JEREMIÁS SIRALMAI

A könyv tartalmának megjelölésére a Talmud a héber qinót (gyászének), vagy a könyv első szavát az éká (jaj) szót használja. A Szeptuagintában és a Vulgatában a legtöbb mai Bibliában szereplő elnevezés, a „Jeremiás siralmai” található; az ezekben szereplő görög és a latin kifejezések (threnoi, lamentationes) is gyászéneket, siratóéneket jelentenek. A zsidók ezt a könyvet az Ab hónap kilencedik napján (kb. július közepe) olvassák fel, amikor is arra emlékeznek, hogy Nebukadneccar Kr.e. 587-ben elfoglalta és lerombolta Jeruzsálemet. A könyv a ketúbimban, a liturgiai használatra szánt „öt tekercs” között kapott helyet, amelyeket az ünnepeken olvastak fel.

SZERZŐ

Általánosan elfogadott, hogy a könyv nem sokkal Kr. e. 587 után született. A város szenvedésének és pusztulásának szenvedélyes leírása mindenképpen arra utal, hogy a könyv szerzője szemtanúja volt az eseményeknek. Abból, hogy a könyv 5 része eltérő formájú, többen több szerzőt feltételeztek, de az alfabetikus szerkezet következetes alkalmazása, az egységes nézőpont, a prófétai kifejezések ismétlődő használata, valamint az intésekre való hivatkozások inkább egy szerző mellett szólnak. Egészen a XVIII. századig általában Jeremiást tartották a könyv szerzőjének. Azóta több olyan felfogás látott napvilágot, amelyek különféle ismeretlen és meg nem nevezett szerzőnek tulajdonítják a művet, aki valamikor a Kr. e. VI. és III. század között élt.

A KÖNYV SZERKEZETE

A könyv öt gyászénekből épül fel, amelyekben a szerző az elpusztult, dicsőségétől megfosztott várost siratja. Az első négy fejezet alfabetikus szerkezetű, vagyis az egyes verssorok a héber ábécé egymást követő betűivel kezdődnek. A fejezetek 22 versből állnak, kivéve a 3. részt, amely 66 versből áll. Itt minden harmadik sor kezdőbetűje követi a héber ábécét. A rabbinikus iratok szerint ez a szerkezet is Izráel bűnösségét fejezi ki, azaz, hogy a nép „A-tól Z-ig” vétkezett. Az 5. fejezetben is 22 vers van, de ez nem alfabetikus szerkezetű.

A mi Bibliánkban is található 5 rész megfelel az öt siratóéneknek. Az egyes magyarázatokban az azokon belüli felosztásban találhatunk némi eltérést.

1. siratóének 1,1-22

Az elhagyatott Jeruzsálem 1,1-7

A bűn szenvedést eredményez 1,8-11

Kiáltás a nyomorúságban 1,12-22

2. siratóének 2,1-22

Az Úr haragja 2,1-9

Az éhínség borzalmai 2,10-13

Hiábavaló és igaz próféciák 2,14-17

Könyörgés vigaszért 2,18-22

3. siratóének 3,1-66

A szenvedő kiáltása 3,1-21

Isten kegyelme 3,22-39

Megtérésre hívás 3,40-42

A bűn fájdalma 3,43-54

Vigasztalás és átokkérés 3,55-66

4. siratóének 4,1-22

Múlt és jelen 4,1-12

A bűn következményei 4,13-20

Edóm sem menekül meg 4,21-22

5. siratóének 5,1-22

Könyörgés kegyelemért 5,1-10

A bűn szégyenletessége 5,11-18

Isten örök uralma 5,19-22