552. nap

Jeremiás 29

¹ Ez szó szerint az a levél, amelyet Jeremiás próféta Jeruzsálemből küldött a foglyok közt megmaradt véneknek és papoknak, prófétáknak és az egész népnek, akiket fogságba vitt Nebukadneccar Jeruzsálemből Babilóniába, ²

miután Jekonjá király, az anyakirálynő, a főemberek, Júda és Jeruzsálem vezetői, a mesteremberek és a várépítők elkerültek Jeruzsálemből.

³ Elászá, Sáfán fia és Gemarjá, Hilkijjá fia által küldte el, akiket Cidkijjá, Júda királya küldött Nebukadneccar babilóniai királyhoz Babilonba: ⁴ Így szól a Seregek URa, Izráel Istene valamennyi fogolyhoz, akiket fogságba vitettem Jeruzsálemből Babilóniába: ⁵ Építsetek házakat, és lakjatok bennük! Ültessetek kerteket, és egyétek azok gyümölcsét! ⁶ Házasodjatok, szülessenek fiaitok és leányaitok! Házasítsátok meg fiaitokat, és adjátok férjhez leányaitokat! Szüljenek azok fiúkat és lányokat! Szaporodjatok azon a helyen, és ne fogyjatok! ⁷

Fáradozzatok annak a városnak a jólétén, ahová fogságba vitettelek titeket, és imádkozzatok érte az ÚRhoz, mert annak a jólététől függ a ti jólétetek is!

⁸ Ezt mondja a Seregek URa, Izráel Istene: Ne engedjétek, hogy rászedjenek benneteket a próféták és a jósok, akik köztetek vannak, és ne hallgassatok az álomlátók álmaira! ⁹ Mert hazugságot prófétálnak nektek az én nevemben. Nem én küldtem őket! – így szól az ÚR. ¹⁰ Ezt mondja az ÚR: Majd ha eltelik a babiloni hetven esztendő, akkor gondom lesz rátok, és valóra váltom azt a jót, amelyet megígértem, és visszahozlak benneteket erre a helyre. ¹¹ Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az ÚR –: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok. ¹² Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket. ¹³ Ha kerestek majd, megtaláltok engem, ha teljes szívből kutattok utánam. ¹⁴ Megengedem majd, hogy megtaláljatok – így szól az ÚR –, és jóra fordítom sorsotokat: összegyűjtelek titeket minden nép közül; mindenhonnan, ahová csak szétszórtalak – így szól az ÚR –, és visszahozlak erre a helyre, ahonnan fogságba vitettelek titeket. ¹⁵ Hiába mondtátok, hogy támasztott nektek az ÚR prófétákat Babilóniában is! ¹⁶ Ezt mondja az ÚR a királynak, aki Dávid trónján ül, és az egész népnek, amely ebben a városban lakik, honfitársaitoknak, akik nem mentek veletek fogságba: ¹⁷ Így szól a Seregek URa: Fegyvert, éhínséget és dögvészt bocsátok rájuk, és olyanná teszem őket, mint a rothadt fügék, amelyek ehetetlenül rosszak. ¹⁸ Üldözni fogom őket fegyverrel, éhínséggel és dögvésszel. Elrettentő példává teszem őket a föld minden országa számára: átkaikban velük példálóznak, elborzadva fölszisszennek láttukra, és gyalázattal fogják emlegetni őket mindazok a népek, amelyek közé szétszórtam őket. ¹⁹ Mert nem hallgattak a szavamra – így szól az ÚR –, pedig üzentem nekik szolgáim, a próféták által, méghozzá idejében üzentem, de nem engedelmeskedtek – így szól az ÚR. ²⁰ Halljátok meg az ÚR igéjét mindnyájan, ti foglyok, akiket Jeruzsálemből Babilóniába száműztem! ²¹ Így szól a Seregek URa, Izráel Istene Ahábról, Kólájá fiáról és Cidkijjáról, Maaszéjá fiáról, akik hazugságot prófétálnak nektek az én nevemben: Nebukadneccar babilóniai király kezébe adom őket, és ő kivégezteti őket a szemetek láttára. ²² Átkaikba foglalják őket a Babilóniában élő júdai foglyok, és ezt mondják: Olyanná tegyen téged az ÚR, mint Cidkijját és Ahábot, akiket lassú tűzön égetett meg Babilónia királya! ²³ Mert olyan dolgot követtek el, ami becstelenség Izráelben: paráználkodtak felebarátaik feleségével, és hazug igét hirdettek az én nevemben, amelyet nem parancsoltam nekik. Én tudom és tanúsítom ezt – így szól az ÚR. ²⁴ A nehelámi Semajának pedig mondd meg: ²⁵

Így szól a Seregek URa, Izráel Istene: Te leveleket küldtél a magad nevében Jeruzsálem egész népének és Cefanjá főpapnak, Maaszéjá fiának meg az egész papságnak, és ezt írtad:

²⁶ Az ÚR tett téged Jójádá főpap utódjává, hogy ügyelj az ÚR házában minden féleszű és prófétálgató emberre, és zárd kalodába, vagy verd vasra őket. ²⁷ Akkor miért nem fenyítetted meg az anátóti Jeremiást, aki nektek prófétálgat? ²⁸ Hiszen ilyen levelet küldött hozzánk Babilóniába: Hosszú lesz a fogság! Építsetek házakat, és lakjatok bennük! Ültessetek kerteket, és egyétek azok gyümölcsét! ²⁹ Cefanjá főpap azonban felolvasta ezt a levelet Jeremiás prófétának. ³⁰ Ekkor így szólt az ÚR igéje Jeremiáshoz: ³¹ Küldd el ezt az üzenetet mindazoknak, akik fogságba mentek: Így szól az ÚR a nehelámi Semajáról: Mivel Semajá prófétált nektek, pedig nem én küldtem őt, és hazugsággal biztatott benneteket, ³² azért ezt mondja az ÚR: Megbüntetem a nehelámi Semaját és ivadékait. Nem marad meg közülük senki e nép soraiban, és nem fogja élvezni azt a jót, amelyet népemmel teszek – így szól az ÚR –, mert szavaival el akarta téríteni őket az ÚRtól.

Zsoltárok 55

¹ A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid tanítókölteménye. ² Istenem, figyelj imádságomra, ne zárkózz el könyörgésem elől! ³ Figyelj rám, hallgass meg engem! Bánatomban bolyongok, és sóhajtozom ⁴ az ellenség hangoskodása, a bűnösök nyomorgatása miatt. Mert bajt zúdítanak rám, és haraggal támadnak rám. ⁵ Szívem vergődik keblemben, halálos rémület fogott el. ⁶ Félelem és reszketés lepett meg, borzongás járt át. ⁷ Ezért így szóltam: Miért is nincs szárnyam, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és nyugton lehetnék? ⁸ Messzire bujdosnék, a pusztában laknék. (Szela.) ⁹ Sietve keresnék menedéket a szélvész és a vihar elől. ¹⁰ Kergesd szét őket, Uram, zavard össze nyelvüket! Csak erőszakot és viszályt látok a városban; ¹¹ ez megy éjjel-nappal falai közt, vész és nyomor van benne. ¹² Romlás uralkodik benne, nem távozik tereiről a zsarnokság és a csalás. ¹³ Nem az ellenség gyaláz engem, azt elszenvedném. Nem gyűlölőm hatalmaskodik rajtam, előle elrejtőzném. ¹⁴ Hanem te, magamfajta ember, bizalmas jó barátom, ¹⁵ akivel meghitt barátságban voltam; az Isten házába együtt jártunk a gyülekezet körében. ¹⁶ Törjön rájuk a halál! Szálljanak elevenen a holtak hazájába, mert gonoszsággal van tele lakóhelyük. ¹⁷ Én pedig Istenhez kiáltok, és az ÚR megsegít engem. ¹⁸ Bár reggel, délben, este gondban vagyok, és sóhajtozom, ő meghallja hangomat. ¹⁹ Megszabadít engem támadóimtól, hogy békességem legyen, bár sokan vannak ellenem. ²⁰ Meghallgat Isten, és megalázza őket az, aki ősidők óta trónján ül. (Szela.) Mert nem akarnak megváltozni, és nem félik az Istent. ²¹ Kezet emelt jó barátjára, és meggyalázta a szövetséget. ²² Szája simább a vajnál, de viszálykodáson jár az esze. Beszéde lágyabb az olajnál, pedig olyan, mint a kivont kard. ²³ Vesd az ÚRra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz. ²⁴ Istenem, te taszítod őket a sírnak mélyére. A véreskezű és álnok emberek az emberélet felét sem érik el. De én benned bízom!

Megfigyelés: A Nebukadneccar által Babilonba harcolt emberek foglyok voltak. Figyeld meg, mit üzen nekik Isten Jeremiáson keresztül!
Következtetés: Mit érezhettek a foglyok az elhurcoláskor, és hogyan fogadhatták Jeremiás levelét?
Személyes: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek” (29,11): hogyan csengene ez a mondat életed nehéz és kilátástalan helyzeteiben? Mit kér Isten az elhurcoltaktól? Hogyan tudod ezeket a saját életedre vonatkoztatni?