580. nap

Apostolok Cselekedetei 12

¹

Abban az időben Heródes király kegyetlenkedni kezdett a gyülekezet egyes tagjaival.

²

Jakabot, János testvérét pedig karddal kivégeztette.

³ Amikor látta, hogy ez tetszik a zsidóknak, azzal folytatta, hogy elfogatta Pétert is. Ez a kovásztalan kenyerek ünnepén történt. ⁴

Miután elfogatta Pétert, börtönbe vetette, és átadta négy, egyenként négy tagból álló katonai őrségnek, hogy őrizzék, mert a páskaünnep után akarta őt a nép elé vezettetni.

⁵ Pétert tehát a börtönben őrizték, a gyülekezet pedig buzgón imádkozott érte Istenhez. ⁶ Amikor Heródes elő akarta vezettetni, azon az éjszakán Péter – két bilinccsel megkötözve – két katona között aludt, az ajtó előtt pedig őrök őrizték a börtönt. ⁷ És íme, az Úr angyala odalépett hozzá, és világosság támadt a cellában; oldalát meglökve felébresztette Pétert, és így szólt hozzá: Kelj fel gyorsan! És lehulltak a bilincsek Péter kezéről. ⁸ Ezt mondta neki az angyal: Övezd fel magadat, és kösd fel sarudat! Péter megtette. Az angyal pedig ezt mondta neki: Vedd fel a felsőruhádat, és kövess engem! ⁹ Péter kiment, és követte őt, de nem tudta, hogy valóság az, amit az angyal cselekszik, hanem azt hitte, hogy látomást lát. ¹⁰ Amikor átmentek az első őrségen, majd a másodikon, eljutottak a vaskapuhoz, amely a városba visz. Ez magától megnyílt előttük. Amikor kimentek rajta, végighaladtak egy utcán, azután hirtelen eltűnt mellőle az angyal. ¹¹ Ekkor Péter magához tért, és így szólt: Most tudom igazán, hogy az Úr elküldte az ő angyalát, és kimentett engem Heródes kezéből és mindabból, amit a zsidó nép várt. ¹²

Amikor ezt felismerte, elment Mária házához, aki a Márknak is nevezett János anyja volt. Itt sokan voltak együtt és imádkoztak.

¹³ Amikor megzörgette az ajtót, odament egy Rodé nevű szolgálóleány, hogy megtudja, ki az. ¹⁴ Megismerve Péter hangját, örömében nem nyitotta ki a kaput, hanem beszaladt, és hírül adta, hogy Péter áll a kapu előtt. ¹⁵

De azok azt mondták: Elment az eszed! Ő azonban bizonygatta, hogy úgy van. Azok erre így szóltak: Az ő angyala az!

¹⁶ Péter azonban tovább zörgetett. Amikor pedig kaput nyitottak, és meglátták őt, elámultak. ¹⁷ Akkor intett nekik a kezével, hogy hallgassanak, és elbeszélte nekik, hogyan vezette ki az Úr a börtönből, majd így szólt: Mondjátok el ezeket Jakabnak és a testvéreknek! Azután kiment, és más helyre távozott. ¹⁸

Amikor megvirradt, nagy riadalom támadt a katonák között, hogy vajon mi történt Péterrel.

¹⁹

Heródes pedig kerestette őt, és amikor nem találta, kivallatta az őrséget, és megparancsolta, hogy végezzék ki őket. Azután lement Júdeából Cézáreába, és ott tartózkodott.

²⁰

Heródes ellenséges indulattal volt a tírusziak és szidóniak iránt. De azok egy akarattal eljöttek hozzá, és miután megnyerték Blásztuszt, a király kamarását, békét kértek, mivel tartományuk a királytól kapta az élelmet.

²¹

A kitűzött napon Heródes felöltözött királyi ruhába, és a trónjára ülve beszédet intézett hozzájuk.

²²

A nép pedig felkiáltott: Isten hangja ez, és nem emberé!

²³

Az Úr angyala pedig azonnal lesújtott rá, amiért nem Istennek adta a dicsőséget. Férgek emésztették meg, így pusztult el.

²⁴ Az Úr igéje pedig egyre szélesebb körben terjedt. ²⁵ Barnabás és Saul, miután elvégezték szolgálatukat, visszatértek Jeruzsálemből, és magukkal vitték Jánost, akit Márknak is hívtak.

Zsoltárok 58

¹ A karmesternek: A „Ne veszíts el” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele. ² Valóban igazat beszéltek, ti, hatalmasok, és pártatlanul ítélkeztek az emberek fölött? ³ Hiszen álnokságon jár az eszetek, arra törekedtek, hogy az országban erőszakkal érvényesüljetek. ⁴ Pártütők a bűnösök, már amikor a világra jönnek, tévelygők a hazugok, amint megszületnek. ⁵ Mérgük olyan, mint a kígyóméreg, olyanok, mint a süket vipera, amelynek oly tompa a füle, ⁶ hogy nem hallja a kígyóbűvölőt, a varázslásban jártas igézőt. ⁷ Istenem, törd össze szájukban a fogakat! Zúzd össze, URam, az oroszlánok állkapcsát! ⁸ Tűnjenek el, mint a szétfolyó víz! Ha lőni akarnak, nyilaik legyenek tompák! ⁹ Járjanak úgy, mint a csiga, amely széjjelmállik, vagy mint az elvetélt magzat, amely nem látott napvilágot. ¹⁰ Mielőtt tüske nőne cserjéteken, ragadja el a forgószél, akár élő, akár elszáradt. ¹¹ Örül az igaz, ha látja a megtorlást, lába a bűnösök vérében fürdik. ¹² Az emberek pedig ezt mondják: Mégis van az igaznak jutalma! Mégis van Isten, aki igazságot tesz a földön!

Következtetés: Mit tanít az imádságról a jeruzsálemi gyülekezet viselkedése Péter bebörtönzésekor?
Következtetés: Mit mutat Isten jelleméből Heródes halála?
Személyes: Fontos-e a számodra, hogy a keresztény hit történetileg is megalapozott legyen?