BEVEZETÉS MIKEÁS PRÓFÉTA KÖNYVÉHEZ
A SZERZŐRŐL
Mikeásról csak annyit tudunk, amennyit a könyvében találunk, és amit Jer. 26,18-ban olvasunk. Mikeás Moreset-Gátból származott (1,1;14), Dél Júdából. A könyvéből kiderül, hogy mennyire ismerte a kis falvak és városok életét és problémáit.
A KELETKEZÉSI IDŐ
Mikeás valamikor Kr.e.750-686 között prófétált Jótám, Áház és Ezékiás, Júda királyainak idejében (Mik. 1,1; Jer. 28,1). Ugyanakkor élt mint Ézsaiás (Ézs. 1,1) és Hóseás (Hós. 1,1). Mikeás Samária lerombolásáról profétált (1,6), ami Kr. e 722-721-ben megtörtént. Mikeás üzenetében főleg az Ezékiás reformáció előtti szociális körülményekkel foglalkozik. A tudósok egy jó része a könyv első három fejezetét tulajdonítja Mikeásnak, a későbbi versek nagy részéről úgy tartja, hogy azokkal későbbi próféták egészítették ki a könyvet. De mint mindig, az ilyen típusú kérdések vitatottak, és koránt sincs konszenzus a tudósok között.
TÖRTÉLNELMI HÁTTÉR
Mikeás könyvének háttere ugyanaz, mint az Ézsaiás könyve korai részeinek, bár Mikeás, falusi lévén, nem ismeri annyira a jeruzsálemi politikai helyzetet, mint Ézsaiás. Izrael, az északi királyság elfordult Istentől. Mikeás megjövendelte a főváros Samária bukását (1,5-7), illetve Júda elkerülhetetlen elpusztulását (1,9-16).
Három fontos történelmi esemény:
Kr. e. 734-732 III. Tiglát-Pilészer, asszír király megtámadta Arámot (Szíria), Filiszteát valamint Izrael és Júda egyes részeit. Askelont és Gázát leverte. Júda. Ammón, Édóm és Móáb adó fizetésével elkerülték a támadást, de Izraelnek ez nem sikerült: a II Kir.15,29-ben olvassuk, hogy az északi királyság Gileád teljes illetve Galilea nagy részét elvesztette. Damaszkusz 732-ben esett el és az asszír birodalomhoz csatolták.
Kr. e. 722-721-ben Samária is elesett, így az egész északi királyságot legyőzte Asszíria.
Kr. e. 701-ben Júda felkelt Asszíria ellen, de Szanherib király és serege leverte a felkelést, ám Jeruzsálemet megkímélte.
IRODALMI STÍLUS
Mikeás stílusa hasonló Ézsaiáséhoz: mindketten erőteljes nyelvezetet és sok metaforát használnak; mindketten gyengéden hirdetik az ítéletet és az elkövetkezendő igazságszolgáltatást. Mikeás gyakran játszik a szavakkal (1,10-15).
A KÖNYV ÜZENETE
Mikeás a kisemmizett, agyon-sanyargatott falusi népesség mellett szólalt fel. Bírálta a Jeruzsálemi uralkodó réteget, annak igazságtalanságát, szűklátókörűségét, hitetlenségét.
Mikeás üzenete felváltva beszél az átokról és a reményről. Isten ítélete és megszabadítása a fő témája. Hangsúlyozza, hogy Isten gyűlöli a bálványimádást, az igazságtalanságot, a lázadást és az üres rituálékat, de örömét leli a bűnös megkegyelmezésében. Végül kijelenti, hogy Sion nagyobb dicsőséget szerez a jövőben, mint bármikor. A Dávidi Királyság, bár úgy tűnik, hogy véget ér, nagyobb dicsőséget szerez az eljövendő Messiással.
IRODALOM
The NIV Study Bible, Hodder & Stoughton, London. 1993.
Bibliai Lexikon, Budapest 1931.
