369. nap

Ézsaiás 13

¹

Fenyegető jövendölés Babilon ellen, amelyet látomásban kapott Ézsaiás, Ámóc fia:

² Jelezzetek a kopár hegyről, hangosan kiáltsatok nekik! Integessetek, hogy vonuljanak be a nemesek kapuin! ³ Én már parancsot adtam megszentelt harcosaimnak, és elhívtam vitézeimet, akik végrehajtják haragomat, és vigadoznak fenségemnek. ⁴ Zúgás hallik a hegyeken, nagy nép zúgásához hasonló, országok morajlása hallik, összegyűlt nemzetek morajlása. A Seregek URa megszemléli a harcra kész sereget. ⁵ Jönnek messze földről, az ég széléről: az ÚR és vele haragjának eszközei, hogy elpusztítsák az egész földet. ⁶

Jajgassatok, mert közel van már az ÚR napja, pusztulás jön a Mindenhatótól.

⁷ Ezért ellankad minden kéz, megdermed minden ember szíve. ⁸ Megrémülnek, kínzó fájdalmak fogják el őket, vonaglanak, mint a vajúdó asszony. Riadtan néznek egymásra, és az arcuk ég a szégyentől. ⁹ Jön már az ÚR napja kegyetlenül, féktelen, izzó haraggal. Pusztává teszi a földet, kipusztítja róla a vétkeseket. ¹⁰ Az ég csillagai és csillagképei nem ragyogtatják világosságukat. Sötét lesz a fölkelő nap, nem fénylik a hold világa. ¹¹ Megbüntetem a világ gonoszságát, a bűnösök bűnét. Véget vetek a kevélyek gőgjének, az erőszakosok gőgösségét megalázom. ¹² Ritkábbá teszem a halandót a színaranynál, és az embert Ófír aranyánál. ¹³ Ezért megrendítem az eget, és megindul helyéből a föld a Seregek URának dühétől, izzó haragjának napján. ¹⁴ Akkor majd mint a felzavart gazella, és mint a nyáj, amelyet nem terelget senki, mindenki elindul a maga népe felé, mindenki szertefut a maga hazájába. ¹⁵ Mindenkit leszúrnak, akit csak elérnek, akit megfoghatnak, karddal ejtik el. ¹⁶ Csecsemőiket szemük láttára a falhoz verik, házaikat kifosztják, asszonyaikat megerőszakolják. ¹⁷

Íme, ellenük indítom a médeket, akik ezüsttel nem törődnek, és aranyban nem gyönyörködnek.

¹⁸ Íjukkal leterítik az ifjakat, és nem irgalmaznak az újszülötteknek; nem szánják meg a gyermekeket. ¹⁹ Úgy jár majd Babilon, az országok ékessége, a káldeusok fenséges dísze, ahogyan elpusztította Isten Sodomát és Gomorát. ²⁰ Nem telepszik le ott többé senki, nem lakik ott senki a jövő nemzedékek során. Nem sátoroz ott az arab, nem deleltetnek ott pásztorok, ²¹ hanem pusztai vadak tanyáznak ott, és baglyokkal telnek meg házaik. Struccok laknak majd ott, és démonok szökdelnek ott. ²² Hiénák üvöltöznek kastélyaikban, gyönyörű palotáikban sakálok. Bizony, hamar eljön ennek az ideje, nem késnek napjai!

Ézsaiás 14

¹ Bizony, megkönyörül az ÚR Jákóbon, és továbbra is Izráelt választja magának. Nyugalmat ad nekik földjükön, jövevények társulnak hozzájuk, és Jákób házához csatlakoznak. ² Fölkarolják és hazaviszik őket a népek, Izráel pedig tulajdonává teszi azokat az ÚR földjén mint szolgákat és szolgálóleányokat. Fogságba vivőiket foglyul ejtik, és uralkodnak volt sanyargatóikon. ³ Amikor majd nyugalomra fordítja az ÚR fájdalmaidat, nyugtalanságodat és azt a kemény munkát, amit végeztettek veled, ⁴ ezt a gúnydalt fogod énekelni a babiloni királyról: Jaj, hogy vége lett a sanyargatónak, vége lett az erőszaknak! ⁵ Összetörte az ÚR a gonoszság vesszejét, a zsarnokság botját, ⁶ amely népeket vert dühében szüntelen veréssel, és nemzeteket tiport haragjában, kegyetlenül üldözve őket. ⁷ Megnyugodott, békés az egész föld, ujjongásba törtek ki az emberek. ⁸ Még a ciprusok is így örülnek, meg a Libánon cédrusai: Mióta elterültél, nem jön favágó ellenünk! ⁹ Megrendült odalent a holtak hazája, amikor meglátta jöttödet. Felkölti miattad az árnyakat, a föld összes hatalmasát, fölkelti trónjukról a népek királyait. ¹⁰ Rákezdik mindnyájan, és ezt mondják neked: Te is erőtlen lettél, mint mi, hozzánk hasonlóvá lettél! ¹¹ Sírba omlott gőgöd, lantjaid zengése! Férgek a derékaljad, pondrók a takaród! ¹²

Jaj, leestél az égről, fényes hajnalcsillag! Lehulltál a földre, népek legyőzője!

¹³ Pedig ezt mondtad magadban: Fölmegyek az égbe, Isten csillagai fölé emelem trónomat, odaülök az istenek hegyére a messze északon. ¹⁴ Fölmegyek a felhők csúcsára, hasonló leszek a Felségeshez! ¹⁵ De a sírba kell leszállnod, a gödör legmélyére. ¹⁶ Akik csak meglátnak, rád csodálkoznak, elámulnak rajtad: Ettől az embertől reszketett a föld, ettől remegtek az országok? ¹⁷ Ez az, aki pusztává tette a világot, lerombolta a városokat, és nem engedte haza a foglyokat? ¹⁸ A népek királyai mind tisztességben nyugszanak, mindegyik a maga sírboltjában. ¹⁹ Téged azonban temetetlenül dobnak el, mint valami hitvány gyomot; elborítanak a legyilkoltak, akiket karddal öltek meg, mint egy eltaposott hullát. Nekik kőhalom alatt lesz a sírjuk, ²⁰ de téged nem temetnek el velük, mert pusztítottad országodat, saját nemzetedet gyilkoltad. Nem emlegetik soha többé a gonosztevők ivadékát! ²¹ Állítsatok vágóhidat fiainak őseik bűne miatt, hogy talpra állva el ne foglalják a földet, és be ne töltsék városokkal a világot! ²² Rájuk támadok – így szól a Seregek URa –, és kiirtom Babilon nevét és maradékát, még az írmagját is – így szól az ÚR. ²³ Bölömbikák tanyájává teszem, vadvizes mocsárrá, és elsöpröm pusztító seprűvel – így szól a Seregek URa. ²⁴ Megesküdött a Seregek URa: Úgy lesz, ahogyan elterveztem, az következik be, amit elhatároztam. ²⁵ Országomban töröm össze Asszíriát, hegyeimen taposom el. Lekerül róluk igája, lekerül vállukról a teher. ²⁶ Ezt terveztem el az egész földdel szemben, így nyújtom ki kezemet minden nép ellen. ²⁷ Ha így határoz a Seregek URa, ki hiúsíthatja meg? Ha kinyújtja kezét, ki fordíthatja vissza? ²⁸ Áház király halála esztendejében hangzott el ez a fenyegető jövendölés: ²⁹

Ne örüljetek annyira, filiszteusok, hogy összetört a titeket verő bot! Mert a kígyó gyökeréről vipera sarjad, és gyümölcse repülő sárkány lesz.

³⁰ A legszegényebbek jól élnek, és a szegények bizton heverésznek, a te gyökeredet azonban éhhalállal sújtom, maradékodat meggyilkolom. ³¹ Jajgass, kapu, kiálts, város, rettegjetek, ti filiszteusok! Mert füst gomolyog északról, senki se hagyja el a kijelölt helyét! ³² Mit szólnak majd ehhez a népek követei? Azt, hogy az ÚR vetett a Sionnak alapot, és oda menekülnek népe szegényei!

Megfigyelés: Oszd fel részekre a mai szakaszt és adj címet a részeknek! Figyeld meg, hogy az anyag rendezésével hogyan növeli a feszültséget Ézsaiás (pl. bizonyos, a képek értelmezéséhez fontos információk csak viszonylag későn derülnek ki)!
Következtetés+Személyes: Ézsaiás, mint az eddigiekből is látható, masszívan hozzászólt kül- és belpolitikai kérdésekhez is. Itt az idő, hogy egy kicsit ennek kapcsán morfondírozzunk a hívő ember és a politika viszonyán. Nekünk is bele kell szólnunk a politikába? Mi alapján? Mi a különbség ebből a szempontból Ézsaiás és a miközöttünk? Mi a kapcsolat teológia és politika között? (Ezek mind olyan kérdések, amikre nem létezik egy egymondatos helyes válasz, hanem olyanok, amikre a kérdések írója sem tudja a választ, de nem árt néha ezeken morfondírozni.)