275. nap

2 Sámuel 6

¹ Ezután összegyűjtötte Dávid Izráel legkiválóbb ifjait, harmincezer embert. ²

Elindult és elment Dávid az egész hadinéppel Baalé-Jehúdába, hogy elhozza onnan az Isten ládáját, amelyet a rajta levő kerúbokon trónoló Seregek URáról neveztek el.

³ Az Isten ládáját egy új szekéren szállították, és elvitték Abínádáb házából, amely a dombon állt. Abínádáb fiai, Uzzá és Ahjó vezették az új szekeret. ⁴ Elvitték az Isten ládáját Abínádáb házából, amely a dombon állt. Ahjó ment a láda előtt. ⁵ Dávid és Izráel egész háza pedig szent táncot járt az ÚR színe előtt mindenféle ciprusfa hangszernek, citerának, lantnak, dobnak, csörgőnek és cintányérnak a kíséretével. ⁶

Amikor Nákón szérűjéhez értek, Uzzá az Isten ládájához kapott, és megfogta, mert megbotlottak az ökrök.

⁷

Ezért fellángolt az ÚR haragja Uzzá ellen. Nyomban lesújtott rá az Isten meggondolatlanságáért, és meghalt ott, az Isten ládája mellett.

⁸

Dávid pedig megdöbbent attól, hogy az ÚR összetörte Uzzát. Ezért nevezik azt a helyet Pérec-Uzzának mindmáig.

⁹

Akkor félni kezdett Dávid az ÚRtól, és ezt gondolta: Hogy jöhetne hozzám az ÚR ládája?

¹⁰

Nem akarta hát Dávid magához vitetni az ÚR ládáját Dávid városába, hanem elvitette a gáti Óbéd-Edóm házába.

¹¹

Három hónapig volt az ÚR ládája a gáti Óbéd-Edóm házában, és megáldotta az ÚR Óbéd-Edómot és egész háza népét.

¹²

Jelentették Dávid királynak, hogy megáldotta az ÚR Óbéd-Edóm háza népét és mindenét az Isten ládájáért. Elment ezért Dávid, és örvendezve elvitte az Isten ládáját Óbéd-Edóm házából Dávid városába.

¹³

Amikor hat lépést tettek azok, akik az ÚR ládáját vitték, ő egy bikát és egy hízott borjút áldozott.

¹⁴

Dávid teljes erővel táncolt az ÚR színe előtt, és gyolcs éfódot kötött magára Dávid.

¹⁵

Így vitte el Dávid és Izráel egész háza az ÚR ládáját örömrivalgással és kürtzengéssel.

¹⁶

De Míkal, Saul leánya éppen akkor tekintett ki az ablakon, amikor az ÚR ládája Dávid városába ért, és látta, ahogy Dávid király ugrálva táncol az ÚR színe előtt, ezért szívből megvetette őt.

¹⁷

Az ÚR ládáját bevitték, és odatették a helyére, annak a sátornak a közepén, amelyet Dávid vont fel. Akkor Dávid égőáldozatokat és békeáldozatokat mutatott be az ÚR színe előtt.

¹⁸

Miután Dávid bemutatta az égőáldozatokat és a békeáldozatokat, megáldotta a népet a Seregek URának nevében.

¹⁹

Majd az egész népnek, Izráel egész sokaságának, minden férfinak és nőnek osztott egy-egy lepényt, préselt datolyát és aszú szőlőt. Azután az egész nép hazament.

²⁰

Dávid is hazatért, hogy megáldja háza népét. De Míkal, Saul leánya kijött Dávid elé, és ezt mondta: Milyen dicső volt ma Izráel királya! Úgy mutogatta magát az udvari emberek szolgálóleányai előtt, ahogyan csak féleszű ember szokta magát mutogatni!

²¹

Dávid ezt felelte Míkalnak: Az ÚR színe előtt jártam szent táncot, aki engem választott apád helyett és egész háza népe helyett, és engem rendelt az ÚR népének, Izráelnek a fejedelmévé. Igen, az ÚR színe előtt!

²²

És ha még ennél is jobban megalázkodom, és még alávalóbb leszek is a magam szemében, akkor is tisztelni fognak a szolgálóleányok, akiket te emlegetsz.

²³

Ezért nem lett gyermeke Míkalnak, Saul leányának holta napjáig.

Zsoltárok 21

¹ A karmesternek: Dávid zsoltára. ² URam, a te erődnek örül a király. Mennyire ujjong, hogy megsegítetted! ³ Megadtad neki szíve kívánságát, ajka óhajtását nem tagadtad meg. (Szela.) ⁴ Hiszen gazdag áldással fordulsz feléje, fejére színarany koronát teszel. ⁵ Életet kért tőled, és megadtad neki, hosszú életet, örökké tartót. ⁶ Nagy a dicsősége, mert megsegítetted, fenséget és méltóságot adtál neki. ⁷ Bizony, áldottá teszed örökre, megvidámítod őt, örülhet előtted. ⁸ Bízik a király az ÚRban, szereti a Felséges, ezért nem tántorodik meg. ⁹ Kezed utoléri minden ellenségedet, jobbod utoléri gyűlölőidet. ¹⁰ Olyanokká teszed őket, mint a tüzes kemence, ha megjelensz, URam. Haragod elnyeli őket, és tűz emészti meg. ¹¹ Magzataikat kipusztítod a földről, utódaikat az emberek közül. ¹² Ha rosszat forralnak ellened, és cselt szőnek, nem mennek semmire, ¹³ mert megfutamítod őket, célba veszed íjaddal. ¹⁴ Mutasd meg hatalmadat, URam! Mi pedig énekelünk, zsoltárt zengünk hatalmas tetteidről!

Vitatott, hogy pontosan hogyan értelmezzük ezeket a jeleneteket. Egyesek a Dávid táncára vonatkozó héber kifejezések tanulmányozásából arra a következtetésre jutnak, hogy Dávid tánca nem is volt olyan vad, mint az első olvasatra tűnhet, éppenhogy csak a zene ütemére ‘dobolt az ujjaival’. A másik véglet szerint Dávid vadul táncolt, ruhája lobogott, és mivel alsóneműt nem viselt, meztelen alteste gyakran kibukkant. Míkal és Dávid talán ezért emlegetik annyit a szolgálólányokat vitájukban, akik minden bizonnyal nagy örömmel, de ugyanakkor megütközve fogadták a király meztelenkedését.
Megfigyelés: Olvasd el újra a szövetségláda történetét az 1Sám. 5,1-7,2-ben. Miért kell Uzzának meghalnia?
Személyes: Benned milyen érzéseket keltene, ha látnál valakit úgy táncolni, mint Dávid? Előfordult-e már veled, hogy legszívesebben táncra perdültél volna Isten előtt örömödben? Megtetted? Miért igen/nem?