot!

Érvek egy későbbi keletkezés mellett:

• A könyv két részből áll és a második része (3,1-4,21) túl apokaliptikus ahhoz, hogy már a 9. században keletkezhetett volna, ugyanis az apokaliptika csak Kr.e. 3. századtól kezdett fontos műfajjá válni.

• Sok az idézet más könyvekből

• 2,7-9 beszél Jeruzsálem falairól, amelyeket Nehémiás újra felépített Kr. e. 445-ben

• 4,6-ban szerepelnek a görögök, s ez egy Kr.e. 332-i dátumra utalna

• 3,4-ben a nap- és holdfogyatkozásról ír, némelyik tudós kiszámolta, hogy Kr.e. 357-ben vagy 336-ban volt ilyen

Érvek egy korai keletkezés mellett:

• A Kánonban két 8. századi próféta között találjuk meg ezt a könyvet

• A 4. fejezetben felsorolt ellenségek között nem találjuk se Asszíriát, se Babilóniát, se a perzsákat. Pedig ők a Kr. e. 8-5. századig világhatalmak voltak.

• Már a korai prófétáknál is sok apokaliptikus képet és részt találunk.

• Jóelből sok más próféta idézett, pl. Ézsaiás, Ezékiel, Ámósz és Abdiás

• Sok bizonyíték arra mutat, hogy már korán létezett kapcsolat az izraeliek és a görögök között

• Jeruzsálem falának nagy része megmaradt, erre utal az is, hogy csak rövid idő kellett a visszaállításukhoz (Neh. 6,15)

• A nap- és holdfogyatkozást nem kell feltétlenül szó szerint érteni, ez lehet egy kép is Isten megjelenésére.

Lehetetlen pontosan megállapítani a keletkezési idejét, de ez nem igazán befolyásolja a könyv üzenetét.

SZERKEZET

Jóel könyve az új fordítás szerint 4 fejezetből áll, a Károliban viszont csak 3 fejezet van. Ez azért van, mert az új fordítás a héber Bibliát követi, a Károli pedig a Septuaginta beosztását. ( A Septuaginta a héber Biblia görög fordítása). Jóel a héber Bibliában Hóseás után másodikként következik, a Septuagintában pedig negyedikként Hóseás, Ámósz és Mikeás után. Jóel könyve két részből áll (1,1-2,17; 2,18-4,21). Az első rész a történelmi helyzettel foglalkozik (a sáskajárással) és annak jelentésével, a második rész pedig inkább a távoli jövőről ír. Mégis mindkét rész szorosan összetartozik, erre főleg a visszatérő kulcsszavak utalnak.

JÓEL ÉS AZ ÚJ SZÖVETSÉG

Jóelt idézi Péter pünkösd napján, amikor a Szent Lélek kitöltetik. (Ap.Csel. 2,14-41). A könyv azonban még másutt is előkerül az Újszövetségben.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Walwoord-Zuck: A Biblia ismerete kommentársorozat V.

The Compact NIV Study Bible: Hodder&Stoughton, London, 1993.

David Allan Hubbard: Joel&Amos, an introduction & Commentary, IVP, Leicester, 1989.

D. Guthrie New Bible commentary. IVP, Leicester, 1987