576. nap

Apostolok Cselekedetei 8

¹ Saul pedig egyetértett István megölésével. Azon a napon nagy üldözés kezdődött a jeruzsálemi gyülekezet ellen, és az apostolok kivételével mind szétszóródtak Júdea és Samária területén. ² Kegyes férfiak azonban eltemették Istvánt, és nagyon megsiratták. ³ Saul pedig pusztította az egyházat, házról házra járt, férfiakat és nőket hurcolt el, és börtönbe vetette őket. ⁴ Akik pedig szétszóródtak, elmentek, és hirdették az igét. ⁵

Fülöp lement Samária városába, és ott hirdette nekik a Krisztust.

⁶ A sokaság egy szívvel és egy lélekkel figyelt arra, amit Fülöp mondott, amikor hallgatták őt, és látták azokat a jeleket, amelyeket tett. ⁷ Sok megszállottból ugyanis hangos kiáltással kimentek a tisztátalan lelkek, sok béna és sánta is meggyógyult, ⁸ és nagy öröm volt abban a városban. ⁹ Élt abban a városban már azelőtt is egy Simon nevű férfi, aki varázslással foglalkozott, és ámulatba ejtette Samária népét, mert hatalmasnak mondta magát. ¹⁰ A város apraja-nagyja hallgatott rá, és azt mondták: Ő az Isten Hatalmasnak nevezett ereje. ¹¹ Hallgattak rá, mert varázslásával már jó ideje ámulatban tartotta őket. ¹² De amikor hittek Fülöpnek, aki az Isten országáról és a Jézus Krisztus nevéről szóló evangéliumot hirdette, megkeresztelkedtek, férfiak és nők egyaránt. ¹³

Simon maga is hívő lett, majd miután megkeresztelkedett, Fülöp mellé szegődött, és amikor látta, hogy jelek és nagy csodák történnek, egészen elámult.

¹⁴ Amikor meghallották a Jeruzsálemben levő apostolok, hogy Samária befogadta az Isten igéjét, elküldték hozzájuk Pétert és Jánost. ¹⁵

Ők lementek, és imádkoztak értük, hogy részesüljenek a Szentlélek ajándékában,

¹⁶

mert még nem szállt le egyikükre sem, csak meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére.

¹⁷

Akkor rájuk tették a kezüket, és részesültek a Szentlélek ajándékában.

¹⁸

Amikor látta Simon, hogy az apostolok kézrátételével adatik a Lélek, pénzt ajánlott fel nekik,

¹⁹ és így szólt: Adjátok meg nekem is ezt a hatalmat, hogy akire ráteszem a kezemet, az vegye a Szentlelket. ²⁰ Péter azonban ezt mondta neki: Vesszen el a pénzed veled együtt, amiért azt gondoltad, hogy pénzen megszerezheted az Isten ajándékát! ²¹ Nem részesülhetsz és nem is örökölhetsz ebből, mert a szíved nem tiszta az Isten előtt. ²² Térj meg tehát e gonoszságodból, és könyörögj az Úrhoz, hátha megbocsátja neked szíved szándékát. ²³ Mert látom, hogy a keserű irigység és a gonoszság fogságába estél. ²⁴ Simon így válaszolt: Könyörögjetek értem az Úrhoz, hogy semmi se szálljon rám abból, amit mondtatok! ²⁵ Ők pedig bizonyságot tettek, és hirdették az Úr igéjét, azután visszatértek Jeruzsálembe, és útközben sok samáriai faluban hirdették az evangéliumot. ²⁶ Az Úr angyala pedig így szólt Fülöphöz: Kelj fel, és menj Dél felé a Jeruzsálemből Gázába vezető útra, amely néptelen. ²⁷ Ő felkelt, és elindult. És íme, egy etióp férfi, a kandakénak, az etiópok királynőjének udvari főembere, aki egész kincstára fölé volt rendelve, és Jeruzsálemben járt az Istent imádni, ²⁸ visszatérőben hintóján ülve Ézsaiás prófétát olvasta. ²⁹ Ezt mondta a Lélek Fülöpnek: Menj oda, és csatlakozz ahhoz a hintóhoz! ³⁰ Amikor Fülöp odafutott, hallotta, hogy Ézsaiás prófétát olvassa, és megkérdezte tőle: Érted is, amit olvasol? ³¹ Erre az így válaszolt: Hogyan érthetném, ha valaki meg nem magyarázza? És megkérte Fülöpöt, hogy szálljon fel, és üljön mellé. ³² Az Írásnak az a szakasza, amelyet olvasott, ez volt: „Amint a juhot levágni viszik, és amint a bárány néma a nyírója előtt, úgy nem nyitja meg a száját. ³³ Megaláztatásában elvétetett róla az ítélet, nemzetségét ki sorolhatná fel? Mert élete felvitetik a földről.” ³⁴ A főember megkérdezte Fülöptől: Kérlek, kiről mondja ezt a próféta? Önmagáról vagy valaki másról? ³⁵ Fülöp beszélni kezdett, és az Írásnak ebből a helyéből kiindulva hirdette neki Jézust. ³⁶ Amint tovább haladtak az úton, valami vízhez értek, és így szólt a főember: Íme, itt a víz! Mi akadálya annak, hogy megkeresztelkedjem? ³⁷ Ezt mondta neki Fülöp: Ha teljes szívedből hiszel, akkor lehet. Ő pedig így válaszolt: Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia. ³⁸ Megparancsolta, hogy álljon meg a hintó, és leszálltak a vízbe mind a ketten, Fülöp és a főember, és megkeresztelte őt. ³⁹ Amikor kijöttek a vízből, az Úr Lelke elragadta Fülöpöt, és nem látta őt többé a főember, de örvendezve haladt tovább az útján. ⁴⁰

Fülöp pedig Azótoszba került, és végigjárva valamennyi várost, hirdette az evangéliumot, míg Cézáreába nem ért.

Mindenesetre akármi is volt az oka annak, hogy a samáriaiak így (utólag) részesedtek a Szentlélek ajándékában, a 8,16 magyarázó jegyzetéből arra következtethetünk, hogy ez a gyakorlat (mármint a megtérés és a Szentlélek vételének az elkülönítése – már ha egyáltalán így kell értelmezni ezt a szakaszt, lásd a fenti 4 magyarázati lehetőséget) nem számított normatívnak. Inkább kivételről, és nem szabályról olvashatunk tehát ebben a 8. fejezetben.
Személyes: Milyen szerepe van a te hitedben a bibliai üdvösségtörténetnek?
Személyes: A samáriaiak esetében melyik magyarázatot látod a leginkább helytállónak a szakasz olvasásakor szerzett saját benyomásaid alapján? Milyen következménye lehet ennek a hitéletedre nézve?