507. nap

Lukács 5

¹ Amikor egyszer a sokaság Jézushoz tódult, és hallgatta Isten igéjét, ő a Genezáreti-tó partján állt. ² Meglátott két hajót, amely a part mentén vesztegelt; a halászok éppen kiszálltak belőlük, és hálóikat mosták. ³ Beszállt az egyik hajóba, amelyik Simoné volt, és megkérte, hogy vigye őt egy kissé beljebb a parttól, azután leült, és a hajóból tanította a sokaságot. ⁴ Miután abbahagyta a beszédet, ezt mondta Simonnak: Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra! ⁵ Simon így felelt: Mester, egész éjszaka fáradoztunk ugyan, mégsem fogtunk semmit, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat. ⁶ Amikor ezt megtették, olyan sok halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik; ⁷ ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek, és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek. ⁸ Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába elé, és így szólt: Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram! ⁹ A halfogás miatt ugyanis nagy félelem fogta el őt és mindazokat, akik vele voltak; ¹⁰ de ugyanígy Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, akik Simon társai voltak. Jézus akkor így szólt Simonhoz: Ne félj, ezentúl emberhalász leszel! ¹¹ Erre kivonták a hajókat a partra, és mindent otthagyva követték őt. ¹² Amikor Jézus az egyik városban járt, egy leprával borított ember meglátva őt, arcra borult, és kérte: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem. ¹³ Jézus kinyújtva a kezét, megérintette őt, és így szólt: Akarom, tisztulj meg! És azonnal megtisztult a leprától. ¹⁴ Ő pedig megparancsolta neki: Senkinek ne mondd el ezt, hanem menj el, mutasd meg magadat a papnak, és ajánlj fel áldozatot megtisztulásodért, ahogyan Mózes elrendelte, bizonyságul nekik. ¹⁵ De a híre annál jobban terjedt, és nagy sokaság gyűlt össze, hogy hallgassák, és meggyógyítsa őket betegségeikből. ¹⁶ Ő azonban visszavonult a pusztába, és imádkozott. ¹⁷ Amikor az egyik napon tanított, és körülötte ültek a farizeusok és törvénytudók, akik Galilea és Júdea különböző falvaiból, továbbá Jeruzsálemből jöttek, az Úr ereje gyógyításra indította őt. ¹⁸

És íme, férfiak ágyon hoztak egy béna embert, és igyekeztek bevinni és letenni eléje.

¹⁹

Mivel a sokaság miatt nem találták módját, hogyan vigyék be, felmentek a háztetőre, és a cseréptetőn át eresztették le ágyastól Jézus elé a középre.

²⁰ Ő pedig látva hitüket, így szólt: Ember, megbocsáttattak a te bűneid. ²¹ Erre az írástudók és a farizeusok tanakodni kezdtek: Kicsoda ez, hogy így káromolja az Istent? Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül? ²² Jézus pedig ismerve gondolataikat, megkérdezte tőlük: Miről tanakodtok szívetekben? ²³ Melyik a könnyebb? Azt mondani, hogy megbocsáttattak a te bűneid, vagy azt mondani, kelj fel, és járj? ²⁴ Azért pedig, hogy megtudjátok: van hatalma az Emberfiának bűnöket megbocsátani a földön – így szólt a bénához: Neked mondom, kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza! ²⁵ Az pedig szemük láttára azonnal felkelt, fogta az ágyát, amelyen feküdt, és Istent dicsőítve hazament. ²⁶ Ámulat fogta el mindnyájukat, és dicsőítették az Istent, megteltek félelemmel, és ezt mondták: Csodálatos dolgokat láttunk ma! ²⁷ Ezután kiment, és meglátott egy Lévi nevű vámszedőt a vámszedő helyen ülni. Így szólt hozzá: Kövess engem! ²⁸ Az otthagyott mindent, felkelt, és követte őt. ²⁹ Lévi nagy vendégséget rendezett neki a házában. Nagy sokaság volt ott, vámszedők és mások, akik velük együtt telepedtek asztalhoz. ³⁰ A farizeusok és a közülük való írástudók pedig zúgolódtak, és ezt mondták tanítványainak: Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt? ³¹ Jézus így válaszolt nekik: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. ³² Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket megtérésre. ³³ Ők pedig ezt mondták neki: János tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak, ugyanígy a farizeusok tanítványai is; a tieid pedig esznek és isznak. ³⁴ Jézus így válaszolt: Kívánhatjátok-e a násznéptől, hogy böjtöljön, amíg velük van a vőlegény? ³⁵ De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, akkor azokban a napokban böjtölni fognak. ³⁶

Mondott nekik egy példázatot is: Senki sem készít foltot új ruhából, hogy régi ruhára varrja, mert így az újat is tönkretenné, és nem is illene a régihez az új ruhából való folt.

³⁷

Újbort sem tölt senki régi tömlőbe, mert az újbor szétrepesztené a tömlőt, és kiömlene, sőt a tömlő is tönkremenne.

³⁸

Hanem újbort új tömlőbe kell tölteni.

³⁹

Aki már óbort ivott, az nem akar újat, mert ezt mondja: Az óbor a jó.

Lukács 6

¹ Egyik szombaton gabonaföldeken ment át Jézus, és tanítványai kalászokat tépdestek, tenyerük között morzsolták és ették. ² A farizeusok közül némelyek megkérdezték: Miért tesztek olyat, amit szombaton nem szabad? ³ Jézus így válaszolt nekik: Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor megéhezett ő is meg azok is, akik vele voltak? ⁴ Bement az Úr házába, elvette a szent kenyereket, és megette, sőt azoknak is adott, akik vele voltak; pedig a kenyereket nem lett volna szabad megenni, csak a papoknak. ⁵ És kijelentette nekik: Az Emberfia ura a szombatnak. ⁶ Egy másik szombaton bement a zsinagógába, és tanított. Volt ott egy ember, akinek a jobb keze sorvadt volt. ⁷ Az írástudók és a farizeusok figyelték Jézust, vajon gyógyít-e szombaton, hogy találjanak valamit, amivel vádolhatják. ⁸ Ő azonban, ismerve gondolataikat, ezt mondta a sorvadt kezű embernek: Kelj fel, és állj a középre! Az felkelt, és odaállt. ⁹ Jézus pedig így szólt hozzájuk: Kérdezlek titeket: szabad-e szombaton jót tenni vagy rosszat tenni, életet menteni vagy kioltani? ¹⁰ És végignézve mindnyájukon így szólt a beteghez: Nyújtsd ki a kezedet! Ő kinyújtotta, és meggyógyult a keze. ¹¹ Azokat pedig esztelen indulat szállta meg, és arról beszéltek egymás között, hogy mit tegyenek Jézussal. ¹² Történt azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és Istenhez imádkozva virrasztotta át az éjszakát. ¹³

Amikor megvirradt, odahívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak is nevezett:

¹⁴ Simont, akit Péternek nevezett el, Andrást, a testvérét, Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, ¹⁵ Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát és Simont, akit Zélótának neveztek, ¹⁶ Júdást, Jakab fiát és Júdás Iskáriótest, aki árulóvá lett. ¹⁷ Azután lement velük, megállt egy sík helyen, vele együtt tanítványainak nagy sokasága és nagy néptömeg egész Júdeából, Jeruzsálemből, a tengermelléki Tíruszból és Szidónból. ¹⁸ Azért jöttek, hogy hallgassák őt, és meggyógyuljanak betegségeikből. Akiket tisztátalan lelkek gyötörtek, meggyógyultak. ¹⁹ Az egész sokaság igyekezett megérinteni őt, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.

Példabeszédek 16

¹⁰ Kijelentés hangzik a király ajkáról: nem szabad téves ítéletet mondania. ¹¹ Az ÚRé az igaz mérleg és mérőserpenyő, az ő művei a zacskóban tartott súlyok. ¹² Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt. ¹³ A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél. ¹⁴ A király haragja a halál követe, de a bölcs ember kiengeszteli azt. ¹⁵ A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg.

Megfigyelés: Gyűjtsd össze: 1., Mit mond Jézus az egyes embereknek? 2., Hogyan reagálnak az emberek Jézus szavaira és tetteire? 3., Mely versekben van szó arról, hogy Jézus imádkozik? 4., Milyen kifejezésekkel jelöli magát Jézus? 5., Mely versekben fordul elő a Lélek?
Személyes: Mindezek megfigyelések mire figyelmeztetnek téged?
Megfigyelés: (Péld.) A király = Isten kép mennyire állja meg a helyét?