367. nap

Ézsaiás 9

⁷ Egy igét küldött Jákóbnak az ÚR, és az eljutott Izráelhez, ⁸ hogy megtudja az egész nép, Efraim és Samária lakossága, amely gőgösen és dölyfös szívvel mondja: ⁹ Téglák omlottak le, de mi faragott kőből építünk! Vadfügefákat vágtak ki, de mi cédrusokkal pótoljuk! ¹⁰ Fölbujtja ellene az ÚR Recín vezéreit, és ráuszítja ellenségeit: ¹¹ az arámokat elölről, a filiszteusokat hátulról, és falják Izráelt tele szájjal. Mindezzel nem múlt el haragja, és keze még ki van nyújtva. ¹² De ez a nép nem tért meg ostorozójához, és nem kereste a Seregek URát. ¹³ Ezért kiirtotta az ÚR Izráelből a fejet és a farkat, a pálmát és a kákát egyszerre. ¹⁴ A vén és a főrendű a fej, a hazugságot tanító próféta pedig a farok. ¹⁵ Mert tévútra vezették ezt a népet vezetői, és megzavarodtak azok, akiket vezettek. ¹⁶ Ezért nem örül ifjainak az Úr, nem könyörül árváin és özvegyein, mert mindenki elvetemült gonosztevő, és minden száj bolondságot beszél. Mindezzel nem múlt el haragja, keze még ki van nyújtva. ¹⁷ Mert föllángol a gonoszság, mint a tűz, megemészti a tövist és a gazt. Meggyújtja az erdő bozótját, gomolyogva száll föl a füstje. ¹⁸ A Seregek URának haragja miatt borul lángba az ország, a nép pedig tűz martaléka lesz; senki sem könyörül a másikon. ¹⁹ Jobbjába is beleharap, mert olyan éhes, balját is megenné, mert nincs mivel jóllaknia; saját karjáról is leenné mindenki a húst: ²⁰ Manassé Efraimra, Efraim Manasséra, mindketten Júdára támadnak. Mindezzel nem múlt el haragja, keze még ki van nyújtva.

Ézsaiás 10

¹ Jaj azoknak, akik jogtalan rendeleteket hoznak, és irataik csak terheket rónak ki. ² Mert elnyújtják a nincstelenek perét, megfosztják jogaiktól népem szegényeit. Az özvegyeket kizsákmányolják, és az árvákat kifosztják. ³ De mit csináltok majd az ítélet napján, amikor megjön a távolból a pusztulás? Kihez futtok majd segítségért, hol hagyjátok kincseiteket? ⁴ Aki nem térdel a foglyok közé, a legyilkoltak között esik el. Mindezzel nem múlt el haragja, keze még ki van nyújtva. ⁵ Jaj Asszíriának, haragom botjának, melynek kezében van dühömnek vesszeje! ⁶ Elvetemült nemzet ellen küldöm, az ellen a nép ellen rendelem, amelyre haragszom, hogy zsákmányt raboljon, prédát szerezzen, és eltapossa, mint az utca sarát. ⁷ De ő nem így képzeli, ő maga nem így gondolkodik, mert szíve vágya az, hogy pusztítson, és minél több nemzetet ki akar irtani. ⁸ Mert ezt mondja: Vezéreim nem mind királyok-e? ⁹

Nem az történt-e Kalnóval, ami Karkemissel? Nem úgy járt-e Hamát, mint Arpád? Nem úgy járt-e Samária, mint Damaszkusz?

¹⁰ Ahogyan elérte kezem a bálványok országait, bár több bálványszobruk volt, mint Jeruzsálemnek és Samáriának, ¹¹ ahogyan elbántam Samáriával és bálványaival, úgy fogok elbánni Jeruzsálemmel és bálványaival is. ¹² De ha véghezvitte az Úr minden tettét a Sion hegyén és Jeruzsálemen, megbünteti majd az asszír király dölyfös szívének gyümölcsét és nagyralátó szemének dicsekvését. ¹³ Mert ezt mondta: Kezem erejével vittem véghez ezt, és bölcsességemmel, mert értelmes vagyok: megszüntettem a népek határait, értékeiktől megfosztottam őket, hatalmammal letaszítottam a trónon ülőket. ¹⁴ Elérte kezem a népek gazdagságát, mint a madárfészket, és ahogy megszerzik az elhagyott tojásokat, úgy szereztem meg én az egész földet. Nem volt senki, aki szárnyával verdesett, csőrét kinyitotta, vagy csipogott volna. ¹⁵ Dicsekedhet-e a fejsze azzal szemben, aki vág vele? Hát henceghet a fűrész azzal szemben, aki őt húzza? Mintha a bot akarná azt suhogtatni, aki őt fölvette, és a vessző fölvenni az embert! ¹⁶ Ezért az Úr, a Seregek URa sorvadást bocsát Asszíria kövérjeire, és dicsősége alatt láng lobban majd fel, tűznek lobogása. ¹⁷ Izráel Világossága lesz a tűz, és Szentje a láng, amely elégeti és megemészti benne egyetlen napon a tövist és a gazt. ¹⁸ Pompás erdejét és kertjét mindenestül megsemmisíti, mintha sorvadás sorvasztaná. ¹⁹ Oly kevés fa marad erdejében, hogy egy gyermek is össze tudja írni. ²⁰ Azon a napon nem támaszkodik többé ostorozójára Izráel maradéka és Jákób házának megmenekült része, hanem az ÚRra, Izráel Szentjére támaszkodik hűségesen. ²¹ A maradék megtér: Jákób maradéka az erős Istenhez. ²² Mert ha annyi volna is néped, Izráel, mint tengerparton a homok, csak a maradék tér meg. El van rendelve pusztulásod, igazságos ítélet árad rád. ²³ Mert elhatározta az Úr, a Seregek URa, hogy elpusztítja az egész országot. ²⁴ Ezért így szólt az Úr, a Seregek URa: Ne félj, népem, Sion lakója, Asszíriától, ha megver bottal, és rád emeli vesszejét, mint Egyiptom tette. ²⁵ Mert rövid idő múlva véget ér haragom, és dühös indulatom majd őket pusztítja. ²⁶ Ostorral csapkodja a Seregek URa, ahogyan megverte Midjánt az Óréb-sziklánál; vesszejével rácsap a tengerre, mint ahogy Egyiptomban tette. ²⁷ Azon a napon lekerül terhe válladról, igája leszakad nyakadról. Elvonul Samária mellett, ²⁸

Ajba érkezik, átvonul Migrónon, Mikmászba rendeli fölszerelését.

²⁹

Átvonulnak a hágón, Gebában térnek éjjeli szállásra. Remegés tör Rámára, Saul Gibeája menekül.

³⁰

Sikolts hangosan, Gallím leánya, figyelj rá, Lajis, felelj rá, Anátót!

³¹

Madméná elmenekült, Gébím lakói elrejtőztek.

³²

Még ma odaér Nóbba, öklével fenyegeti Sion leányának hegyét, Jeruzsálem dombját.

³³

De az Úr, a Seregek URa kegyetlenül levagdalja az ágakat, a sudár termetűeket kivágja, és elterülnek a magasra törők.

³⁴

Kivágja fejszével az erdő bozótját, ledőlnek Libánon büszke cédrusai!

Megfigyelés+Következtetés: Mivel a próféták sok költői képet használnak, ezért először gyakran nem egészen világos a mondanivaló. Ilyenkor gyakran segít a következő feladat: fogalmazd meg röviden saját szavaiddal a mai szakasz mondanivalóját! Csoportosítsd Isten különböző büntetéseit és fogalmazd meg azok lényegét!
Következtetés: Milyen gondolkodás jellemzi Asszíriát a 10,5-19-ben?
Személyes: Te szoktál így gondolkozni? (Ne elégedj meg a ‘szoktam’ válasszal, hanem próbálj meg konkrét példákat keresni erre a gondolkozásra az elmúlt napokból.)