306. nap

1 Királyok 4

¹ Salamon király egész Izráel királya volt. ² Legfőbb tisztviselői ezek voltak: Azarjá, Cádók fia volt a főpap, ³ Elíhóref és Ahijjá, Sísá fiai a kancellárok, Jósáfát, Ahílúd fia pedig a főtanácsadó. ⁴ Benájá, Jójádá fia állt a hadsereg élén, Cádók és Ebjátár pedig papok voltak. ⁵ Azarjá, Nátán fia állt a helytartók élén, Zábúd pap, Nátán fia volt a király bizalmasa, ⁶ Ahísár volt a háznagy, Adónírám, Abdá fia pedig a kényszermunkák felügyelője. ⁷

Salamon egész Izráel fölé tizenkét helytartót helyezett: ők látták el a királyt és udvarát. Mindegyiknek az esztendő egy hónapjában kellett az ellátásról gondoskodnia.

⁸

Név szerint ezek voltak: Húr fia Efraim hegyvidékén,

⁹

Deker fia Mákacban, Saalbímban, Bét-Semesben, Élónban és Bét-Hánánban,

¹⁰

Heszed fia Arubbótban, hozzá tartozott Szókó és Héfer egész vidéke.

¹¹

Abínádáb fiáé volt Dór egész dombvidéke. Az ő felesége lett Salamon leánya, Táfat.

¹²

Baanához, Ahílúd fiához tartozott Taanak, Megiddó és egész Bét-Seán, amely Cáretán mellett van Jezréel alatt, és Bét-Seántól egész Ábél-Mehóláig, sőt Jokmoámon túl is.

¹³

Geber fia a gileádi Rámótban volt helytartó. Hozzá tartoztak Jáírnak, Manassé fiának sátorfalvai Gileádban, továbbá Argób körzete Básánban: hatvan nagy, várfallal és érczárakkal megerősített város.

¹⁴

Ahínádáb, Iddó fia Mahanajimban,

¹⁵

Ahímaac pedig Naftáliban kormányzott. Ő is Salamon egyik leányát, Boszmatot vette feleségül.

¹⁶

Baaná, Húsaj fia Ásérban és Álótban,

¹⁷

Jósáfát, Párúah fia Issakárban,

¹⁸

Simí, Élá fia Benjáminban kormányzott,

¹⁹

Geber, Úrí fia pedig Gileád földjén, amely Szíhónnak, az emóriak királyának és Ógnak, Básán királyának az országa volt. Azonkívül volt egy országos helytartó is.

²⁰

Júdának és Izráelnek sok lakója volt, olyan sok, mint a tenger partján a homok: ettek és ittak, boldogok voltak.

1 Királyok 5

¹

Salamon uralkodott mindazokon az országokon, amelyek az Eufrátesztől a filiszteusok földjéig és az egyiptomi határig terültek el. Ezek adót fizettek, és szolgáltak Salamonnak egész életében.

² Salamon udvarának ennyi élelemre volt szüksége naponként: harminc kór finomlisztre és hatvan kór kenyérlisztre, ³ tíz hizlalt marhára, húsz legelőn tartott marhára és száz juhra a szarvasokon, gazellákon, őzeken és hizlalt szárnyasokon kívül. ⁴ Mivel ő uralkodott mindenütt az Eufráteszen innen Tifszahtól Gázáig, minden királyon az Eufráteszen innen, ezért mindenfelől békesség volt körülötte. ⁵ Júda és Izráel biztonságban lakott, ki-ki a maga szőlője és fügefája alatt Dántól Beérsebáig Salamon egész életében. ⁶ Salamonnak volt négyezer harci kocsihoz való lova az istállókban, és volt tizenkétezer embere a kocsikra. ⁷ A helytartók, ki-ki a maga hónapjában, ellátták Salamon királyt és mindazokat, akik Salamon király asztalához jártak; nem volt hiány semmiben. ⁸ Árpát és szalmát is szállított mindegyik a lovak és paripák számára arra a helyre, ahová kellett, előírás szerint. ⁹ Isten igen nagy bölcsességet és értelmet adott Salamonnak. Olyan sok bölcs gondolata volt, mint a tenger partján a homok. ¹⁰ Nagyobb volt Salamon bölcsessége az összes Keleten lakó ember bölcsességénél és az egyiptomiak minden bölcsességénél. ¹¹

Bölcsebb volt Salamon minden embernél, még az ezráhi Étánnál, Hémánnál, Kalkólnál és Dardánál, Máhól fiainál is, úgyhogy nagy hírnévre tett szert mindenütt a környező népek körében.

¹² Háromezer példabeszédet mondott, és ezeröt éneket szerzett. ¹³ Beszélt a fákról, a libánoni cédrustól kezdve a falból kinövő izsópig, és beszélt az állatokról, a madarakról, a csúszómászókról és a halakról. ¹⁴ Jöttek is az emberek minden nép közül, hogy hallgassák Salamon bölcsességét, sőt a föld királyai közül is mindazok, akik hallottak bölcsességéről. ¹⁵ Hírám, Tírusz királya elküldte szolgáit Salamonhoz, amikor meghallotta, hogy őt kenték fel királlyá apja után, mert Hírám mindig szerette Dávidot. ¹⁶ Salamon pedig ezt üzente Hírámnak: ¹⁷ Te tudod, hogy apám, Dávid nem építhetett házat Istene, az ÚR nevének, mert háborúskodnia kellett mindenfelé, míg az ÚR lábai alá nem vetette ellenségeit. ¹⁸ De most az ÚR, az én Istenem nyugalmat adott nekem mindenfelől, nem fenyeget sem ellenség, sem veszedelem. ¹⁹ Én tehát azt gondoltam, hogy házat építek Istenem, az ÚR nevének, ahogyan az ÚR apámnak, Dávidnak megmondta: A te fiad, akit utánad helyezek a trónra, az épít majd nevemnek házat. ²⁰ Most azért parancsold meg, hogy vágjanak ki cédrusfákat a Libánonon! Az én szolgáim együtt lesznek a te szolgáiddal, és annyi bért adok szolgáidnak, amennyit csak kívánsz. Jól tudod, hogy miköztünk senki sem ért úgy a favágáshoz, mint a szidóniak. ²¹ Amikor Hírám meghallotta Salamon üzenetét, nagyon megörült, és ezt mondta: Áldott legyen ma az ÚR, mert bölcs fiat adott Dávidnak e nagy nép élére! ²² És Hírám ezt az üzenetet küldte Salamonnak: Meghallgattam, amit üzentél nekem. Teljesítem mind a cédrusfákra, mind a ciprusfákra vonatkozó minden kívánságodat. ²³ Szolgáim leszállítják a Libánonról a tengerre, én pedig tutajokká kapcsoltatom össze azokat, és levitetem a tengeren arra a helyre, amelyet megüzensz nekem. Ott szétszedetem azokat, te pedig vitesd el! Te viszont teljesítsd az én kívánságomat, és adj élelmet házam népének! ²⁴ Adott tehát Hírám Salamonnak cédrus- és ciprusfát, amennyit csak kívánt. ²⁵ Salamon pedig adott Hírámnak háza népe ellátására húszezer kór búzát és húszezer kór sajtolt olajat. Ezt adta Salamon Hírámnak évről évre. ²⁶ Az ÚR tehát bölcsességet adott Salamonnak, ahogyan megígérte neki. Békességben élt Hírám Salamonnal, és szövetséget kötöttek egymással. ²⁷ Salamon király kényszermunkásokat küldött föl egész Izráelből: harmincezer ember lett a kényszermunkása. ²⁸ Ezeket felváltva küldte a Libánonra, havonként tízezer embert: egy hónapig a Libánonon voltak, két hónapig pedig otthon. A kényszermunkások felügyelője Adónírám volt. ²⁹ Salamonnak volt hetvenezer teherhordója és nyolcvanezer kőfejtője is a hegységben. ³⁰ Salamonnak a munkavezetőin kívül, akik a munkát irányították, háromezer-háromszáz felügyelője is volt, akik a munkát végeztették a néppel. ³¹ A király parancsára nagy és értékes kőtömböket fejtettek, mert faragott kövekből akarták lerakni a templom alapjait; ³² ezeket Salamon és Hírám építőmunkásai meg a gebáliak faragták méretre. Így készítették elő a gerendákat meg a köveket a templom építéséhez.

Példabeszédek 13

²² A jó ember örökséget hagy még unokáinak is, a vétkes vagyona pedig az igazra vár. ²³ Sok eledelt terem a szegények szántóföldje, de van, akit tönkretesz a törvénytelenség. ²⁴ Aki kíméli botját, gyűlöli a fiát, de aki szereti, idejében megfenyíti. ²⁵ Az igaz jóllakásig ehet, de a bűnösök hasa éhen marad.

A szövegben említett terület hatalmas. Azonban kérdéses, hogy mit ért a szöveg az ‘uralkodni’ szó alatt. A korabeli források különböző értelemben használják ezt a szót királyokra vonatkozóan. Mekkora terület tartozik egy király uralma alá? Ahol ténylegesen ő uralkodik? Amekkorát gazdaságilag hatalmában tart? Bele kell számítani a vazallus államokat is, melyek azért önállónak is tekinthetők, bár egyértelműen függnek a ‘hűbéres’ uralkodótól? Vagy inkább az a terület számít egy uralkodó fennhatósága alá, amelyre az uralkodó, ha úgy akarja, képes hadseregével behatolni és esetenként adót szedni (de esetleg folyamatos kontrollt nem tud felette gyakorolni). Jelen esetben valószínűleg a lehető legtágabban értelmezte az író Salamon uralmát. Ezzel mintegy visszautalt Isten ítéleteire (lásd pl. 5Móz. 1) és jelezte, hogy Salamon alatt egy ilyen idilli kor köszöntött be.
Személyes: Nem ragaszkodsz-e sokszor inkább a magad igazához, és nem bánod, hogy emiatt ‘meghal’ a másik?
Következtetés: Salamon gazdagságának mi az alapja?
Megfigyelés: Milyen kapcsolatban volt Hírám Dáviddal, illetve Salamonnal?
Következtetés: Hasonlítsd össze, hogyan bánik Salamon Hírámmal, illetve egyiptomi ellenségeivel!