44. nap

János 6

¹ Jézus ezután elment a Galileai-tengernek, Tibériás tavának túlsó partjára. ² Nagy sokaság követte őt, mert látták, milyen jeleket vitt végbe a betegeken. ³ Jézus pedig felment a hegyre, és ott leült a tanítványaival együtt. ⁴ Közel volt a páska, a zsidók ünnepe. ⁵ Amikor Jézus észrevette, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, így szólt Fülöpnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek? ⁶ Ezt pedig azért kérdezte tőle, hogy próbára tegye, mert ő már tudta, mit fog tenni. ⁷

Fülöp így válaszolt neki: Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset.

⁸ Egyik tanítványa, András, Simon Péter testvére így szólt hozzá: ⁹ Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyi embernek? ¹⁰ Jézus ezt mondta: Ültessétek le az embereket! Füves terület volt az. Letelepedtek tehát a férfiak, szám szerint mintegy ötezren. ¹¹ Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak. ¹² Amikor pedig jóllaktak, így szólt tanítványaihoz: Szedjétek össze a maradékot, hogy semmi se vesszen kárba! ¹³ Összeszedték tehát, és tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékával, amit meghagytak azok, akik ettek. ¹⁴

Miután látták az emberek, hogy milyen jelt tett, ezt mondták: Ez valóban az a próféta, akinek el kellett jönnie a világba.

¹⁵ Amikor pedig Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják ragadni, hogy királlyá tegyék, visszavonult ismét a hegyre egymagában. ¹⁶ Estefelé lementek tanítványai a tengerhez, ¹⁷ hajóra szálltak, hogy átmenjenek a tenger túlsó partjára, Kapernaumba. Sötét volt már, és még nem ment oda hozzájuk Jézus; ¹⁸ a tenger pedig háborgott, mert nagy szél fújt. ¹⁹ Közben eljutottak mintegy huszonöt vagy harmincfutamnyira, amikor meglátták, hogy Jézus a tengeren jár, és közeledik a hajóhoz. Megrémültek, ²⁰

de ő így szólt hozzájuk: Én vagyok, ne féljetek!

²¹ Fel akarták venni a hajóra, de a hajó egyszeriben odaért a partra, ahová tartottak.

(lásd Zsolt. 107,23-32-t).
Megfigyelés+Következtetés: A Jn. 5,21 szerint “azok a cselekedetek, amelyeket elvégzek: maguk tesznek bizonyságot arról, hogy engem az Atya küldött el”. A mai szakaszban mely tettek ezek még? Miért voltak ezek fontosak?