370. nap

Ézsaiás 15

¹

Fenyegető jövendölés Móáb ellen: Éjnek idején elpusztul, elnémul Ár-Móáb! Éjnek idején elpusztul, elnémul Kír-Móáb!

²

Fölmennek a templomba, zokog Díbón a magaslatokon, Nebó és Médebá miatt jajgat Móáb. Minden fejet kopaszra nyírtak, és levágtak minden szakállt.

³ Az utcákon zsákruhában járnak, a háztetőkön és a tereken mindenki jajgat, könnyeit hullatva. ⁴ Segítségért kiált Hesbón és Elálé, hangjuk Jahacig hallik. Ezért riadoznak Móáb fegyveresei, riadozik lelke. ⁵ Szívből kiáltok Móáb miatt. Cóarig, Eglat-Selisijjáig jutottak menekültjei. Sírva mennek föl a Lúhít-hágón, Hórónajim útján összetörve jajveszékelnek. ⁶

Pusztasággá válnak Nimrím vizei, elszárad a fű, kiég a legelő, nem marad zöld növény.

⁷ Ezért amijük megmarad, amit csak meg tudnak őrizni, átviszik a Nyárfa-patakon. ⁸

Körös-körül jajveszékelnek Móáb határain, Eglajimig hangzik a jajgatás, Beér-Élímig hangzik a jajgatás.

⁹ Bizony, megtelnek vérrel Dímón vizei! Más veszedelmet is hozok Dímónra: oroszlánt Móáb menekültjeire és földjének maradékára.

Ézsaiás 16

¹

Küldjetek bárányokat az ország uralkodójának Szelából a pusztaságon át Sion leányának hegyére!

² Bujdosó madárhoz, földúlt fészekhez hasonlítanak Móáb leányai az Arnón gázlóinál. ³ Tartsatok tanácsot, hozzatok döntést! Tedd árnyékodat fényes délben olyanná, mint az éjszaka! Rejtsd el az elűzötteket, ne jelentsd föl a bujdosókat! ⁴ Hadd lakjanak nálad az elűzött móábiak! Légy rejtekhelyük, ha jön a pusztító! Mert vége lesz az erőszaknak, megszűnik a pusztítás, eltűnnek az ország eltiprói. ⁵ Kegyelem által készül egy trón. Megingathatatlanul ül azon Dávid sátrában a bíró, aki törődik a joggal, és szorgalmazza az igazságot. ⁶ Hallottunk Móáb gőgjéről, hogy milyen gőgös, fennhéjázó, dölyfös és öntelt, hazugságokkal hencegő. ⁷ Ezért jajgatni fog egyik móábi a másikért, mindenki jajgatni fog. Nyögni fogtok összetörten Kír-Hareszet aszú szőlőjéért, ⁸ mert elhervadtak Hesbón szőlőhegyei, Szibmá szőlőtőkéi. A népek urai lemetszették vesszőit, pedig Jazérig értek, befutották a pusztaságot; hajtásai szétágaztak, a tengeren túlra nyúltak. ⁹ Ezért elsiratom Szibmá szőlőtőkéit, ahogyan sirattam Jazért. Elárasztlak könnyeimmel, Hesbón és Elálé, mert szüretedről és aratásodról elmaradt a kurjantás. ¹⁰ Odalett az öröm és a vigadozás a gyümölcsöskertben, nem ujjonganak a szőlőkben, nem kiáltoznak. Nem tapos bort sajtókban a taposó, a kurjantást megszüntetem. ¹¹ Ezért, mint a citera, zeng a bensőm Móábért, és a keblem Kír-Hereszért. ¹² És ha megjelenik Móáb az áldozóhalmon, bárhogyan fáradozik, még ha szentélyébe megy is imádkozni, nem érhet el semmit. ¹³ Ezt az igét mondta az ÚR Móábról már régen. ¹⁴

De most így szól az ÚR: Három esztendőn belül, amelyek úgy telnek majd neki, mint egy napszámosnak, megalázzák Móáb előkelőit és hatalmas köznépét is mind; kevés lesz a maradéka, kicsiny és erőtlen.

Megfigyelés: Ismételd át a bevezetés segítségével a könyv hátterében álló politikai eseményeket!
Személyes: Moáb bukása felett úgy tűnik a próféta valódi szomorúságot érzett. Te hogyan dolgozod fel a környezetünkben élő nemzetek tragédiáit? Egyáltalán viszonyulsz valamilyen érzelemmel ezekhez a tragédiákhoz? Ha nem, miért nem?
Személyes: Dicsérjük Istent azért, mert Ő ilyen hatalmas Úr a népek fölött! Az utóbbi időben a nemzetközi politikában fel tudjuk fedezni Isten hatalmas tetteit?