300. nap

Korinthusiakhoz írt 1. levél 12

¹ A lelki ajándékokra nézve pedig nem szeretném, testvéreim, ha tudatlanok lennétek. ²

Tudjátok, hogy amikor pogányok voltatok, ellenállhatatlanul vonzott valami benneteket a néma bálványokhoz.

³

Ezért tudtotokra adom, hogy senki sem mondja: „Jézus átkozott”, aki Isten Lelke által szól; és senki sem mondhatja: „Jézus Úr”, csakis a Szentlélek által.

⁴ A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz. ⁵ Különbségek vannak a szolgálatokban is, de az Úr ugyanaz. ⁶ És különbségek vannak az isteni erő megnyilvánulásaiban is, de Isten, aki mindezt véghezviszi mindenkiben, ugyanaz. ⁷ A Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele. ⁸

Mert van, aki a Lélek által a bölcsesség igéjét kapta, a másik az ismeret igéjét, ugyanazon Lélek által.

⁹

Az egyik ember ugyanattól a Lélektől a hitet, a másik ugyanazon Lélek által a gyógyítások kegyelmi ajándékait.

¹⁰

Van, aki az isteni erők munkáit vagy a prófétálást kapta; van, aki lelkek megkülönböztetését, a nyelveken szólást vagy pedig a nyelveken szólás magyarázását kapta.

¹¹ De mindezt egy és ugyanaz a Lélek munkálja, aki úgy osztja szét kinek-kinek ajándékát, amint akarja. ¹² Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is. ¹³ Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. ¹⁴ Mert a test sem egy tagból áll, hanem sokból. ¹⁵ Ha ezt mondaná a láb: „Mivel nem vagyok kéz, nem vagyok a test része”, vajon azért nem a test része-e? ¹⁶ És ha ezt mondaná a fül: „Mivel nem vagyok szem, nem vagyok a test része”, vajon azért nem a test része-e? ¹⁷ Ha a test csupa szem, hol lenne a hallás? Ha az egész test hallás, hol lenne a szaglás? ¹⁸ Márpedig Isten rendezte el a tagokat a testben, egyenként mindegyiket, ahogyan akarta. ¹⁹ Ha pedig valamennyi egy tag volna, hol volna a test? ²⁰ Így bár sok tagja van, mégis egy a test. ²¹ Nem mondhatja a szem a kéznek: „Nincs rád szükségem”, vagy a fej a lábaknak: „Nincs rátok szükségem!” ²² Ellenkezőleg: a test gyengébbnek látszó tagjai nagyon is szükségesek, ²³ és amelyeket a test kevésbé nemes tagjainak tartunk, azokat nagyobb tisztességgel vesszük körül, és amelyek ékesség nélküliek, azok nagyobb megbecsülésben részesülnek: ²⁴ a becseseknek azonban nincs erre szükségük. Isten szerkesztette így a testet egybe: az alacsonyabb rendűnek nagyobb tisztességet adva, ²⁵ hogy ne legyen meghasonlás a testben, hanem kölcsönösen gondoskodjanak egymásról a tagok. ²⁶ És így ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi. ²⁷ Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai. ²⁸ Ezek közül pedig némelyeket először apostolokká tett az Isten az egyházban, másodszor prófétákká, harmadszor tanítókká. Azután adott csodatevő erőket, kegyelmi ajándékokat: gyógyításra, gyámolításra, vezetésre, nyelveken szólásra. ²⁹ Mindnyájan apostolok? Mindnyájan próféták? Mindnyájan tanítók? Mindenkiben van csodatevő erő? ³⁰ Mindenki rendelkezik a gyógyítás kegyelmi ajándékával? Mindnyájan szólnak nyelveken? Mindnyájan meg tudják azt magyarázni? ³¹ De törekedjetek a fontosabb kegyelmi ajándékokra! Ezen felül megmutatom nektek a legkiválóbb utat.

Korinthusiakhoz írt 1. levél 13

¹ Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom. ² És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. ³ És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból. ⁴ A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. ⁵ Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. ⁶ Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. ⁷ Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. ⁸

A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni.

⁹ Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk. ¹⁰ Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes. ¹¹ Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. ¹² Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten. ¹³ Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.

Korinthusiakhoz írt 1. levél 14

¹ Törekedjetek a szeretetre, buzgón kérjétek a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok. ² Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez szól, hanem Istenhez. Nem is érti meg őt senki, mert a Lélek által szól titkokat. ³ Aki pedig prófétál, emberekhez szól, és ezzel épít, bátorít, vigasztal. ⁴ Aki nyelveken szól, önmagát építi, aki pedig prófétál, a gyülekezetet építi. ⁵ Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de még inkább, ha prófétálnátok; mert nagyobb az, aki prófétál, mint az, aki nyelveken szól, kivéve, ha meg is magyarázza, hogy a gyülekezet is épüljön belőle. ⁶ Ha pedig, testvéreim, elmegyek hozzátok, és nyelveken szólok, mit használok nektek, ha nem szólok hozzátok egyúttal kinyilatkoztatásban vagy ismeretben, prófétálásban vagy tanításban? ⁷ Az élettelen hangszerek, akár fuvola, akár lant, ha nem adnak különböző hangokat, hogyan ismerjük fel, amit a fuvolán vagy a lanton játszanak? ⁸ Ha pedig a trombita bizonytalan hangot ad, ki fog a harcra készülni? ⁹ Így van veletek is, amikor nyelveken szóltok: ha nem szóltok világosan, hogyan fogják megérteni, amit beszéltek? Csak a levegőbe fogtok beszélni. ¹⁰ Ki tudja, hányféle nyelv van ezen a világon, és egyik sem értelmetlen. ¹¹ Ha tehát nem ismerem a nyelvet, a beszélőnek idegen maradok, és a beszélő is idegen lesz nekem. ¹² Ezért ti is, mivel buzgón kéritek a lelki ajándékokat, arra igyekezzetek, hogy ez a gazdagodásotok a gyülekezet építését szolgálja. ¹³ Ezért aki nyelveken szól, imádkozzék azért, hogy magyarázatot is tudjon adni. ¹⁴ Mert ha nyelveken szólva imádkozom, a lelkem ugyan imádkozik, de az értelmemet nem használom. ¹⁵ Mi következik mindezekből? Imádkozom lélekkel, de imádkozom értelemmel is, dicséretet éneklek lélekkel, de dicséretet éneklek értelemmel is. ¹⁶ Mert ha csak lélekkel mondasz dicséretet, akkor aki az avatatlanok helyét foglalja el, hogyan fog áment mondani a te hálaadásodra, amikor nem is tudja, mit beszélsz? ¹⁷ Mert a te hálaadásod ugyan jó, de a másik nem épül belőle. ¹⁸ Hálát adok Istennek, hogy mindnyájatoknál jobban tudok nyelveken szólni, ¹⁹ de a gyülekezetben inkább akarok öt szót mondani értelemmel, hogy másokat is tanítsak, mintsem tízezer szót nyelveken. ²⁰ Testvéreim, ne a gondolkodásban legyetek gyermekek, hanem a rosszban legyetek kiskorúak, a gondolkodásban ellenben érettek legyetek. ²¹

A törvényben meg van írva: „Idegen nyelveken és idegenek ajkával fogok szólni ehhez a néphez, de így sem hallgatnak rám”, ezt mondja az Úr.

²²

Úgyhogy a nyelveken szólás jel, de nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek, a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek szól.

²³ Ha tehát összejön az egész gyülekezet, és mindnyájan nyelveken szólnak, és közben bemennek oda az avatatlanok vagy a hitetlenek, nem azt fogják-e mondani, hogy őrjöngtök? ²⁴ De ha valamennyien prófétálnak, és bemegy egy hitetlen vagy avatatlan, azt mindenki meggyőzi bűnös voltáról, mindenki megítéli, ²⁵ és így szívének titkai nyilvánvalóvá lesznek, úgyhogy arcra borulva imádja Istent, és hirdeti, hogy Isten valóban közöttetek van. ²⁶ Mi következik mindezekből, testvéreim? Amikor összejöttök, kinek-kinek van zsoltára, tanítása, kinyilatkoztatása, nyelveken szólása, magyarázata: minden épüléseteket szolgálja! ²⁷ Ha nyelveken szól is valaki, ketten vagy legfeljebb hárman szóljanak, mégpedig egymás után; egyvalaki pedig magyarázza meg! ²⁸ Ha pedig nincs magyarázó, hallgasson a gyülekezetben, csak önmagához szóljon és Istenhez! ²⁹ A próféták pedig ketten vagy hárman szóljanak, a többiek pedig ítéljék meg! ³⁰ De ha közben az ott ülők közül egy másik kap kinyilatkoztatást, az előző hallgasson el! ³¹ Mert egyenként mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki bátorítást kapjon. ³² A prófétákban lévő lélek pedig alárendeli magát a prófétáknak. ³³ Mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene.Mint ahogyan ez a szentek valamennyi gyülekezetében történik, ³⁴

az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek, hanem engedelmeskedjenek, ahogyan a törvény is mondja.

³⁵

Ha pedig meg akarnak tudni valamit, otthon kérdezzék meg a férjüket, mert szégyen az asszonyra, ha a gyülekezetben beszél.

³⁶ Vajon tőletek indult ki az Isten igéje, vagy egyedül hozzátok jutott el? ³⁷ Ha valaki azt tartja magáról, hogy próféta vagy Lélektől megragadott ember, tudja meg, hogy amit nektek írok, az az Úr parancsolata. ³⁸ És ha valaki ezt nem ismeri el, ne ismertessék el. ³⁹ Ezért, testvéreim, törekedjetek a prófétálásra, de a nyelveken szólást se akadályozzátok! ⁴⁰ Azonban minden illendően és rendben történjék!

Megfigyelés: Mit mond Pál a lelki ajándékokról, azok ‘forrásáról’ és a gyülekezeti életben betöltött szerepükről? Ezek alapján milyen egy ‘jó gyülekezet’?
Következtetés: A tizenharmadik részt nagyon sokan idézik, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ez szorosan hozzátartozik (a szendvics töltelékeként) az előtte és utána található fejezetekhez. Miért van ez?
Személyes: Függetlenül attól, hogy miképpen vélekedünk bizonyos ajándékok meglétéről, gondolkozzunk el azok saját és gyülekezetünk életében betöltött szerepéről! Mennyire kell, hogy ezek fontosak legyenek?