669. nap

Márk 8

¹ Azokban a napokban, amikor ismét nagy sokaság vette körül, és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: ² Szánakozom a sokaságon, mert már három napja vannak velem, és nincs mit enniük; ³ ha pedig éhesen bocsátom őket haza, kidőlnek az úton, mert némelyikük messziről jött. ⁴ Tanítványai így feleltek: Hogyan tudná bárki is ezeket kenyérrel jóllakatni itt a pusztában? ⁵ Megkérdezte tőlük: Hány kenyeretek van? Ők ezt válaszolták: Hét. ⁶ Ekkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre, azután vette a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és tanítványainak adta, hogy tegyék eléjük. Ők pedig a sokaság elé tették. ⁷ Volt néhány kis haluk is, és miután áldást mondott, szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük. ⁸ Ettek és jóllaktak, azután összeszedték a maradék darabokat hét kosárral, ⁹ pedig mintegy négyezren voltak. Ezek után elbocsátotta őket, ¹⁰

és azonnal hajóba szállva tanítványaival együtt elment Dalmanuta vidékére.

¹¹ Kimentek hozzá a farizeusok, és vitatkozni kezdtek vele, mennyei jelt követelve tőle, hogy kísértsék őt. ¹² Jézus pedig lelke mélyéről felsóhajtva így szólt: Miért kíván jelt ez a nemzedék? Bizony mondom nektek, nem adatik jel ennek a nemzedéknek. ¹³ Ezzel otthagyta őket, ismét hajóba szállt, és elment a túlsó partra. ¹⁴ De elfelejtettek kenyeret vinni, és csak egyetlen kenyér volt náluk a hajóban. ¹⁵ Jézus figyelmeztette őket: Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok kovászától és Heródes kovászától! ¹⁶ Ők pedig tanakodni kezdtek egymás között, hogy nincs kenyerük. ¹⁷ Amikor ezt Jézus észrevette, így szólt hozzájuk: Miért tanakodtok, hogy nincs kenyeretek? Még mindig nem veszitek észre és nem értitek? Még mindig keményszívűek vagytok? ¹⁸ Van szemetek, mégsem láttok? Van fületek, mégsem hallotok? És nem emlékeztek, ¹⁹ amikor az öt kenyeret megtörtem az ötezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal? Így feleltek: Tizenkettőt. ²⁰ És amikor a hét kenyeret megtörtem a négyezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal? Ezt mondták: Hetet. ²¹ Ő pedig megkérdezte tőlük: Még mindig nem értitek? ²²

Amikor Bétsaidába érkeztek, egy vakot vittek hozzá, és kérték, hogy érintse meg.

²³

Ő pedig a vakot kézen fogva kivezette a faluból, azután szemére köpve rátette kezét, és megkérdezte: Látsz-e valamit?

²⁴

Az felnézett, és így szólt: Látom az embereket, amint jönnek-mennek, de mintha fákat látnék.

²⁵

Azután Jézus ismét rátette a kezét a szemére, ő pedig körülnézett, és meggyógyult, tisztán látott mindent.

²⁶

Jézus ekkor hazaküldte őt, és azt mondta: Még a faluba se menj be!

²⁷ Jézus pedig elindult tanítványaival együtt a Cézárea Filippi mellett levő falvakba. Útközben megkérdezte tanítványaitól: Kinek mondanak engem az emberek? ²⁸ Ők így feleltek: Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások pedig egynek a próféták közül. ²⁹ Jézus tovább kérdezte őket: Ti kinek mondotok engem? Péter így válaszolt neki: Te vagy a Krisztus. ³⁰ Jézus pedig megparancsolta nekik, hogy senkinek se beszéljenek őróla. ³¹

És tanítani kezdte őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, és el kell vettetnie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, és meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia.

³² Jézus nyíltan beszélt erről. Péter ekkor félrevonva őt feddeni kezdte; ³³

ő azonban megfordulva tanítványaira tekintett, megfeddte Pétert, és ezt mondta: Távozz tőlem, Sátán, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint.

³⁴

Ekkor magához hívta a sokaságot tanítványaival együtt, és ezt mondta nekik: Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem!

³⁵ Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt. ³⁶ Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot megnyeri, de élete veszendőbe megy? ³⁷ Mert mit is adhatna az ember váltságdíjul az életéért? ³⁸ Mert ha valaki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzedék előtt, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.

Következtetés: A korábban történtek fényében mit fejezhetett ki mindez a tanítványok számára?
A „még a faluba se menj be” parancs jelenthette azt, hogy „nehogy először a faluba menj be, mert hirtelen felindulásból még el találnád mondani valakinek, mi történt veled”.
Személyes: Kicsoda neked Jézus? Mit jelent ez a gyakorlatban?
Megfigyelés: Gyűjts össze, mi minden található a mai részben a hittel kapcsolatban!
Következtetés: Gondolkozz el a tanítványok hitén! Miért volt indokolatlan a hitetlenségük, és miből fakadhatott mégis?
Következtetés: Gondolkozz el az írástudók hitén! Hogyan jellemzi őket az a tény, hogy jelet kértek Jézustól? Mikor kérték ezt a jelet?