401. nap

Péter 1. levele 1

¹ Péter, Jézus Krisztus apostola Pontusz, Galácia, Kappadócia, Ázsia és Bitinia szórványában élő jövevényeknek, akik ki vannak választva ² az Atya Isten eleve elrendelése szerint a Lélek megszentelő munkája által az engedelmességre és a Jézus Krisztus vérével való meghintésre: Kegyelem és békesség adassék nektek bőségesen. ³ Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjászült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre, ⁴ arra az el nem múló, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyben van fenntartva számotokra. ⁵ Titeket pedig Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre, amely készen áll arra, hogy nyilvánvalóvá legyen az utolsó időben. ⁶ Ezen örvendeztek, noha most, mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle kísértések között, ⁷ hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, a dicsőségre és a tisztességre. ⁸ Őt szeretitek, pedig nem láttátok, őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek, ⁹ mert elértétek hitetek célját, lelketek üdvösségét. ¹⁰ Ezt az üdvösséget keresték és kutatták a próféták, akik a nektek szánt kegyelemről prófétáltak, ¹¹ kutatva, hogy melyik vagy milyen időről tett kijelentést Krisztus bennük levő Lelke, amikor előre bizonyságot tett a Krisztusra váró szenvedésekről és az ezeket követő dicsőségről. ¹² Ők azt a kijelentést kapták, hogy nem maguknak, hanem nektek szolgálnak azokkal, amikről most az evangélium hirdetői prédikálnak nektek a mennyből küldött Szentlélek által, és amikbe angyalok vágyakoznak beletekinteni. ¹³ Ezért tehát elméteket felkészítve legyetek józanok, és teljes bizonyossággal reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor kaptok. ¹⁴ Mint engedelmes gyermekek ne igazodjatok azokhoz a korábbi vágyaitokhoz, amelyek tudatlanságotok idején voltak bennetek, ¹⁵ hanem – mivel ő, a Szent hívott el titeket – ti is szentek legyetek egész magatartásotokban, ¹⁶ mert meg van írva: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok.” ¹⁷ Ha pedig mint Atyátokat hívjátok őt segítségül, aki személyválogatás nélkül ítél meg mindenkit cselekedete szerint, szent félelemmel éljetek földi vándorlásotok idején, ¹⁸ tudva, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből, ¹⁹ hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén. ²⁰ Ő ugyan a világ teremtése előtt kiválasztatott, de az idők végén megjelent tiértetek, ²¹ akik általa hisztek Istenben, aki feltámasztotta őt a halottak közül, és dicsőséget adott neki, hogy hitetek Istenbe vetett reménység is legyen. ²² Tisztítsátok meg lelketeket az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek, ²³ mint akik nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által. ²⁴ „Mert minden test olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a mező virága: megszárad a fű, és virága elhull, ²⁵ de az ÚR beszéde megmarad örökké.”Ez pedig az a beszéd, amelyet hirdettek nektek.

Péter 1. levele 2

¹ Levetve tehát minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irigységet és minden rágalmazást, ² mint újszülött csecsemők a hamisítatlan lelki tejet kívánjátok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre, ³ mivel megízleltétek, hogy jóságos az Úr. ⁴ Járuljatok őhozzá, mint élő kőhöz, amelyet az emberek ugyan megvetettek, azonban Isten előtt „kiválasztott és drága”; ⁵ ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által. ⁶ Ezért áll ez az Írásban: „Íme, leteszek Sionban egy kiválasztott drága sarokkövet, és aki hisz benne, nem szégyenül meg.” ⁷ Nektek, a hívőknek drága kincs, a hitetleneknek pedig az a kő, amelyet megvetettek az építők, sarokkővé lett, ⁸ megütközés kövévé és megbotránkozás sziklájává, azok beleütköznek, mert nem engedelmeskednek az igének. Ők erre is rendeltettek. ⁹ Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; ¹⁰ akik egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok, akik számára nem volt irgalom, most pedig irgalomra találtatok. ¹¹ Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket: tartózkodjatok a testi vágyaktól, amelyek a lélek ellen harcolnak. ¹²

Tisztességesen éljetek a pogányok között, hogy ha valamivel rágalmaznak titeket, mint gonosztevőket, a ti jó cselekedeteiteket látva, dicsőítsék Istent a meglátogatás napján.

Zsoltárok 35

¹ Dávidé. Perelj, URam, a velem perlőkkel, harcolj az ellenem harcolókkal! ² Ragadj pajzsot, vértet, és siess segítségemre! ³ Végy elő lándzsát és csatabárdot üldözőim ellen! Szólj így hozzám: Én megsegítelek téged! ⁴ Érje szégyen és gyalázat azokat, akik életemre törnek! Hátráljanak meg, és piruljanak, akik rosszat terveznek ellenem! ⁵ Legyenek olyanok, mint a szélhordta pelyva. Az ÚR angyala szórja szét őket! ⁶ Legyen útjuk sötét és síkos, az ÚR angyala üldözze őket! ⁷ Mert ok nélkül vetették ki rám hálójukat, ok nélkül ástak vermet nekem. ⁸ Érje őket váratlan veszedelem, fogja meg őket a háló, amelyet kivetettek, ők maguk essenek gödörbe! ⁹ Én pedig ujjongok az ÚRnak, és örvendezek szabadításának. ¹⁰ Minden porcikám ezt mondja: Ki volna hozzád fogható, URam? Mert megmented az elesettet az erőszakostól, az elesettet és szegényt a fosztogatótól. ¹¹ Hamis tanúk állnak elő, olyanról faggatnak, amiről nem tudok. ¹² Rosszal fizetnek a jóért, életemre törnek. ¹³ Pedig ha ők betegek voltak, én zsákruhát öltöttem, böjttel gyötörtem magamat, újra meg újra szívből imádkoztam. ¹⁴ Úgy jártam-keltem, mintha barátomról, testvéremről lett volna szó, mély bánatba merültem, mint aki anyját gyászolja. ¹⁵ De mikor én meginogtam, örömükben összegyűltek. Összegyűltek körülöttem mint idegenek és ismeretlenek, szitkozódnak szünet nélkül. ¹⁶ Elvetemülten gúnyolódnak, acsarkodnak ellenem. ¹⁷ Uram, meddig tűröd ezt? Ments meg engem az ordítozóktól, életemet az oroszlánoktól! ¹⁸ Magasztallak a nagy gyülekezetben, hatalmas nép között dicsérlek. ¹⁹ Ne engedd, hogy kinevessenek hazug ellenségeim, és összekacsinthassanak, akik ok nélkül gyűlölnek. ²⁰ Mert nem jó szándékkal beszélnek, csalárd dolgokat terveznek azok ellen, akik szelíden élnek a földön. ²¹ Feltátották rám szájukat, hahotázva mondják rólam: Saját szemünkkel láttunk! ²² Láttad mindezt, URam! Ne hallgass, Uram, ne légy távol tőlem! ²³ Serkenj fel, ébredj, tégy igazságot peremben, Uram, Istenem! ²⁴ Ítélj meg igazságod szerint, URam, Istenem, ne engedd, hogy kinevessenek! ²⁵ Ne mondhassák magukban: Ez az, ezt akartuk! Ne mondhassák: Végeztünk vele! ²⁶ Szégyenkezve piruljon mindenki, aki örül bajomnak! Szégyen és gyalázat borítsa azokat, akik dölyfösek velem szemben! ²⁷ Ujjongjanak, örüljenek, akik igazamat kívánják! Beszéljék mindenkor, hogy nagy az ÚR, aki szolgája javát akarja! ²⁸ Nyelvem hirdeti igazságodat és dicséretedet mindennap.

Következtetés: Mit gondolsz, milyen körülmények között éltek a levél eredeti címzettjei, ha Péter ezekről a dolgokról ír nekik?
Megfigyelés: Milyen munkát végez életünkben az Atya, a Fiú, a Szentlélek? Mire építhetjük a reménységünket?
Megfigyelés+Következtetés: A 13,15. versekben megfogalmazott parancsokból szerinted mit jelent szentnek lenni?
Személyes: A 2,1-12 versek milyen gondolatokat ébresztenek benned?