563. nap

Jeremiás 46

¹ Az ÚR igéje, amely Jeremiás prófétához szólt a népekről: ²

Egyiptomról; Nékó fáraónak, Egyiptom királyának a hadseregéről, melyet megvert Nebukadneccar, Babilónia királya az Eufrátesz folyó mellett Karkemisnél Jójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében:

³ Készítsétek a pajzsot és a vértet: induljatok a harcba! ⁴ Nyergeljétek a lovakat, üljetek föl, lovasok! Álljatok sorba sisakban, fenjétek a lándzsákat, öltsetek páncélt! ⁵ De mit látok? Megrettennek, meghátrálnak, vitézeiket leverik, hanyatt-homlok menekülnek, vissza se néznek! Iszonyat mindenütt – így szól az ÚR. ⁶ Nem futhat el a gyors, a vitéz sem menekülhet meg. Megbotlanak és elesnek északon az Eufrátesz folyó mellett. ⁷ Ki az, aki árad, mint a Nílus, vizei zúgnak, mint a folyamok? ⁸ Egyiptom árad, mint a Nílus, vizei zúgnak, mint a folyamok. Ezt mondta: Elárasztom, elborítom a földet, városokat pusztítok el lakosaikkal együtt! ⁹

Vágtassatok, lovak, robogjatok, harci kocsik, vonuljanak ki a vitézek, pajzzsal fölszerelt etiópok és pútiak és íjjal fölszerelt lúdiak!

¹⁰ De az a nap az Úré, a Seregek URáé; bosszúállás napja, bosszút áll ellenségein. Pusztít a fegyver, amíg csak bírja, csurog róla a vér. Az ÚRnak, a Seregek URának véresáldozata ez észak földjén, az Eufrátesz folyónál. ¹¹ Menj Gileádba, és vegyél balzsamot, Egyiptom szűz leánya! Hiába a sok orvosság, számodra nincsen gyógyulás! ¹² Hallják gyalázatodat a népek, jajgatásod betölti a földet, mert egyik vitéz a másikba botlik, és elesnek együtt mindketten. ¹³ Ezt az igét jelentette ki az ÚR Jeremiás prófétának arról, hogy eljön Nebukadneccar, Babilónia királya, és megveri Egyiptomot: ¹⁴ Mondjátok el Egyiptomban, hirdessétek Migdólban, hirdessétek Nófban és Tahpanhészban! Ezt mondjátok: Állj elő, légy erős, mert fegyver pusztít körülötted! ¹⁵

Miért menekül Ápisz, a te hatalmas istened? Nem tudott ellenállni, mert elkergette az ÚR!

¹⁶ Sokan megtántorodtak, egymásra hullottak. Akkor ezt mondták: Jöjjetek, térjünk vissza népünkhöz, szülőföldünkre a gyilkos fegyver elől! ¹⁷ A fáraót, Egyiptom királyát szájhősnek nevezik, aki elmulasztotta az alkalmat. ¹⁸ Életemre mondom – így szól a Király, akinek Seregek URa a neve –: Oly bizonyosan bekövetkezik ez, ahogyan a Tábór ott áll a hegyek között, és a Karmel belenyúlik a tengerbe. ¹⁹ Készítsd a holmidat, mert fogságba mégy, Egyiptom lakossága! Mert pusztasággá lesz Nóf, tűzvész miatt válik lakatlanná. ²⁰ Szépséges üszőborjú Egyiptom, de bögöly száll rá északról. ²¹ Zsoldosai is olyanok benne, mint a hizlalt bikaborjúk; de még ők is megfordulnak, elfutnak mind, meg sem állnak, ha eljön rájuk a veszedelem napja, büntetésük ideje. ²² Kígyó sziszegése hangzik, mert haderővel jönnek, és fejszékkel mennek neki, mint a favágók. ²³ Kivágják erdejét – így szól az ÚR –, noha áthatolhatatlan. Mert többen vannak, mint a sáskák, és megszámlálhatatlanok. ²⁴ Megszégyenül Egyiptom leánya; északi nép kezébe kerül. ²⁵

Így szól a Seregek URa, Izráel Istene: Csapással sújtom Ámón istent Nó városában, a fáraót és Egyiptomot, isteneit és királyait, a fáraót és azokat, akik benne bíznak.

²⁶ Azoknak a kezébe adom őket, akik az életükre törnek, Nebukadneccar babilóniai királynak és szolgáinak a kezébe. De azután megint úgy laknak ott, mint hajdan – így szól az ÚR. ²⁷ De te ne félj, szolgám, Jákób, és ne rettegj, Izráel! Mert én hazasegítelek a messzeségből, gyermekeidet a fogság földjéről. Visszatér Jákób, és békében lesz, gondtalanul él, nem háborgatja senki. ²⁸ Ne félj, szolgám, Jákób – így szól az ÚR –, mert én veled leszek! Véget vetek minden népnek, akik közé szétszórtalak, de neked nem vetek véget. Megfenyítelek igazságosan, mert nem hagyhatlak büntetés nélkül.

Jeremiás 47

¹

Így szólt az ÚR igéje Jeremiás prófétához a filiszteusokról, mielőtt a fáraó megverte Gázát.

² Ezt mondja az ÚR: Víz indul el észak felől, áradó folyóvá duzzad, elárasztja az országot és a benne élőket, a városokat és a bennük lakókat. Az emberek segítségért kiáltanak, jajgat az ország minden lakója. ³ Mert csattognak a mének patái, dübörögnek a harci kocsik, robognak a kerekei. Az apák még fiaikkal sem törődnek, mert erejük odalett, ⁴ mert eljön az a nap, amely elpusztít minden filiszteust, kiirtja Tírusz és Szidón utolsó segítőit is. Elpusztítja az ÚR a filiszteusokat, a Kaftór szigetéről valók utódait. ⁵

Kopaszra nyiratkoznak Gázában, elnémulnak Askelónban. Völgyüknek maradék népe, még meddig vagdosod magad?

⁶ Jaj, ÚRnak kardja, meddig nem nyugszol meg? Húzódj vissza hüvelyedbe, csillapodj, maradj veszteg! ⁷ Hogyan maradhatna nyugton? Hiszen az ÚR parancsolta Askelónhoz, a tengerpart ellen ő rendelte ki.

Példabeszédek 18

¹ A különc a maga kívánsága után jár, és hadakozik minden jóravaló dolog ellen. ² Az ostoba nem leli kedvét az értelemben, csak saját eszének fitogtatásában. ³ Ahová bűnös érkezik, oda megérkezik a megvetés is, és a szégyentelenséggel együtt jár a gyalázat. ⁴ Mély víz az ember szájának beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása. ⁵ Nem jó a bűnösnek kedvezni, sem jogaiból kiforgatni az igaz embert. ⁶ Az ostoba ajka perpatvart okoz, és szája vereséget idéz elő. ⁷ Az ostobának saját szája a romlása, és saját ajkai ejtik csapdába őt. ⁸ A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe. ⁹ Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz. ¹⁰ Erős torony az ÚR neve, oda fut az igaz, és védelmet talál. ¹¹ A gazdagnak a vagyon az erős városa, magas várfalnak képzeli. ¹² Akire romlás vár, annak fölfuvalkodik a szíve, de akire dicsőség, az alázatos.