154. nap

Rómaiakhoz írt levél 6

¹

Mit mondjunk tehát? Maradjunk a bűnben, hogy megnövekedjék a kegyelem?

²

Szó sincs róla! Akik meghaltunk a bűnnek, hogyan élhetnénk még benne?

³

Vagy nem tudjátok, hogy mi, akik Krisztus Jézusba kereszteltettünk, az ő halálába kereszteltettünk?

⁴

A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk.

⁵

Ha ugyanis eggyé lettünk vele halálának hasonlóságában, még inkább eggyé leszünk vele feltámadásának hasonlóságában is.

⁶

Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele, hogy megerőtlenüljön a bűn hatalmában álló test, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek.

⁷

Mert aki meghalt, az megszabadult a bűntől.

⁸

Ha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy vele együtt élni is fogunk.

⁹

Hiszen tudjuk, hogy Krisztus, aki feltámadt a halottak közül, többé nem hal meg, a halál többé nem uralkodik rajta.

¹⁰

Mert meghalt a bűnnek egyszer s mindenkorra, amely életet pedig él, azt az Istennek éli.

¹¹

Így azt tartsátok ti is magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek Istennek Krisztus Jézusban!

¹² Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak. ¹³ Tagjaitokat se állítsátok a gonoszság fegyvereiként a bűn szolgálatába, hanem álljatok Isten szolgálatába, mint akik a halálból életre keltetek, és tagjaitok az igazság fegyvereiként szolgáljanak Istennek. ¹⁴ Hiszen a bűn nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt éltek. ¹⁵ Mit tegyünk tehát? Vétkezzünk, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt élünk? Szó sincs róla! ¹⁶ Nem tudjátok, hogy ha valakinek a szolgálatába álltok, akkor engedelmességre kötelezett szolgái vagytok annak, mégpedig vagy a bűn szolgái a halálra, vagy az engedelmesség szolgái az igazságra? ¹⁷ De hála az Istennek, hogy ugyan a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtetek annak a tanításnak, amelynek követésére átadattatok! ¹⁸ Miután tehát megszabadultatok a bűntől, az igazság szolgáivá lettetek. ¹⁹ Emberi módon beszélek, mert erőtlenek vagytok. Ahogyan tehát tagjaitokat a tisztátalanság és a törvénytelenség szolgálatába állítottátok, hogy törvénytelenekké legyenek, úgy most állítsátok tagjaitokat az igazság szolgálatába, hogy szentek legyenek. ²⁰ Mert amikor a bűn szolgái voltatok, szabadok voltatok az igazságtól. ²¹ De milyen gyümölcsöt termett ez akkor nektek? Bizony, most szégyenkeztek miatta, mert ennek vége a halál! ²² Most azonban, miután a bűntől megszabadultatok, és Isten szolgái lettetek, már ez meghozta nektek gyümölcsét, a megszentelődést, amelynek vége az örök élet. ²³ Mert a bűn zsoldja a halál, Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.

Rómaiakhoz írt levél 7

¹

Vagy nem tudjátok, testvéreim, pedig a törvényt ismerőkhöz szólok, hogy a törvény addig uralkodik az emberen, amíg él?

²

Például a férjes asszony is, amíg él a férje, hozzá van kötve a törvény szerint, de ha meghal a férje, akkor felszabadul a törvény hatálya alól, amely a férjéhez kötötte.

³

Amíg tehát él a férje, házasságtörőnek mondják, ha más férfié lesz, de ha meghal a férje, megszabadul e törvénytől, és már nem házasságtörő, ha más férfié lesz.

⁴

Ugyanígy ti is, testvéreim, meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által, hogy másé legyetek: azé, aki feltámadt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek.

⁵

Mert amíg test szerint éltünk, a bűnök törvény által szított szenvedélyei hatottak tagjainkban, hogy a halálnak teremjenek gyümölcsöt.

⁶

Most azonban, miután meghaltunk annak a számára, ami fogva tartott minket, megszabadultunk a törvénytől, úgyhogy a Lélek új rendjében szolgálunk, nem pedig a törvény betűjének régi rendjében.

Példabeszédek 11

⁹ Tönkreteszi szavaival felebarátját az elvetemült, de az igazak tudásuk által megmenekülnek. ¹⁰ Vigad a város az igazak javán, és ujjong a bűnösök pusztulásán. ¹¹ A becsületesek áldása építi a várost, de a bűnösök szája romlásba dönti. ¹² Kigúnyolja felebarátját az esztelen, az értelmes ember pedig hallgat.

Megfigyelés: A mai szakasz végig játszik azzal a gondolattal, hogy ki kinek az ura, ill. (rab)szolgája. Gyűjtsd ki azokat a verseket, melyek ezzel foglalkoznak és sorold fel, hogy kik/mik azok, akik/amik szóba jöhetnek mint lehetséges urak! Mi a különbség a 6,1 és a 6,15 ellenvetései között? Mi a különbség Pál válaszai között?
Személyes: Életed mely területein látod úgy, mintha rabszolga lennél (akár a bűné, akár Krisztusé)? A te számodra mit jelent az, hogy ‘azt tartsátok magatokról…’ (6,11) és hogy ‘adjátok át tagjaitokat…’ (6,19)? Megtetted már ezt? Melyik lépés hiányzik a te életedből?