517. nap

Lukács 11

³³ Aki lámpást gyújt, nem teszi rejtett helyre, sem véka alá, hanem a lámpatartóra, hogy a belépők lássák a világosságot. ³⁴

A test lámpása a szem. Ha a szemed tiszta, az egész tested világos, de ha gonosz, a tested is sötét.

³⁵

Vigyázz tehát, hogy a benned levő világosság sötétséggé ne legyen!

³⁶

Ha tehát az egész tested világos, és nincsen benne semmi sötétség, akkor olyan világos lesz az egész, mint amikor a lámpás megvilágít téged a fényével.

³⁷ Amikor ezekről beszélt, egy farizeus arra kérte őt, hogy ebédeljen nála. Jézus bement, és asztalhoz telepedett. ³⁸

A farizeus pedig elcsodálkozott, amikor látta, hogy ebéd előtt nem mosdott meg.

³⁹ Az Úr azonban ezt mondta neki: Ti farizeusok a pohár és a tál külsejét megtisztítjátok, de belül telve vagytok rablásvággyal és gonoszsággal. ⁴⁰ Esztelenek! Aki megalkotta a külsőt, nem az alkotta-e meg a belsőt is? ⁴¹ Azt adjátok oda alamizsnául, ami belül van, és minden tiszta lesz nektek. ⁴² De jaj nektek, farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és minden veteményből, de elhanyagoljátok az igazságos ítéletet és az Isten szeretetét, pedig ezeket kellene cselekedni és amazokat sem elhanyagolni! ⁴³ Jaj nektek, farizeusok, mert szeretitek a főhelyet a zsinagógában és a köszöntéseket a tereken! ⁴⁴ Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a jeltelen sírok: az emberek mit sem sejtve járnak felettük! ⁴⁵ Ekkor megszólalt egy törvénytudó, és ezt mondta neki: Mester, amikor ezt mondod, minket is megsértesz. ⁴⁶ De ő így válaszolt: Jaj nektek is, törvénytudók, mert megterhelitek az embereket elhordozhatatlan terhekkel, de magatok egyetlen ujjal sem érintitek azokat! ⁴⁷ Jaj nektek, mert síremlékeket építetek a prófétáknak, pedig atyáitok ölték meg őket! ⁴⁸ Tehát egyetértetek atyáitok tetteivel, és helyeslitek azokat, hiszen azok megölték őket, ti pedig síremlékeiket építitek. ⁴⁹ Ezért mondta az Isten bölcsessége is: Küldök hozzájuk prófétákat és apostolokat, és közülük némelyeket megölnek, másokat pedig üldöznek, ⁵⁰ hogy számot adjon ez a nemzedék minden próféta véréért, amelyet kiontottak a világ kezdete óta, ⁵¹

Ábel vérétől Zekarjá véréig, akit az áldozati oltár és a templom között öltek meg. Bizony mondom nektek, számot kell adnia ennek a nemzedéknek.

⁵² Jaj nektek, törvénytudók, mert elvettétek az ismeret kulcsát: ti nem mentek be, és azokat is megakadályoztátok, akik be akarnak menni! ⁵³ Amikor kiment onnan, az írástudók és a farizeusok hevesen támadni és mindenféléről faggatni kezdték őt, ⁵⁴ és csak azt lesték, hogy beszédében valamin rajtakaphassák.

Zsoltárok 63

¹ Dávid zsoltára, abból az időből, amikor Júda pusztájában volt. ² Ó, Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom! Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld. ³ Így nézek rád a szentélyben, hogy lássam hatalmadat és dicsőségedet. ⁴ Mert szereteted az életnél is jobb, ajkam téged dicsőít. ⁵ Ezért téged áldalak, amíg élek, nevedet imádva emelem föl kezem. ⁶ Mintha zsíros falatokkal laktam volna jól, úgy ujjong az ajkam, és dicsér a szám. ⁷ Fekvőhelyemen is rád gondolok, minden őrváltáskor rólad elmélkedem. ⁸ Mert te voltál a segítségem, szárnyad árnyékában ujjongok. ⁹ Ragaszkodik hozzád lelkem, jobboddal támogatsz engem. ¹⁰ De akik pusztulásomra törnek, a föld mélyébe kerülnek. ¹¹ Kardélre hányják őket, sakálok eledelévé lesznek. ¹² De a király örül Isten előtt. Dicséretet mondanak, akik rá esküsznek, a hazugok szája azonban bezárul.

Személyes: Vizsgáld meg magad: nem viselkedsz-e te is úgy, mint a farizeusok?