BEVEZETÉS NÁHUM PRÓFÉTA KÖNYVÉHEZ
ÍRÓ
Náhum próféta – azon kívül, hogy elkósi származású volt, személyéről semmi közelebbit nem tudunk. Nevének jelentése „vígasz(taló)”, ez összhangban van könyvének mondanivalójával.
DATÁLÁS
A Náh 3,8 megemlíti Nó-Ámón elestét, amely Kr.e. 663-ban történt meg, és előre jelzi Ninive bukását, amelynek dátuma 612 – a próféta tehát e két időpont között írhatta könyvét.
NINIVE
A próféta három részes üzenete Ninive városáról szól. Ninive Asszíria fővárosa, a Bibliában az 1Móz 10-ben fordul elő először, Nimród építette Mezopotámia déli részén. A város fejlődése I. Tiglat-Pileszer (1115-.1071) uralkodása alatt indult meg. A IX-VII századokban Asszíria megerősödött, és vezető pozícióba került a térségben. III. Salmanaszer (859-824) tette katonai támaszponttá Ninivét. Izráeli királyok sora fizetett adót Asszíria alattvalójaként Ninivének. Jéhú, Omri fia, Azarjá, Júda királya, Menahém, Izráel királya. Aház, Júda királya III. Tiglat-Pilészer alattvalója lett, és a szír-efraimi háborúban megtámadta Damaszkuszt. Emiatt V. Salmanaszer 722-ben megostromolta Samáriát, 21 évvel később pedig Szanhérib zárta körül Jeruzsálemet.
Ninive a Tigris keleti partján feküdt. Híres volt hatalmas könyvtáráról, különleges városszerkezetéről, amelyet katonai szempontok alapján terveztek meg, valamint véres bálványimádásáról.
A KÖNYV CÉLJA
A címben a prófécia megnevezése: „fenyegető jövendölés” Ninive ellen. Asszíria legyőzi az északi országrészt és nagy pusztítást végez délen is, ezért ezzel a próféciával vigasztalja Isten az ő népét a próbák idején.
*A királyok között egy királynő is szerepel (Ataljá). +A társuralkodók együtt uralkodtak. Az egy időben uralkodó királyok egymástól függetlenül uralkodtak. Az alkormányzó az apjával együtt uralkodott, de hozzá képest alárendelt szerepet játszott. ++Ezeket a királyokat (illetve királynőt) meggyilkolták. A dinasztia vagy az azonos családból származó és egymást követő uralkodók összességét jelenti, vagy egyetlen olyan uralkodót, aki más családból származott, mint az előtte és utána uralkodó király. (Júda királyai egyetlen dinasztiát alkottak, mivel mindannyian Dávid leszármazottai voltak.) **Az evangéliumi teológusok véleménye megoszlik Abdiás és Jóel működésének idejével kapcsolatban. Vannak, akik későbbi időpontra teszik őket. Megjegyzés: Egyes királyok esetében az uralom kezdetét és végét jelző évszámok különbsége eltér az uralom megadott hosszától (pl. Roboám: 931-913). Ennek az az oka, hogy az adott király uralmának első és utolsó éve a Gergely-naptár megfelelő évének csak egy részét foglalta magában. A királyok uralmát határoló évszámok a következő műből származnak: Edwin R. Thiele, The Mysterious Numbers of the Hebrew Kings. 3rd ed. Grand Rapids: Zondervan Publishing House, 1983. Forrás: Walwoord, John F. – Tuck, Roy B.: A Biblia ismerete, kommentársorozat II. Józsué – 2Krónika, KIA, 1999, p. 283. Az ábrát a kiadó engedélyével közöljük, sokszorosítása a szerzői jogok védelme miatt tilos!