BEVEZETÉS MIKEÁS PRÓFÉTA KÖNYVÉHEZ
A SZERZŐRŐL
Mikeásról csak annyit tudunk, amennyit a könyvében találunk, és amit Jer. 26,18-ban olvasunk. Mikeás Moreset-Gátból származott (1,1;14), Dél Júdából. A könyvéből kiderül, hogy mennyire ismerte a kis falvak és városok életét és problémáit.
A KELETKEZÉSI IDŐ
Mikeás valamikor Kr.e.750-686 között prófétált Jótám, Áház és Ezékiás, Júda királyainak idejében (Mik. 1,1; Jer. 28,1). Ugyanakkor élt mint Ézsaiás (Ézs. 1,1) és Hóseás (Hós. 1,1). Mikeás Samária lerombolásáról profétált (1,6), ami Kr. e 722-721-ben megtörtént. Mikeás üzenetében főleg az Ezékiás reformáció előtti szociális körülményekkel foglalkozik. A tudósok egy jó része a könyv első három fejezetét tulajdonítja Mikeásnak, a későbbi versek nagy részéről úgy tartja, hogy azokkal későbbi próféták egészítették ki a könyvet. De mint mindig, az ilyen típusú kérdések vitatottak, és koránt sincs konszenzus a tudósok között.
TÖRTÉLNELMI HÁTTÉR
Mikeás könyvének háttere ugyanaz, mint az Ézsaiás könyve korai részeinek, bár Mikeás, falusi lévén, nem ismeri annyira a jeruzsálemi politikai helyzetet, mint Ézsaiás. Izrael, az északi királyság elfordult Istentől. Mikeás megjövendelte a főváros Samária bukását (1,5-7), illetve Júda elkerülhetetlen elpusztulását (1,9-16).
Három fontos történelmi esemény:
Kr. e. 734-732 III. Tiglát-Pilészer, asszír király megtámadta Arámot (Szíria), Filiszteát valamint Izrael és Júda egyes részeit. Askelont és Gázát leverte. Júda. Ammón, Édóm és Móáb adó fizetésével elkerülték a támadást, de Izraelnek ez nem sikerült: a II Kir.15,29-ben olvassuk, hogy az északi királyság Gileád teljes illetve Galilea nagy részét elvesztette. Damaszkusz 732-ben esett el és az asszír birodalomhoz csatolták.
Kr. e. 722-721-ben Samária is elesett, így az egész északi királyságot legyőzte Asszíria.
Kr. e. 701-ben Júda felkelt Asszíria ellen, de Szanherib király és serege leverte a felkelést, ám Jeruzsálemet megkímélte.
IRODALMI STÍLUS
Mikeás stílusa hasonló Ézsaiáséhoz: mindketten erőteljes nyelvezetet és sok metaforát használnak; mindketten gyengéden hirdetik az ítéletet és az elkövetkezendő igazságszolgáltatást. Mikeás gyakran játszik a szavakkal (1,10-15).
A KÖNYV ÜZENETE
Mikeás a kisemmizett, agyon-sanyargatott falusi népesség mellett szólalt fel. Bírálta a Jeruzsálemi uralkodó réteget, annak igazságtalanságát, szűklátókörűségét, hitetlenségét.
Mikeás üzenete felváltva beszél az átokról és a reményről. Isten ítélete és megszabadítása a fő témája. Hangsúlyozza, hogy Isten gyűlöli a bálványimádást, az igazságtalanságot, a lázadást és az üres rituálékat, de örömét leli a bűnös megkegyelmezésében. Végül kijelenti, hogy Sion nagyobb dicsőséget szerez a jövőben, mint bármikor. A Dávidi Királyság, bár úgy tűnik, hogy véget ér, nagyobb dicsőséget szerez az eljövendő Messiással.
IRODALOM
The NIV Study Bible, Hodder & Stoughton, London. 1993.
Bibliai Lexikon, Budapest 1931.
*A királyok között egy királynő is szerepel (Ataljá). +A társuralkodók együtt uralkodtak. Az egy időben uralkodó királyok egymástól függetlenül uralkodtak. Az alkormányzó az apjával együtt uralkodott, de hozzá képest alárendelt szerepet játszott. ++Ezeket a királyokat (illetve királynőt) meggyilkolták. A dinasztia vagy az azonos családból származó és egymást követő uralkodók összességét jelenti, vagy egyetlen olyan uralkodót, aki más családból származott, mint az előtte és utána uralkodó király. (Júda királyai egyetlen dinasztiát alkottak, mivel mindannyian Dávid leszármazottai voltak.) **Az evangéliumi teológusok véleménye megoszlik Abdiás és Jóel működésének idejével kapcsolatban. Vannak, akik későbbi időpontra teszik őket. Megjegyzés: Egyes királyok esetében az uralom kezdetét és végét jelző évszámok különbsége eltér az uralom megadott hosszától (pl. Roboám: 931-913). Ennek az az oka, hogy az adott király uralmának első és utolsó éve a Gergely-naptár megfelelő évének csak egy részét foglalta magában. A királyok uralmát határoló évszámok a következő műből származnak: Edwin R. Thiele, The Mysterious Numbers of the Hebrew Kings. 3rd ed. Grand Rapids: Zondervan Publishing House, 1983. Forrás: Walwoord, John F. – Tuck, Roy B.: A Biblia ismerete, kommentársorozat II. Józsué – 2Krónika, KIA, 1999, p. 283. Az ábrát a kiadó engedélyével közöljük, sokszorosítása a szerzői jogok védelme miatt tilos!