BEVEZETÉS PÁL TITUSZHOZ ÍRT LEVELÉHEZ
A Tituszhoz írt levél egyike a három ún. pásztori levélnek. A két Timóteushoz írt levél és a Tituszhoz írt levél sajátos értéke, hogy fiatal vezetőknek ad tanácsokat gyülekezeti feladatok végzéséhez és felmerülő problémák kezeléséhez. Személyes hangvétele miatt mindhárom levél “életközelinek” hat, és különösen nagy segítséget jelent a vezető szerepben lévő keresztényeknek a ma is éppúgy felmerülő nehézségek leküzdésében.
A SZERZŐ
A XIX. század közepéig mindenki Pálnak tulajdonította a levelet. Ekkor azonban más újszövetségi könyvekkel együtt sokan elkezdték megkérdőjelezni a pásztori levelek apostoli szerzőségét is, és helyette Pál nevében beszélő “álszerző” létét feltételezték. Fő érveik a következők:
A levelek olyan eseményeket írnak le, melyek nehezen egyeztethetők össze Lukács kronológiájával az Apostolok cselekedeteiben.
A levelek tartalma eltér a Pál által gyakran tárgyalt témáktól.
A gyülekezeti életről írt gondolatai egy későbbi időszak jól megszervezett egyházát mutatják be.
A levél nyelvezete elüt a Pál által gyakran használt szavaktól és terminológiától.
Mindezek alapján ma sokan tagadják, hogy a Tituszhoz írt levelet Pál írta.
A másik oldalon viszont sok tudós határozottan kitart a páli szerzőség mellett. Ezek között számos nem evangéliumi kutató is van, aki elutasítja a fenti érveket, és egyértelműen az apostolnak tulajdonítja a pásztori leveleket:
Lukács kronológiája tökéletesen beilleszthető abba a sémába, melyet Euzébiusz a negyedik században felvázolt: a pásztori levelekben említett események Pál első római fogsága és a Lukács által már nem említett második fogsága között zajlottak.
A tartalmi eltérések meglehetősen szubjektív értékelésből fakadnak, legalább annyi tartalmi hasonlóságot ki lehet mutatni, mint amennyi különbözőséget.
A gyülekezetek szervezettsége éppenséggel teljes összhangba hozható a Lukács által leírt korai törekvésekkel.
A levelek nyelvezetének eltérésére sok logikus magyarázatot lehet hozni, melyeknél szükségtelen a páli szerzőség megkérdőjelezése. Ebbe az irányba mutatnak olyan megállapítások is, mint pl. az a számítás, miszerint a Tituszhoz írt levél akár 46%-a is előre megfogalmazott formulákból állhat.
Ehhez kapcsolódnak még a következő bizonyítékok a páli szerzőség mellett.
A levelek minden kétséget kizáróan Pál apostolt jelölik meg szerzőnek.
A levelek személyes hangvétele, hivatkozásai, a megjelölt események és barátok olyan mértékű csalást feltételeznének egy álszerző esetében, melyek a szerző tiszta szándékait és hitelességét teljesen megkérdőjeleznék.
A korai egyház (Római Kelemen, Antiókhiai Ignác, Szmirnai Polikárp, és a Muratori kánon) egyöntetűen Pálnak tulajdonította a pásztori leveleket.
A Pál szerzősége melletti bizonyítékok tehát erősek, és nincs olyan érv, mely arra kényszerítene bennünket, hogy azt kétségbe vonjuk. Egyes evangéliumi szerzők feltételeznek még egy írnokot. De ez is spekuláció, mely nem szabad, hogy elhomályosítsa előttünk az öreg Pál alakját.
A CÍMZETT
A könyv címzettje Titusz, egy pogány származású férfi, aki valószínűleg Pálon keresztül jutott keresztény hitre (1,4.). Megtérése után Pál nem volt hajlandó körülmetélni őt, és ezzel demonstrálta a zsidók előtt, hogy Isten egy pogányt is elfogad, mégpedig anélkül, hogy körülmetélkedne (Gal 2,3-5.). Titusz Pál munkatársa volt az evangélium hirdetésében. Lukács ugyan nem ír róla, de az Újszövetség tizenhárom alkalommal említi a nevét. Valószínűleg együtt utazott Pállal második és harmadik missziós útján, és ha igaz a hagyományos rekonstrukció, részben a negyedik útján is jelen volt. Később Pál megbízottjaként munkálkodott Krétán (1,5.) és Dalmáciában (2Tim 4,10.). Pál megbízott Tituszban, amit a kényes korinthusi helyzet kezelésében betöltött szerepében látunk (2Kor 2,13.; 7,6.,13-14.; 8,6.16.,23.; 12,18.).
A MEGÍRÁS HÁTTERE ÉS IDEJE
Pál valószínűleg kiszabadult római fogságából, és egy negyedik missziói útra ment. A hagyomány szerint ekkor eljutott Hispániába is, és a levél elmondása alapján Titusszal együtt Kréta szigetén is folytattak missziói munkát. Pál továbbment, de hátrahagyta Tituszt azzal a feladattal, hogy a megtérteket gyülekezetbe szervezze (1,5). A levelet Zénásszal és Apollóssal küldte Krétára, és kérte Tituszt, hogy igyekezzen Nikopoliszba, ahol Pál a telet akarta tölteni (3,12-13). A levélben Pál bátorítja Tituszt és instrukciókat ad neki a vezetéshez.
Figyelembe véve a rendelkezésre álló adatokat, Pál Nikopoliszba érkezése előtt írta a levelet valamikor első bebörtönzése után és második bebörtönzése előtt. Bizonytalan, hogy ez feltételezhető hispániai útja előtt vagy után történt-e. Első fogságából Kr.u. 62 után szabadulhatott. A hagyomány szerint Néró idején halt mártírhalált, Néró viszont Kr.u. 68-ban halt meg. Ebből következik, hogy valamikor 62 és 68 között kellett megírnia a levelet, legvalószínűbb, hogy 63 és 65 között.
JELLEGZETESSÉGEK
A levél jellegzetességei közé tartozik a gyülekezet-kormányzással kapcsolatos kérdések tárgyalása. Komoly hangsúlyt fektet a helyes viselkedésre is (1,8.; 2,2-7.,12.,14.; 3,1.,8.,14.), melyet valószínűleg a krétai emberek általánosan romlott életvitele váltott ki (1,12-13.). Az egészséges tanítás fontossága szintén jellegzetes vonása a levélnek. Két ilyen összefoglalást is olvashatunk (2,11-14.; 3,4-7.), melyek felölelnek olyan témákat, mint a Krisztusban megjelenő kegyelem, Krisztus istensége, helyettes áldozata és második eljövetele, a Szentlélek általi újjászületés, valamint a kegyelemből való megigazulás.
A LEVÉL VÁZlata
1. Üdvözlés (1,1-4.)
2. A krétai gyülekezet megszervezése (1,5-16.)
3. Tanácsok különböző csoportoknak (2. rész)
4. Intés a helyes életvitelre (3,1-11.)
5. Befejezés (3,12-15.)
FELHASZNÁLT IRODALOM
Biblia – Magyarázó jegyzetekkel |
Kálvin Kiadó, Budapest, 1996 |
Gromacki, R. G. |
New Testament Survey |
Henry, Matthew |
An Exposition, with Practical Observations, of the Epistle of St. Paul to Titus |
Tyndale House Publishers |
Life Application Study Bible |
Litfin, A. Duane |
A Biblia ismerete VIII. Pál levele Tituszhoz |
New Bible Commentary |
IVP |
Thomas Nelson Publishers |
New Geneva Study Bible |
Stott, John R.W. |
A Timóteushoz írt első levél és a Tituszhoz írt levél |
Tenney, Merrill C. |
Újszövetségi bevezető |
The Compact NIV Study Bible |
Hodder & Stoughton |