564. nap

Jeremiás 48

¹

Móábról ezt mondja a Seregek URa, Izráel Istene: Jaj Nebónak, mert elpusztul! Kirjátajim megszégyenül, elfoglalják, Miszgáb megszégyenül, összezúzzák.

² Odavan már Móáb dicsősége, Hesbónban gonosz tervet szőnek ellene: Gyertek, irtsuk ki a népek közül! Te is elnémulsz, Madmén, utolér a fegyver! ³ Kiáltás hangzik Hórónajimból a pusztulás és nagy romlás miatt. ⁴ Összeomlott Móáb, kiáltásuk Cóarig hangzik. ⁵ Zokogva mennek föl a Lúhít-hágón, Hórónajim lejtőjén jajkiáltás hangzik az ellenség pusztítása miatt. ⁶ Meneküljetek, mentsétek az életeteket, és legyetek olyanok, mint bokor a pusztában! ⁷

Mivel alkotásaidban és kincseidben bíztál, téged is elfoglalnak. Kemós fogságba megy papjaival és a vezetőkkel együtt.

⁸ Eljön a pusztító minden város ellen, egy város sem menekül meg. Odalesz a völgy, elpusztul a fennsík, ahogyan megmondta az ÚR. ⁹ Adjatok szárnyat Móábnak, hogy elszállhasson, mert városai pusztasággá lesznek, senki sem lakik bennük. ¹⁰ Átkozott, aki az ÚR dolgát hanyagul végzi, átkozott, aki kíméli kardját a vértől! ¹¹ Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta, és csak pihent, mint seprőjén a bor. Nem öntötték át egyik edényből a másikba, nem kellett fogságba mennie. Ezért maradt meg a zamata, illata sem változott. ¹² De jön már az az idő – így szól az ÚR –, amikor csaposokat küldök hozzá, akik megcsapolják, edényeit kiürítik, korsóit összetörik. ¹³ Megszégyenül Móáb Kemós miatt, ahogyan megszégyenült Izráel háza Bétel miatt, amelyben bízott. ¹⁴ Hogyan mondhatjátok: Vitézek vagyunk, és harcra termett erős férfiak? ¹⁵ Elpusztul Móáb, városait megszállják, válogatott ifjai vágóhídra kerülnek! – így szól a Király, akinek Seregek URa a neve. ¹⁶ Közeledik Móáb veszte, nagyon gyorsan eléri romlása. ¹⁷ Szánakozzatok rajta, kik körülötte laktok, mindenki, aki ismeri nevét! Mondjátok: Jaj, de összetört az erős bot, az ékes pálca! ¹⁸ Szállj le dicsőségedből, ülj a porba, Díbón lakossága, mert Móáb pusztítója fölvonult ellened, lerombolja erődjeidet! ¹⁹ Állj ki az útra, nézz körül, Aróér lakossága! Kérdezd a futva menekülőt: Mondd, mi történt? ²⁰ Megszégyenült Móáb, összezúzták! Jajgassatok és kiáltsatok, hirdessétek az Arnón mellett, hogy elpusztult Móáb! ²¹ Eljött az ítélet a sík földre: Hólónra, Jahcára és Méfaatra, ²² Díbónra, Nebóra és Bét-Diblátajimra, ²³ Kirjátajimra, Bét-Gámúlra és Bét-Meónra, ²⁴ Kerijjótra, Bocrára és Móáb országának összes városára közel és távol. ²⁵ Letörték Móáb szarvát, és karját összezúzták! – így szól az ÚR. ²⁶ Itassátok le Móábot, mert felfuvalkodott az ÚRral szemben! Tenyereljen bele a saját okádásába, és legyen nevetségessé ő is! ²⁷ Teelőtted is nevetséges volt Izráel, és mintha a tolvajok közé tartozott volna, valahányszor beszéltél róla, gúnyosan csóváltad a fejed! ²⁸ Hagyjátok el a városokat, és lakjatok a kősziklán, Móáb lakosai! Legyetek olyanok, mint a galamb, amely a barlangok nyílásában fészkel! ²⁹ Hallottunk Móáb gőgjéről, hogy milyen gőgös, büszke és dölyfös, fennhéjázó és kevély szívű. ³⁰ Tudom, hogy milyen féktelen – így szól az ÚR –, hazug a fecsegése, hamisak a tettei. ³¹ Ezért jajgatok Móáb miatt, sóhajtozom egész Móábért, sóhajtozom Kír-Heresz lakóiért. ³² Jobban siratlak, mint Jazért, Szibmá szőlője! Hajtásaid a tengeren túlra nyúltak, Jazérig elértek, de gyümölcsszedésedre és szüretedre rátört a pusztító! ³³ Odalett az öröm és a vigadozás Móáb földjéről és kertjeiből. A sajtóból kifogyott a bor, nem taposnak kurjongatva, nem is hallatszik kurjantás. ³⁴ Hesbón és Elálé kiáltása Jahacig ér, hangjuk Cóartól Hórónajimig és Eglat-Selisijjáig hallatszik, mert Nimrím vizei is elapadnak. ³⁵ Elpusztítom Móábban – így szól az ÚR –, aki az áldozóhalmon áldozik, és isteneinek tömjénez. ³⁶ Ezért sír a szívem Móábért, mint a fuvola; sír a szívem Kír-Heresz lakóiért, mint a fuvola. Mert elveszett mindene, amit szerzett. ³⁷ Minden fej kopaszra nyírva, minden szakáll levágva, minden kéz összevagdosva, minden derékon zsákruha. ³⁸ Móábban minden háztetőn és minden téren gyászolnak, mert összetörtem Móábot, mint egy edényt, amely nem kell senkinek – így szól az ÚR. ³⁹ Jaj, de összetört Móáb! Jajgassatok! Jaj, de szégyenletesen megfutamodott! Nevetséges lett Móáb, elrettennek tőle szomszédai. ⁴⁰ Ezt mondja az ÚR: Lecsap Móábra, mint a sas, kiterjesztett szárnnyal. ⁴¹ Elfoglalja a városokat, beveszi a várakat. Olyan lesz azon a napon Móáb vitézeinek a szíve, mint a vajúdó asszonyé. ⁴² Elpusztul Móáb, nem lesz többé, mert felfuvalkodott az ÚRral szemben. ⁴³ Rettegés, verem és csapda fenyeget téged, Móáb lakossága – így szól az ÚR. ⁴⁴ Aki a rettegés miatt menekül, verembe esik, és aki feljön a veremből, azt a csapda fogja meg, mert elhozom Móábra a büntetés esztendejét! – így szól az ÚR. ⁴⁵ Hesbón árnyékában kimerülten megállnak, akik menekülnek. De tűz csap ki Hesbónból, és láng Szíhón palotájából, megégeti Móáb halántékát és a lármázók koponyáját. ⁴⁶ Jaj neked, Móáb! Elpusztul Kemós népe, mert fiaidat fogságba viszik, és leányaidat rabságba. ⁴⁷ De majd jóra fordítom Móáb sorsát az utolsó napokban – így szól az ÚR.Eddig tart Móáb ítélete.

Megfigyelés+Következtetés: A mai és a holnapi napon különböző népek ítéletéről olvashatsz. Próbáld megfejteni, hogy miért értek meg ezek a népek az ítéletre! Használj (ha van) térképet és nemzetségtáblázatokat is!