549. nap

Jeremiás 24

¹ Ezt mutatta nekem látomásában az Úr: Két kosár füge volt letéve az Úr temploma előtt. Ez azután történt, hogy Nebukadneccar, Babilónia királya fogságba vitte Konjáhút, Jójákím fiát, Júda királyát és Júda vezetőit meg a mesterembereket és várépítőket Jeruzsálemből, és elvitette őket Babilóniába. ² Az egyik kosárban nagyon jó fügék voltak, amilyenek a korai fügék. A másik kosárban igen rossz fügék voltak, ehetetlenül rosszak. ³ Ezt kérdezte tőlem az ÚR: Mit látsz, Jeremiás? Ezt feleltem: Fügéket. A jó fügék igen jók, a rosszak pedig igen rosszak, ehetetlenül rosszak. ⁴ Ekkor így szólt hozzám az ÚR igéje: ⁵ Ezt mondja az ÚR, Izráel Istene: Ahogy ezekre a jó fügékre nézek, olyan jó szándékkal nézek majd Júda foglyaira is, akiket a káldeusok országába küldtem erről a helyről. ⁶ Jó szándékkal tekintek rájuk, és visszahozom őket ebbe az országba: felépítem őket és nem döntöm romba, elplántálom és nem gyomlálom ki őket. ⁷ Olyan szívet adok nekik, amellyel megismernek engem, hogy én vagyok az ÚR. Az én népem lesznek, én pedig Istenük leszek, mert teljes szívükkel megtérnek hozzám. ⁸ De amilyenek a rossz fügék, amelyek ehetetlenül rosszak – mondja az ÚR –, olyanná teszem Cidkijját, Júda királyát, vezető embereit és Jeruzsálem maradékát, akik itt maradtak ebben az országban, meg azokat is, akik Egyiptomba települtek. ⁹ Elrettentő példává teszem őket a föld minden országa számára. Szitokszóként, átkaikban példálózva, maró gúnnyal fogják emlegetni őket mindenütt, ahová csak szétszórom őket. ¹⁰ Fegyvert, éhínséget és dögvészt bocsátok rájuk, amíg csak el nem tűnnek arról a földről, amelyet nekik és őseiknek adtam.

Jeremiás 25

¹

Ez az ige szólt Jeremiáshoz Júda egész népéről Jójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében, amely Nebukadneccarnak, Babilónia királyának első esztendeje volt.

² Ezt hirdette Jeremiás próféta Júda egész népének és Jeruzsálem minden lakójának: ³ Jósiásnak, Ámón fiának, Júda királyának a tizenharmadik esztendejétől fogva a mai napig, tehát huszonhárom éven át szólt hozzám az ÚR igéje, én pedig hirdettem nektek, idejében hirdettem, de ti nem hallgattatok rám. ⁴ Az ÚR elküldte hozzátok szolgáit, a prófétákat, idejében küldte, de ti nem hallgattatok és nem figyeltetek rájuk, meg sem hallgattátok őket. ⁵ A próféták ezt mondták: Térjen meg mindenki a maga gonosz útjáról és gaztetteiből! Akkor mindörökké azon a földön lakhattok, amelyet nektek és őseiteknek adott az ÚR. ⁶ Ne kövessetek más isteneket, ne tiszteljétek és ne imádjátok őket! Ne bosszantsatok engem kezetek csinálmányaival, hogy rosszat ne tegyek veletek! ⁷ De ti nem hallgattatok rám – így szól az ÚR –, csak azért, hogy bosszantsatok kezetek csinálmányaival, a saját vesztetekre. ⁸ Azért ezt mondja a Seregek URa: Mivel nem hallgattatok az én igéimre, ⁹

elhozatom észak valamennyi nemzetségét – így szól az ÚR – meg szolgámat, Nebukadneccart, Babilónia királyát. Rázúdítom erre az országra, lakóira és valamennyi szomszédos népre. Kiirtom őket, hogy megborzadva felszisszen, aki látja, mert örökre romhalmazzá teszem őket.

¹⁰ Megszüntetem náluk a hangos, vidám örvendezést, a vőlegény és a menyasszony örömét, a malomzúgást és a mécsvilágot. ¹¹ Ez az ország szörnyű romhalmazzá lesz, és ezek a népek Babilónia királyának fognak szolgálni hetven esztendeig. ¹² De ha majd letelik a hetven év, megbüntetem Babilónia királyát és népét – így szól az ÚR – meg a káldeusok országát bűnei miatt, és pusztasággá teszem örökre. ¹³ Mert beteljesítem mindazt, amit erről az országról mondtam, mindazt, ami meg van írva ebben a könyvben, amelyet Jeremiás a népekről prófétált. ¹⁴ Ők is szolgálni fognak hatalmas népeknek és nagy királyoknak. Így fizetek meg nekik tetteikért, amelyeket elkövettek. ¹⁵ Ezt mondta nekem az ÚR, Izráel Istene: Vedd el kezemből ezt a poharat, amelyben a harag bora van, és adj inni belőle minden népnek, amelyhez küldelek. ¹⁶ Igyanak és tántorogjanak eszeveszetten a fegyver miatt, amelyet én küldök ellenük! ¹⁷ Elvettem a poharat az ÚR kezéből, és inni adtam minden népnek, amelyhez küldött az ÚR: ¹⁸ Jeruzsálemnek és Júda városainak, királyainak és vezetőinek, hogy romhalmazzá tegye azokat. Megborzad és felszisszen, aki látja, és átkaiban példálózik velük. Így van ez ma is. ¹⁹ Inni adtam a fáraónak, Egyiptom királyának, udvari embereinek, vezéreinek és egész népének; ²⁰ minden keverék népnek és Úc földje minden királyának; a filiszteusok országa valamennyi királyának: Askelónnak, Gázának, Ekrónnak és Asdód maradékának, ²¹ továbbá Edómnak, Móábnak és az ammóniaknak, ²² Tírusz minden királyának, Szidón minden királyának és a tengeri szigetek királyainak: ²³ Dedánnak, Témának, Búznak és minden körülnyírt hajúnak; ²⁴ Arábia összes királyának és a keverék népek minden királyának, akik a pusztában laknak, ²⁵ Zimrí összes királyának, Élám összes királyának és Média összes királyának, ²⁶

észak összes királyának, a közelieknek és a távoliaknak egyaránt, egyiknek a másik után: a föld minden országának, ahány csak van a föld színén. Legvégül Sésak királyának is kell innia!

²⁷ Mondd nekik: Így szól a Seregek URa, Izráel Istene: Igyatok, részegedjetek le, és hányjatok! Ejtsen el benneteket az ellenetek küldött fegyver, ne tudjatok fölkelni! ²⁸ Ha pedig nem akarják elvenni kezedből a poharat, hogy igyanak belőle, ezt mondd nekik: Így szól a Seregek URa: Ki kell innotok! ²⁹ Mert ha először arra a városra hoztam veszedelmet, amelyet rólam neveztek el, ti talán büntetlenül maradhattok? Nem maradtok büntetlenül! Mert a föld minden lakója ellen fegyvert küldök – így szól a Seregek URa. ³⁰ Te pedig prófétálj, és mondd el nekik ezeket az igéket: Felharsan az ÚR hangja a magasból, mennydörög szent hajlékából, harsányan rákiált legelőjére, az ország minden lakójára; szőlőtaposók módján kiált, ³¹ zúgása eljut a föld határáig. Mert pere van az ÚRnak a népekkel, megítél minden embert, a bűnösöket kardélre hányja – így szól az ÚR. ³² Ezt mondja a Seregek URa: Indul a vész néptől néphez, nagy forgószél támad a föld végéről. ³³ Azon a napon annyi embert öl meg az ÚR a föld egyik szélétől a másikig, hogy nem tudják elsiratni, sem összegyűjteni, sem eltemetni őket: trágyaként hevernek szerte a földön. ³⁴ Jajgassatok, pásztorok, kiáltozzatok, hempergőzzetek meg a porban, vezetői a nyájnak, mert eljött rátok a mészárlás ideje; összetörtök, mint amikor leesik a drága edény! ³⁵ Nincs hová futniuk a pásztoroknak, és menekülniük a nyáj vezetőinek. ³⁶ Pásztorok kiáltása hangzik, a nyáj vezetőinek jajgatása, mert elpusztította legelőiket az ÚR. ³⁷ Kihaltak a békés delelőhelyek az ÚR izzó haragja miatt. ³⁸ Elhagyta rejtekét, mint egy hím oroszlán; gyilkos fegyverétől, izzó haragjától országuk pusztasággá válik.

Példabeszédek 17

⁶ Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák. ⁷ Nem illik a bolondhoz a választékos beszéd, de az előkelőhöz sem a hazug beszéd. ⁸ Drágakőnek véli ajándékát, aki adja, amellyel célt ér, bárhova forduljon is vele. ⁹ Aki szeretetre törekszik, fátyolt borít a vétekre, de aki folyton arról beszél, elszakad a barátjától. ¹⁰ Jobban megrendíti a dorgálás az értelmes embert, mint száz botütés az ostobát. ¹¹ Csak pártütésre törekszik a rossz ember, de kegyetlen követet küldenek ellene. ¹² Inkább a fiát vesztett medvével találkozzék az ember, mint egy ostobával, amikor megzavarodik. ¹³ Aki rosszal fizet a jóért, annak a házából nem távozik el a baj. ¹⁴ A viszály kezdete olyan, mint amikor megindul az árvíz, azért tartsd távol magad a perpatvartól, mielőtt kitör. ¹⁵ Aki igaznak mondja a bűnöst, és aki bűnösnek mondja az igazat: mindkettőjüket egyaránt utálja az ÚR. ¹⁶ Mire jó a pénz az ostoba kezében? Vehet-e bölcsességet, akinek nincs esze?

Megfigyelés: A 24. fejezetben két embercsoportot látunk: a fogságba hurcoltakat és az otthon maradottakat. Melyik csoportnak mit hirdet az Úr a próféta által? Mi ebben a furcsa?