415. nap

Ezékiel 12

¹ Azután így szólt az ÚR igéje: ²

Emberfia! Engedetlen nép között laksz, akiknek van szemük, hogy lássanak, mégsem látnak, van fülük, hogy halljanak, mégsem hallanak; mert engedetlen nép ez.

³

Te pedig, emberfia, készíts egy fogolynak való batyut, és készülj fogságba nappal, a szemük láttára, majd indulj el a lakóhelyedről egy másik helyre, a szemük láttára! Talán most látni fognak, bár engedetlen nép ez!

⁴

A batyut, amely olyan, mint a foglyoké, nappal vidd ki a szemük láttára, de te este menj ki a szemük láttára, ahogy fogságba szoktak menni!

⁵

Szemük láttára törd át a falat, és azon át vidd ki azt!

⁶

Szemük láttára vedd a válladra, sötétben vidd el, arcodat takard el, hogy ne lásd a földet, mert intő jellé teszlek téged Izráel háza számára.

⁷ Úgy tettem azért, ahogy megparancsolta nekem: nappal kivittem a batyut, amely olyan volt, mint a foglyoké, este pedig áttörtem kezemmel a falat, a sötétben kivittem a batyut, és vállamra vettem a szemük láttára. ⁸ Másnap reggel így szólt hozzám az ÚR igéje: ⁹ Emberfia! Ugye, megkérdezte tőled Izráel háza, ez az engedetlen nép, hogy mit csinálsz? ¹⁰ Mondd nekik: Ezt mondja az én Uram, az ÚR: Ez a fenyegető jövendölés Jeruzsálem fejedelmének és Izráel egész házának szól, akik ott élnek. ¹¹ Mondd: Én intő jel vagyok számotokra! Ahogyan én tettem, úgy kell majd nekik is tenniük: mint rabok mennek a fogságba. ¹² A fejedelem, aki közöttük van, terhet vesz a vállára, és sötétben megy el. Áttörik a falat, azon vezetik ki; arcát eltakarja, hogy ne is lássa szeme a földet. ¹³ Hálómat kifeszítem ellene, és csapdába ejtem. Elviszem Babilóniába, a káldeusok országába, de azt már nem fogja látni; ott kell majd meghalnia. ¹⁴ Segítőit pedig és egész csapatát, akik csak körülötte vannak, széjjelszórom mindenfelé, és kivont karddal üldözöm őket. ¹⁵ Majd megtudják, hogy én vagyok az ÚR, amikor szétszélesztem őket a népek között, és szerteszórom őket az országokba. ¹⁶ De meghagyok közülük néhány embert a fegyver, éhínség és dögvész után, hogy elbeszélhessék utálatos dolgaikat a népek között, amelyek közé kerülnek. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az ÚR! ¹⁷ Majd így szólt hozzám az ÚR igéje: ¹⁸ Emberfia! Remegve edd a kenyeredet, reszketve és aggódva igyad a vizedet! ¹⁹ Az ország népéhez pedig így szólj: Ezt mondja az én Uram, az ÚR Jeruzsálem lakóiról, Izráel földjéről: Aggódva eszik majd kenyerüket, és borzadva isszák vizüket, mert mindenestül pusztasággá válik az ország a benne lakók erőszakos tettei miatt. ²⁰ A lakott városok romba dőlnek, és az ország pusztasággá válik. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR! ²¹ Majd így szólt hozzám az ÚR igéje: ²² Emberfia! Miféle szóbeszéd az, amelyet mondogattok Izráel földjéről: Telnek-múlnak a napok, de nem teljesült semmi a sok látomásból?! ²³ Ezért mondd meg nekik: Így szól az én Uram, az ÚR: Véget vetek ennek a szóbeszédnek, nem példálóznak így többé Izráelben. Ezt hirdesd nekik: Közeledik már az idő, amikor valóra válik minden látomás. ²⁴ Akkor nem lesz többé hiábavaló látomás és hízelgő jósolgatás Izráel házában. ²⁵ Mert ha én, az ÚR szólok, akkor az az ige, amelyet kimondok, késedelem nélkül valóra is válik. Ha a ti napjaitokban mondok ki egy igét, te, engedetlen nép, akkor azt még akkor valóra is váltom! – így szól az én Uram, az ÚR. ²⁶ Majd így szólt hozzám az ÚR igéje: ²⁷ Emberfia! Izráel háza ezt mondja: Az a látomás, amelyet ez az ember lát, csak később fog beteljesedni; ő a távoli jövőről prófétál. ²⁸ Ezért mondd meg nekik: Így szól az én Uram, az ÚR: Nem késik tovább egyetlen igém sem, valóra válik az az ige, amelyet mondok – így szól az én Uram, az ÚR.

Ezékiel 13

¹ Így szólt hozzám az ÚR igéje: ² Emberfia! Prófétálj Izráel prófétái ellen, akik prófétálgatnak; mondd meg azoknak, akik a maguk gondolatait prófétálják: Halljátok meg az ÚR igéjét! ³ Így szól az én Uram, az ÚR: Jaj a bolond prófétáknak, akik a maguk feje után mennek, mert semmit sem láttak! ⁴

Olyanok lettek a prófétáid, Izráel, mint a rókák a romok között!

⁵ Nem álltatok oda a résekhez, nem építettetek falat Izráel háza körül, hogy helyt tudjatok állni az ÚR napján a harcban. ⁶ Hiábavalóságot láttak és hazug jóslatot, amikor azt mondogatták, hogy „így szól az ÚR”, pedig az ÚR nem is küldte őket; és még azt várják, hogy a szavukat beteljesítse! ⁷ Hiszen hiábavaló látomást láttatok, és hazug jóslatokat mondtatok, amikor azt mondogattátok, hogy „így szól az ÚR”, pedig én nem is beszéltem! ⁸ Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Mivel hiábavalóság a beszédetek, és hazugság a látomásotok, azért én ellenetek fordulok! – így szól az én Uram, az ÚR. ⁹

Kezem ránehezedik azokra a prófétákra, akik hiábavalóságot látnak, és hazugságot jósolgatnak. Nem maradnak népem körében, nem írják be őket Izráel házának a könyvébe, és nem jutnak el Izráel földjére. Akkor megtudjátok, hogy én, az ÚR vagyok az Úr!

¹⁰

Mivel félrevezették népemet, amikor azt mondták, hogy békesség, pedig nincs békesség; és ha a nép falat épít, ők bevakolják habarccsal,

¹¹ ezért mondd meg a habarccsal vakolóknak, hogy ledől az. Ha majd ömlik a záporeső, parancsomra jégeső esik, és kitör a szélvihar, ¹² akkor ledől a fal. Tőletek pedig ezt kérdezik: Hova lett a vakolat, amellyel bevakoltátok? ¹³ Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Izzó haragom miatt kitör a szélvihar, haragom miatt záporeső ömlik, és jégesővel vetek neki véget izzó haragomban. ¹⁴ Lerombolom a falat, amelyet habarccsal vakoltatok, és a földre döntöm, hogy még az alapja is kilátszik. Ledől, és vele együtt nektek is végetek lesz. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR. ¹⁵ Véget vetek haragomban a falnak és azoknak, akik azt habarccsal vakolták be, és azt mondom majd nektek: Oda van a fal, és oda vannak a vakolói: ¹⁶ Izráel prófétái, akik Jeruzsálemnek prófétálgattak, és a békességről láttak látomásokat, pedig nincs békesség! – így szól az én Uram, az ÚR. ¹⁷ Te pedig, emberfia, szegezd tekintetedet néped leányaira, akik a maguk gondolatait prófétálják, és prófétálj ellenük! ¹⁸

Ezt mondd: Így szól az én URam, az ÚR: Jaj azoknak, akik bűvös szalagokat varrogatnak minden kéz csuklójára, és varázskendőket készítenek az emberek fejére minden méretben, lelkekre vadászva! Lelkeket vadásztok népemből úgy, hogy lelkeket biztattok élettel a magatok javára.

¹⁹ Meggyaláztok népem előtt néhány marék árpáért és néhány falat kenyérért azzal, hogy halállal fenyegettek olyan lelkeket, akiknek nem kell meghalniuk, és élettel biztattok olyan lelkeket, akik nem maradnak életben, mert hazudoztok népemnek, az pedig hallgat a hazugságra. ²⁰ Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Bűvös szalagjaitok ellen fordulok, amelyekkel lelkekre vadásztok, mint a madarakra. Leszaggatom azokat karjaitokról, a lelkeket pedig elengedem, azokat a lelkeket, akikre ti vadásztok, mint a madarakra. ²¹ Letépem varázskendőiteket, és kiszabadítom kezetekből népemet; nem marad az tovább vadászzsákmányként a kezetekben. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR. ²² Mivel hazug módon fájdalmat okoztok az igaznak, pedig én nem akarok neki fájdalmat okozni; a bűnöst pedig bátorítjátok, úgyhogy az nem tér meg a maga gonosz útjáról, és nem marad életben, ²³ ezért nem fogtok többé hiábavalóságot látni, és nem jósolgathattok tovább, mert kiszabadítom a kezetekből népemet. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az ÚR.

A 12,19. fejezet egy egység, amelynek újra Jeruzsálem kikerülhetetlen bukása a fő témája. Ezt az üzenetet újra jeleken és példabeszédeken keresztül hirdeti. Minden alegység azzal a mondattal kezdődik, hogy ‘így szólt hozzám az Úr igéje: Emberfia…’. A 19. fejezet egy siratóének, amely összefoglalja az egészet.
Első alegység: 12,1-16:A batyu és a falon lévő rés jele
Második alegység: 12,17-21: Az evés és ivás közben való remegés jele
Harmadik alegység:12,21-25: Prófécia az ítélet bizonyosságáról
A szóbeszéd egy általánosan vallott igazság. Ebben az esetben arról, hogy Jeruzsálem ítéletéről szóló próféciák nem teljesednek be, Isten ez ellen szól.
Negyedik alegység: 12,26-28: Prófécia arról, hogy az ítélet hamarosan bekövetkezik
Egy következő szóbeszéd azt mondta, hogy az ítélet sokára teljesedik be. Ezékiel itt az ellenkezőjét mondja.
Ötödik alegység:13,1-23: Prófécia a hamis próféták ellen
Következtetés+Személyes: Úgy látszik, hogy nehéz a népnek és a nép vezetőinek, hogy szembenézzenek a valóságos helyzetükkel. Miért? Imádkozz, hogy Isten megláttassa és elfogadtassa velünk a valós helyzetünket!
Következtetés: Miért fontos az, hogy Ezékiel részletekbe menően engedelmes legyen?
Személyes: Ha te lennél Ezékiel helyében, mit nem csinálnál már meg? Miért? Mi a tanítványság ára?
Megfigyelés: Próbáld meghatározni, mik lehettek a hamis próféták tanításai!