340. nap

Thesszalonikaiakhoz írt 1. levél 4

¹ Egyébként pedig, testvéreim, kérünk titeket, és intünk az Úr Jézus nevében, hogy amint tőlünk tanultátok, hogyan kell Istennek tetsző módon élnetek – s amint éltek is –, ebben jussatok még előbbre. ² Hiszen tudjátok, milyen rendelkezéseket adtunk nektek az Úr Jézus nevében. ³

Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek: hogy tartózkodjatok a paráznaságtól,

⁴

hogy tanuljon meg mindenki szentségben és tisztaságban élni feleségével,

⁵

nem a kívánság szenvedélyével, mint a pogányok, akik nem ismerik Istent;

⁶ és senki ne károsítsa meg és ne csalja meg testvérét semmiféle ügyben. Mert bosszút áll az Úr mindezekért, ahogyan már előbb megmondtuk nektek, és bizonyságot is tettünk róla. ⁷ Mert nem tisztátalanságra hívott el minket Isten, hanem megszentelődésre. ⁸ Aki tehát ezt megveti, az nem embert vet meg, hanem Istent, aki Szentlelkét is rátok árasztja. ⁹ A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket Isten tanított az egymás iránti szeretetre, ¹⁰ és mert gyakoroljátok is ezt minden testvér iránt egész Makedóniában. De kérünk titeket, testvéreim, hogy egyre inkább gyarapodjatok ebben, ¹¹

és tartsátok becsületbeli dolognak, hogy csendesen éljetek, tegyétek a magatok dolgát, és saját kezetekkel dolgozzatok, ahogyan elrendeltük nektek.

¹² A kívülállók iránt tisztességesen viselkedjetek, és ne szoruljatok rá senkire. ¹³ Nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az elhunytak felől, és szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük. ¹⁴ Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt. ¹⁵ Azt pedig az Úr igéjével mondjuk nektek, hogy mi, akik élünk, és megmaradunk az Úr eljöveteléig, nem fogjuk megelőzni az elhunytakat. ¹⁶

Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak,

¹⁷

azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk.

¹⁸ Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az igékkel!

Thesszalonikaiakhoz írt 1. levél 5

¹ Ennek idejéről és órájáról pedig nem szükséges írnom nektek, testvéreim, ² mert ti magatok is jól tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj. ³ Amikor azt mondják: Békesség és biztonság, akkor tör rájuk hirtelen a végső romlás, mint a fájdalom a várandós asszonyra, és nem fognak megmenekülni. ⁴ Ti azonban, testvéreim, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajként lephetne meg titeket. ⁵ Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok, nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé. ⁶ Akkor ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok! ⁷ Mert akik alszanak, éjjel alszanak, és akik megrészegednek, éjjel részegednek meg. ⁸ Mi azonban, akik a nappal fiai vagyunk, legyünk józanok, vegyük magunkra a hit és a szeretet páncélját és mint sisakot, az üdvösség reménységét. ⁹ Mert Isten nem haragra rendelt minket, hanem hogy elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk Jézus Krisztus által, ¹⁰

aki meghalt értünk, hogy akár ébren vagyunk, akár alszunk, vele együtt éljünk.

¹¹ Vigasztaljátok tehát egymást, és építse egyik a másikat, ahogyan teszitek is.

Megfigyelés+Következtetés: A mai szakasz alapján milyen fő problémák lehettek a thesszalonikai gyülekezetben?
Következtetés: Miért fontos az arról való tanítás, hogy Krisztus egyszer majd visszajön, és akkor találkozhatunk vele?
Személyes: Fontos ez a tanítás a te számodra? Hogyan változtatja meg a mindennapjaidat az, hogy tudod, egyszer (talán hamarosan) személyesen találkozol Krisztussal? Hogyan kellene ennek megváltoztatnia a mindennapjaidat?