BEVEZETÉS ZAKARIÁS PRÓFÉTA KÖNYVÉHEZ
HÁTTÉR
Zakariás prófétai szolgálata Haggeus próféta szolgálatával csaknem egyszerre – mintegy két hónappal később kezdődik. A történeti háttéret itt nem részletezzük, hiszen az időben és szituációt tekintve hasonló könyveknél ezt már ismertettük, pl. Haggeus könyve vagy részben Ezsdrás és Nehémiás könyvénél.
SZERZŐ
Zakariás neve azt jelenti: Az Úr emlékezik. A próféta személyéről eltérően értelmezik az életrajzi adatokat a kutatók. Születési időpontja, ismeretlen halála ideje és körülményei is. Születési helyéről két felfogás terjedt el:
A babilóni fogságban született és a hazatérő zsidókkal Zerubbábel vezetése alatt tér vissza Kr. e. 538-ban Júdába.
Jeruzsálemben született akkor, amikor zsidók nagy része már fogságban volt, de Júda és Benjámin törzse még otthon volt.
SZÁRMAZÁSA
Berekjá fia, de Berekjá vélhetően korán meghalt és ezért említi pl. Ezsd.5,1; 6,14 Iddó fiaként Zakariást. Papi családból származott, ahogy ezt olvashatjuk a Neh.12,4-ben. (Néha Zakariás prófétát összekeverik Barakiás fiával aki Ézsaiás kortársa volt (Ézs.8,2) és a muzulmánok pedig Keresztelő János apjával azonosítják. Összekeverik sokan azzal a másik prófétával is, akinek meggyilkolását Jézus említi a Mt. 23,35-ben, de ő Jójádá főpap fia volt, ahogy ezt olvassuk a 2.Krón. 24, 20-22-ben.)
Tehát papsága és Berekjától való származása valószínű, de nem teljesen elfogadott a fenti igék miatt.
SZERZŐSÉG
Az első 8 fejezetet mindenki Zakariás prófétának tulajdonítja. Ezzel be is fejeződik a kutatói konszenzus. A 9. résztől kezdődő szakaszt vannak, akik Zakariásnak, mások pedig részben Jeremiásnak, vagy egyelőre ismeretlen szerzőnek tulajdonítják. Ennek egyik oka, hogy a könyv az említett helyen olyan stiláris és témaváltást tartalmaz, ami azzal (is) magyarázható, hogy több szerző műve lett ,,egybekötve”. Míg az első résznek a templomépítés a fő témája és Zerubbábel pedig a messiási reménység beteljesedését jelenti, addig a második szakaszban nem esik szó templomépítésről és az eljövendő királyról egy névtelen utalást olvasunk. A többszerzős elmélet – mint más esetben is – bonyolult és hipotetikus. Van, aki szerint egy prófécia lett feldarabolva és elosztva több könyv között pl. Malakiás és Zakariás között, mások a szerzőket egész a Makkabeus korig is datálják. A vélemények száma, bonyolultsága miatt (a BOP keretében) nem érdemes ezt a kérdést részleteiben tárgyalni. Egy újszövetségi idézet is beleszól a szerzőségi kérdésbe. A Mt 27,9 ami a Zakariás 11,12-13 idézete, Jeremiást nevezi meg forrásnak. A könyv második szakasza, aminek más, ill. több szerzőt tulajdonítanak. Ezen álláspont szerint bizonytalan: nincs biztos, vagy egységesen javasolt keletkezési idő és szerző.
A másik vélemény szerint az egész könyvet Zakariás írta és a könyv azért ,,esik” darabokra, mert a leírás nem folyamatos volt, hanem időszakonként születtek meg az egyes szakaszok, és az adott szöveg az adott aktualitást hordozta, ezért a megváltozott helyzet más témát, az pedig más írói eszközöket kívánt meg. (Ezt az érvelést ismerhetjük más bibliai iratok kapcsán, akár csak a biblia.- és szövegkritikai érvelés jellegét is). A zakariási szerzői vélemény egyik alcsoportja a Mt 27,9 ,,jeremiási” idézetét úgy érti, mint ami Jeremiás könyvének a 18-19. részére valamint a 32. rész 6-12. versére utal, értelmező vagy szabad idézetként és nem Zakariástól átvett szószerinti idézet.
KRONOLÓGIA (NIV Study Bible adatai alapján)
Dátum (ie. ) |
Haggeus könyve |
Ezsdrás könyve |
Zakariás könyve |
520. 08. 29. |
1,1-11. |
5,1. |
|
520. 09. 21. |
1,12-15. |
5,2. |
|
520. 10. 17. |
2,1-9. |
|
|
520. 10-11. |
|
|
1,1-6. |
520. 12. 18. |
2,10-23. |
5,3-6,14. |
|
519. 02. 15. |
|
|
1,7-6,8. |
519. 02. 16.? |
|
|
6,9-15. |
518. 12. 07. |
|
|
7-8. |
516. 03. 12. |
|
6,15-18. |
|
480 után? |
|
|
9-14. |
CÉL
A könyv célja hasonlít Haggeuséhoz: A templom épüljön fel. (Zak 4,8-10.), de ehhez egy lelki megújulás kell és bátorítás. Ezt akarja a könyv szolgálni. A nyolc látomás (17-6,8) magyarázataként is felfoghatóak az 1,3; 5-6 versek.
SAJÁTOSSÁGAI
A könyv két nagy egységre tagolódik, mintha két külön írás lenne egybeszerkesztve. Ezért nagyon változatos stílusát, témáját, teológiáját tekintve: messianisztikus, eszkatológikus, apokaliptikus, buzdító, emelkedett stílusú. Az Urat történelem felett (múlt-jelen-jövő) szuverén Úrnak mutatja be.
ÜZENET
A szakasztörés miatt nem lehet egy üzenetre redukálni ennek a nehéz könyvnek az üzenetét. A fő üzenete az első szakasznak az, hogy építsék fel a templomot, a második szakasznak pedig, hogy Isten hűséges népéhez.
SZÖVEGMAGYARÁZAT
A könyvet öt olvasási egységre tagoljuk, ami majdnem megfelel a könyv szerkezeti egységeinek. Két eltérés keletkezett azáltal az említett belső szerkezeti felosztáshoz képest, hogy viszonylag hasonló hosszúságú olvasmányszakaszokat kapjunk: Az egyik a 3. egységben összevonjuk a 6,9-15-t a 7-8. résszel, de témában ezek különállóak, s így az egyébként egybetartozó 9-14. részt ketté tudjuk bontani a szakaszon belüli témaváltás helyénél: a 11. és 12. rész között.
FORRÁSOK
BIBLESOFT: PC STUDY BIBLE Windows 2.1 I 1993-1998 (ezen belül 6-8 kommentár, bevezetés, lexikon szócikk stb.)
H. Haag: Bibliai lexikon Bp. 1989.
NIV STUDY BIBLE 10th Anniversary Edition 1995 Zondervan Corporation
New Bible Commentary 21st Century Edition IVP England Leicester Downers Grove Illinois USA
Jubileumi Kommentár 1967
Lábam előtt mécses a Te igéd. Budapest 1988