227. nap

Kolosséiakhoz írt levél 1

¹ Pál, Isten akaratából Krisztus Jézus apostola és Timóteus testvér ² a Krisztusban megszentelt hívő testvéreknek, akik Kolosséban élnek: kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól. ³ Hálát adunk mindenkor Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyjának, amikor értetek imádkozunk, ⁴ mivel hallottunk a Krisztus Jézusba vetett hitetekről és arról a szeretetről, amely valamennyi szent iránt él bennetek. ⁵ Hálát adunk azért a reménységért is, amely készen van számotokra a mennyekben, amelyről már előbb hallottatok az igazság beszédéből, az evangéliumból. ⁶ Mert ez hozzátok is eljutott, és ahogyan az egész világon gyümölcsöt terem és növekedik, ugyanúgy közöttetek is attól a naptól fogva, amelyen meghallottátok, és igazán megismertétek Isten kegyelmét. ⁷ Így tanultátok ezt Epafrásztól, szeretett szolgatársunktól, aki Krisztus hű szolgája értetek. ⁸ Ő hozott nekünk hírt a Lélektől kapott szeretetetekről. ⁹ Ezért tehát attól a naptól fogva, amelyen ezt meghallottuk, szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen megismerjétek az ő akaratát minden lelki bölcsességgel és belátással, ¹⁰ hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek Isten ismeretében. ¹¹ Erősödjetek meg minden erővel az ő dicsőségének nagysága szerint a teljes állhatatosságra és az örömmel viselt hosszútűrésre. ¹² Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek. ¹³ Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába, ¹⁴ akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata. ¹⁵

Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény előtt.

¹⁶ Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett. ¹⁷ Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. ¹⁸ Ő a feje a testnek, az egyháznak; ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első. ¹⁹ Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék, ²⁰ és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent a földön és a mennyben úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által. ²¹ Titeket is, akik egykor Istentől elidegenültetek és ellenséges gondolkozásúak voltatok gonosz cselekedeteitek miatt, ²² most megbékéltetett emberi testében halála által, hogy mint szenteket, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé. ²³ Ha ugyan megmaradtok a hitben szilárdan és egyenesen, el nem tántorodva az evangélium reménységétől, amelyet hallottatok, amely hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt, és amelynek én, Pál, szolgájává lettem. ²⁴

Most örülök a tiértetek elviselt szenvedéseimnek, és testemben betöltöm mindazt, ami Krisztus gyötrelmeiből még hátravan, az ő testéért, amely az egyház.

²⁵ Ennek a szolgájává lettem a szerint a megbízatás szerint, amelyet Isten nekem a ti javatokra adott, hogy teljesen feltárjam előttetek Isten igéjét, ²⁶ azt a titkot, amely örök idők és nemzedékek óta rejtve volt, de amely most kijelentetett az ő szentjeinek, ²⁷ akiknek Isten tudtul akarta adni, hogy milyen gazdag e titok dicsősége a pogány népek között. Ez a titok az, hogy Krisztus közöttetek van: reménysége az eljövendő dicsőségnek. ²⁸ Mi őt hirdetjük, miközben minden embert teljes bölcsességgel intünk és tanítunk, hogy minden embert tökéletessé tegyünk Krisztusban. ²⁹ Ezért fáradozom én is, és küzdök az ő ereje által, amely hatalmasan működik bennem.

Kolosséiakhoz írt levél 2

¹ Szeretném, ha tudnátok, mennyit küzdök értetek és a laodiceaiakért és mindazokért, akik engem nem ismernek személyesen, ² hogy szívük felbátorodjék összeforrva szeretetben, és eljussanak a teljes megértés egész gazdagságára: Isten titkának, Krisztusnak ismeretére. ³ Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve. ⁴ Ezt azért mondom, nehogy valaki titeket megtévesztő szavakkal félrevezessen. ⁵ Mert ha távol vagyok is testben, lélekben mégis veletek vagyok, és örömmel látom a köztetek uralkodó szép rendet és Krisztusba vetett hitetek szilárdságát. ⁶ Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne. ⁷ Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb. ⁸ Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz igazodik. ⁹ Mert benne lakik az istenség egész teljessége testileg, ¹⁰ és benne jutottatok el ti is ehhez a teljességhez, mert ő a feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak. ¹¹ Benne vagytok körülmetélve is, de nem kézzel végzett körülmetéléssel, hanem a Krisztus szerinti körülmetéléssel, a halandó test levetése által. ¹² A keresztségben vele együtt voltatok eltemetve, és vele együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta őt a halottak közül. ¹³ Titeket is, akik halottak voltatok vétkeitekben és testetek körülmetéletlenségében, ővele együtt életre keltett, megbocsátva nekünk minden vétkünket. ¹⁴

Eltörölte a követeléseivel minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, és eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára.

¹⁵ Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette őket, és Krisztusban diadalmaskodott rajtuk. ¹⁶ Senki el ne ítéljen titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt. ¹⁷ Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság. ¹⁸ Ne vegye el tőletek a versenydíjat az, aki alázatoskodásban és angyalok iránti tiszteletben tetszeleg, látomásaival foglalkozik, saját bölcsességétől ok nélkül felfuvalkodik, ¹⁹ de nem ragaszkodik a Főhöz: pedig ő tartja össze az egész testet inak és ízületek segítségével, és az őáltala növekszik Isten szerinti növekedéssel. ²⁰ Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők: ²¹ „Ne nyúlj hozzá, ne ízleld meg, ne is érintsd!” ²² Azokról van itt szó, amik arra valók, hogy elfogyasztva megsemmisüljenek. Ezek csupán emberi parancsok és rendelések. ²³ Ezeknek a megtartása a bölcsesség látszatát kelti ugyan a magunk csinálta kegyeskedés, az alázatoskodás és a test sanyargatása által, valójában azonban semmi értéke és haszna nincs, mert öntelt felfuvalkodottsághoz vezet.

Megfigyelés: Szedd pontokba, hogy miket kaptak eddig és miket kér imáiban Pál a kolossébeliek részére! Próbálj meg a bevezetés és a jegyzetek alapján minél több olyan verset találni a mai szakaszban, amiben Pál a tévtanítók tanításaira utalhat!
Személyes: Gyülekezeteinkben, környezetünkben, bennünk milyen elemei bukkannak fel ezeknek a tévtanoknak?
Megfigyelés: A mai egész szakaszra jellemző a Krisztus központúság. Oszd fel a mai szakaszt alfejezetekre és mindegyik alfejezetben keresd meg, hogy hogyan állítja Pál a középpontba Krisztust!
Következtetés: Elmélkedj az 1,15-22 alapján azon, hogy ki volt az, aki az életét adta érted! Vajon milyen módon reménysége vajon az eljövendő dicsőségnek az, hogy Krisztus közöttünk (bennünk) van (1,27)?
Személyes: Pál az 1,28-2,2-ben felsorolja céljait. Hasonlítsd össze ezeket a te életed céljaival! Hogyan lehetne ezeket a célokat beépíteni az életedbe?
Személyes: Téged mik szoktak „öntelt felfuvalkodottsághoz” vezetni (2,23)? Ha vannak ilyenek, akkor fogalmazd meg, hogy hol szoktad elvéteni a dolgot! Ha ezek öntelt felfuvalkodáshoz vezetnek, akkor mi vezet a valódi növekedéshez a keresztyén életben?