BEVEZETÉS JEREMIÁS KÖNYVÉHEZ

BEVEZETÉS

Jeremiás könyve a leghosszabb prófétai könyv, ami a Bibliában található. Ráadásul Jeremiás személyéről rendelkezünk a legtöbb információval az ószövetségi próféták közül. Ez az a könyv, amiben még a kritikai szempontból közelítő tudósok közül is sokak szerint rengeteg verset Jeremiásnak lehet tulajdonítani.

A KÖNYV POLITIKAI HÁTTERE

Bár az Asszír birodalom két évszázadon át szinte megdönthetetlennek tűnt, a valóságban a Kr.e.VII.sz. utolsó harmadában néhány évtized alatt összeomlott. Asszíria hanyatlásával párhuzamosan egyre nagyobb szerepre tett szert két korábbi nagyhatalom: Babilónia és Egyiptom. Mindkettő előrenyomult és sorra foglalták el az egykori asszír fennhatóság alá tartozó területeket. Kr.e. 609-ben Jósiás megpróbálta megállítani az előretörő Nékó fáraót, de ez az életébe került ( 2Kir.23,29-33). A két újdonsült nagyhatalom Kr.e.605-ben Karkemisnél ütközött meg egymással, ahol Nebukadneccar (Babilónia akkori uralkodója) aratott diadalt.

Jósiás (Kr.e.640-609) vallási reformokat vezetett be és az asszír uralom hanyatlása után igyekezett megőrizni Júda függetlenségét is. Mint már említettük, a megiddói csatában elesett Egyiptommal szemben. Jeruzsálem lakói második fiát, Jóáházt választották királynak, de Nékó „lecserélte” őt a bátyjára, Eljákimra, akinek a nevét Jójákimra (609-598) változtatta. Ő megpróbált lavírozni Egyiptom és Babilónia között – mérsékelt sikerrel. Végül egy meg nem fizetett adó miatt Babilónia Jeruzsálem ellen vonult, de ő még az ostrom befejezte előtt meghalt. Őt fia, Jójákin követte a trónon. Ő más Jeruzsálemi vezetőkkel együtt Babilóniába került fogságba. Nebukadneccar ezután ismét Jósiás egy fiát, Mattanját tette meg királlyá, akinek nevét Cidkijjára változtatta (598-586). 588-ban egy újabb babilóniai invázió indult Jeruzsálem ellen és másfél év múlva el is esett Jeruzsálem, a templomot lerombolták, a népet pedig fogságba szállították.

Jeremiás ezekben a rendkívül feszült években, mikor Jeruzsálemben egymással hadakozott az Egyiptom-barát és a Babilónia-barát párt, hirdette az Igét és a megtérés szükségességét.

JEREMIÁS SZEMÉLYE

Jeremiás kb. Kr.e. 627-26-ban kezdte szolgálatát Jósiás alatt és végül a nemzet bukása után Egyiptomba vonul és valószínűleg ott fejezi be életét. A szövegből kiderül, hogy Jeremiás szolgálata elején fiatal volt. A hagyományos nézet szerint 627-ben Jeremiás kb. 20 éves volt. Ebben az esetben viszont furcsa, hogy miért nem találkozunk az elhíváson kívül más eseménnyel is a könyvben, ami egyértelműen Jósiás idejében történt, továbbá Jeremiás már a harmincas éveiben járt, amikor Isten cölibátusra szólítja fel. Ezért néhány kutató azt mondja, hogy az elhívása tulajdonképpen a születése időpontjával egyezik meg, ezért Jósiás uralkodása alatt még gyermek volt (ezt a nézetet azonban, mivel számos problémát vet fel, csak kevés kutató vallja). A próféta egy papi családba született körülbelül 5-6 kilométerre Jeruzsálemtől. Családja azonban szembe helyezkedett vele (ennek pontos okát nem árulja el). Mivel a próféta gyakran szembehelyezkedett a politikai hatalmasságokkal, élete során sok üldöztetést kellett kiállna.

NEHÉZSÉGEK A KÖNYV ÉRTELMEZÉSÉBEN

Az egyes próféciák látszólag össze-vissza következnek egymás után. Nem mindegyik született ugyanakkor, gyakran két vers között több évtized is eltelhetett. A nehézséget növeli, hogy a könyv anyagának nagy része nincs datálva, vagyis csak találgathatjuk, hogy pontosan melyik évben hangzott el. Attól függően, hogy ki melyik évre tippel, más és más történelmi és szociológiai hátteret lehet megállapítani az egyes versek esetében és ezért bizonyos verseket nagyon különbözőképpen is lehet értelmezni. Ha van is valami rendszer abban, ahogy az egyes próféciák egymás után következnek, azt még nem sikerült maradéktalanul feltárni. Ennek megfelelően természetesen sok tudós arra a következtetésre jutott, hogy a könyv nagy része nem is Jeremiástól származik, hanem egy hosszú időszakon keresztül a különböző redaktorok egymás után egészítgették ki a könyvet. Ugyanakkor más tudósok úgy vélik, hogy a könyv meglehetősen jó képet fest Jeremiásról és ezért az anyag nagy része mindenképpen tőle származik. Mindkét tábor megpróbálja pontosan datálni az egyes próféciákat (vagy Jeremiás életén kívül, vagy Jeremiás életén belül), de eddig még senki sem tudott mindenkit meggyőző datálási módszerrel előállni. Akik tagadják Jeremiás szerzőségét, mindezideig nem tudták ezt bebizonyítani (bár szép elméleteket gyártottak a könyv mögött meghúzódó forrásrétegek jellegéről és keletkezési időpontjáról), bár az is igaz, hogy az ellenkezőjét sem lehet perdöntően bebizonyítani szigorúan tudományos eszközökkel.

SZÖVEGKRITIKAI PROBLÉMÁK

A könyv szövegének körülbelül 1/7-e (kb. 2700 szó) hiányzik a LXX-ból, ráadásul az egyes próféciák sorrendje is eltér az MT¹ változatától. A Qumránban talált három Jeremiás-tekercs (töredékek) közül kettő a MT-re hasonlít erősen, egy pedig a LXX-ra. Vagyis arról lehet szó, hogy Jeremiás könyvének legalább két változata volt forgalomban, és a LXX fordítói egy másik változatot használtak, mint mi. Tévedés lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy az egyik változat a megbízható, Istentől ihletett, a másik pedig nem. Egyrészt elképzelhető, hogy már Jeremiás, vagy szolgája, Bárúk a könyv több változatát elkészítette (természetesen különböző időpontokban), másrészt könnyen lehet (sőt, szinte biztos, ugyanis erre, legalábbis a hosszabb változat esetében egyértelmű jelek mutatnak), hogy mindkét rendelkezésünkre álló változat magán viseli az esetleges redaktorok, másolók keze nyomát. Ezek után kb. négyféle álláspontot foglalhatunk el. 1. Homokba dugjuk a fejünket és azt valljuk, nem törődve a tényekkel, hogy az egész kezünkben lévő könyv minden szava Jeremiástól származik és Istentől ihletett. 2. Azt mondjuk, hogy ugyan nem minden szó származik Jeremiástól, de tudjuk, hogy a szöveg Istentől ihletett, vagyis az ihletettség nem a Jeremiástól való származáson áll vagy bukik, sőt, akár az is lehet, hogy mindkét változat Istentől ihletett, sőt, még ennél cifrább dolgok is elképzelhetők, vagyis ez az egész ihletettség téma nagyon érdekes és még sok, újonnan felvetődött megoldásra váró probléma vár ránk ezen a területen. 3. Csak az Istentől ihletett, ami Jeremiástól származik, vagyis a kezünkben lévő könyv ihletettsége erősen megkérdőjelezhető és gyakorlatilag megállapíthatatlan, hogy mi benne Isten igéje és mi nem. 4. Azt mondjuk, hogy a Biblia nem Istentől ihletett (természetesen ezeknek az álláspontoknak még további variációi is elképzelhetőek). Jelen jegyzet írója a 2. véleményt vallja magáénak, vagyis hisz a szöveg ihletettségében, de azt vallja, hogy még sok tisztázásra váró kérdés van ezzel kapcsolatban, amikre most nem tudna válaszolni.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Adeney, Carol	This Morning with God
Baker-Arnold	The Face of Old Testament Studies
Bunch, Cindy	The NIV Quiet Time Bible
Dillard-LongmanIII	An Introduction to the Old Testament
Douglas-Hillyer	New Bible Dictionary
Harrison, R.K.	Jeremiah & Lamentations
Harrison,, R. K.	Introduction to the Old Testament
Kidner, Derek	Jeremiás könyve
Ryken-Wilhoit-LongmanIII	Dictionary of Biblical Imagery

JÚDA ÉS IZRÁEL KIRÁLYAI