652. nap

Mikeás 1

¹ Ez az ÚR igéje, amely a móreseti Mikeáshoz szólt Jótámnak, Áháznak és Ezékiásnak, Júda királyainak idejében. Ezt látta Samáriáról és Jeruzsálemről. ²

Halljátok meg mind, ti, népek, figyeljen a föld, és aki rajta él! Mert az én Uram, az ÚR tanúskodik ellenetek, igen, az Úr az ő szent templomából.

³

Az ÚR eljön szent helyéről, leszáll, és a föld magaslatain lépked.

⁴

Megolvadnak alatta a hegyek, és a völgyek meghasadoznak, mint a viasz a tűztől, vagy mint a lejtő a lezúduló víztől.

⁵

Jákób bűne miatt történik mindez, és Izráel házának vétkei miatt. Honnan ered Jákób bűne? Nem Samáriából? Honnan ered Júda vétke? Nem Jeruzsálemből?

⁶

Samáriát romhalmazzá teszem, mezővé és szőlőskertté, lezúdítom köveit a völgybe, láthatóvá teszem az alapjait.

⁷

Bálványszobrai mind összetörnek, és minden szerzeménye a tűz martaléka lesz. Összes bálványát megsemmisítem: paráznák béréből gyűjtötte azokat, paráznák bérévé lesznek hát ismét.

⁸

Emiatt gyászolok és jajgatok, mezítláb és ruhátlanul járok. Üvöltök gyászomban, mint a sakálok, és jajgatok, mint a struccok.

⁹

Mert halálos a csapás, amely Júdát érte, egészen népem kapujáig, Jeruzsálemig eljutott.

¹⁰ Ne mondjátok el Gátban, ne is sírjatok! A Bét-Afrában lakók porban hemperegjenek! ¹¹ Vonulj el, Sáfír lakossága, szégyenkezve, mezítelenül! Nem mer kijönni a lakosság Caanánból, Bét-Écel gyásza miatt nem lehet ott megmaradni. ¹² Hogy várja a jó hírt Márót lakossága! Milyen veszedelem jött az ÚRtól Jeruzsálem kapujára! ¹³ Fogd be a lovakat harci kocsid elé, Lákís lakossága! Itt kezdődött el a vétke Sion leányának, bizony, benned találhatók Izráel bűnei! ¹⁴ Ezért adj válólevelet Móreset-Gátnak! Akzíb házai rá fogják majd szedni Izráel királyait. ¹⁵ Elhozom, aki meghódít téged, Márésá lakossága! Adullámig terjed csak Izráel dicsősége. ¹⁶ Vágd le a hajad gyászodban, drága gyermekeid miatt! Olyan kopaszra nyírd magad, amilyen a keselyű nyaka, mert fogságba mennek a tieid!

Móreset – Mikeás származási helye, Jeruzsálemtől mintegy 40 km-re délnyugatra, bár pontos helye vitatott.

„Jákób bűne… Izráel házának vétke” – Mielőtt Dávid Jeruzsálembe helyezte a szentélyt, a nép áldozóhalmokon áldozott az Isteneknek. Ezeket a bálványokat sokan azután sem voltak hajlandók elhagyni, és gyakran épp a szentély mellett mutatták be a bálványáldozatokat.
Mikeás próféciája Samária pusztulására nézve Kr.e. 7,2-ben beteljesedtek. Az asszír hadsereg porig rombolta a várost, lakóit deportálták, és a paráznaságból összegyűlt kincseket saját bálványaik előtti paráznaságra használták fel.
Személyes: Gondolkodj el azon, hogy mi az, amit Isten oltárára áldozol, és mi az, amit a bálványoknak szentelsz? Az idődből, a pénzedből, a tehetségedből, a munkádból mennyi Istené, és mennyi a mai Baáloké?
Személyes: Honnan származik az, amit Istennek áldozol? Milyen forrásból fakad a templomi ajándékod?