JÓNÁS KÖNYVE

BEVEZETÉS

A KÖNYV JELLEGZETESSÉGE

Jónás könyve az Ószövetség egyik legsajátosabb és talán a mai napig is legközismertebb írásának nevezhető. A héber címadási szokások egyikének megfelelően főhőséről kapta címét, s bár a tizenkét ún. kispróféta¹ könyve között kapott helyet, ám igazából nem próféciákat tartalmaz, hanem az emberi főszereplő életének egy szeletét ismerheti meg az olvasó. Tulajdonképpen egyetlen olyan mondat hangzik el Jónás szájából (3,4), amely direkt kijelentés: „Még negyven nap, és elpusztul Ninive!”

A KÖNYV ÉRTELMEZÉSI MÓDJAI

Jobbára négy irány alakult ki a magyarázók között Jónás könyve értelmezésében. Az ún. vallástörténeti (a könyv az ókori keleti mítoszkörből érthető meg), a tipologikus (a könyvben minden jelképes csupán), a történeti (a könyv teljes egészében egy megtörtént eset leírása), történeti-példázatos (a könyv számos történeti elemen alapszik, de a jó néhány szimbolikus motívum miatt nem egyszerű történetírás, hanem oktatói célú példázat). Ez utóbbi felfogás szerint a könyv üzenetének megértését maga a könyv adja a kezünkbe.

A KÖNYV SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE

A mindössze négy fejezetből álló könyv szerkezete figyelemre méltó, és a könyv egészének jobb megértéséhez is ad indirekt információkat.

1. fejezet: Jónás pogányok között a tengeren

2. fejezet: Jónás az Úrral a halban

3. fejezet: Jónás pogányok között Ninivében

4. fejezet: Jónás az Úrral Ninivében

Világos tehát, hogy az 1–2. fejezetben, valamint a 3–4. fejezetben a helyszín az, ami megegyezik: az első esetben a víz, a második esetben a szárazföld. Ugyanakkor az első és a harmadik fejezet, valamint a második és a negyedik fejezet is párhuzamban áll egymással, hiszen az előbbiben Jónás pogányok, míg az utóbbiban az Úr társaságában van.

A szerkezeti összefüggések szempontjából az is fontos, hogy az 1–2. fejezetben Jónás hol valósan, hol pedig jelképesen is egyre mélyebbre kerül, ami a szóhasználatból egyértelműen látszik²:

1,3 – „[Jónás] lement Jáfóba”

1,3 – „[Jónás] lement a hajóba”

1,5 – „Jónás pedig lement a hajó mélyébe”

1,15 – „fogták Jónást, beledobták a tengerbe”

2,1 – „az [a hal] lenyelte Jónást”

2,7 – „lesüllyedtem a hegyek alapjáig”

Jónás tehát először maga indul el a lefelé vezető úton, de végül Isten az, aki megengedi, hogy minden addigiaknál mélyebbre jusson. Meglepően hangzik, de amikor a mélypontra kerül a hal gyomrában, akkor ér el a történet a csúcspontjára, hiszen Jónás ott és akkor már nem az Úr elől menekül, hanem az Úrhoz menekül, s ezzel maga ismeri be engedetlenségét. Az Úr nem is hagyja válasz nélkül Jónás imáját: „parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre” (2,11).

JÓNÁS KÖNYVE AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN, A ZSIDÓSÁGBAN ÉS A MAGYAR IRODALOMBAN

Az evangéliumok tanúsága szerint Jézus Krisztus többször is utalt Jónás személyére és ténykedésére. Egyfelől ha az igehirdető Jónás jel volt a niniveieknek, akkor az igehirdető Jézus mennyivel inkább jel a saját nemzedékének (Lk 11,30). S mert a niniveiek megtértek Jónás szavára, ám Jézus kortársai nem az Isten Fiának szavára, ezért az utolsó ítéleten majd a niniveiek fogják megítélni ezt a nemzedéket (Lk 11,32). Mt 12,39–40-ben pedig Jónás háromnapos halban tartózkodása Jézus szintén háromnapos, a föld belsejében való tartózkodásának az előképeként jelenik meg. – A zsidóságban a könyv igen népszerű olvasmány volt, s ebből fakadóan is számos ókori és középkori zsidó legenda sarjadt ki belőle, pl. hogy Jónást gyermekkorában Illés keltette életre, mivel Jónás volt a sareptai özvegy fia; vagy az, hogy élete végén élve lépett át a Paradicsomba. Szorosan a könyv szövegéhez kapcsolódóan a zsidóság értelmezése szerint Jónás azért próbált kibújni a küldetés alól, mert attól tartott, hogy Ninive lakói megtérnek, Isten pedig ezt látva megváltoztatja ítéletét. Egyrészt őt ezért majd hamis prófétának fogják tartani, hisz amit mondott, az nem következett be, másrészt Ninive precedense – gondolta Jónás – rossz fényt fog vetni a zsidókra, akik nem szoktak hallgatni a prófétákra, és nem térnek meg egykönnyen, s ezért majd annál súlyosabb büntetést fognak kapni. Ezen értelmezés szerint Jónás ennek bekövetkeztét akarta meggátolni, s ezért szökött el a küldetés elől. Fontos még megemlíteni azt, hogy a zsinagógákban a mai napig is él az a gyakorlat, hogy Jóm Kippur, azaz az engesztelési nap³ délutánján felolvassák Jónás könyvét, mert témája a megtérés, a vétkek megbánása és a bűnbocsánat, ami ennek az ünnepnek is központi üzenete. – A magyar irodalomban két feldolgozása született ennek a könyvecskének. Babits Mihály 1939-ben elkészült Jónás könyve gyakorlatilag mindenki előtt közismert, ám a 16. századi református lelkipásztor, Batizi András által 1541-ben írt Jónás prófétának históriája, melyben a könyv mondanivalóját aktualizálva akart biztatást adni a törökök elleni küzdelemhez, mára a feledés homályába merült.

JÚDA ÉS IZRÁEL KIRÁLYAI