623. nap

Nehémiás 13

¹ Azon a napon felolvastak Mózes könyvéből a nép előtt, és azt találták benne megírva, hogy az ammóniak és a móábiak sohasem tartozhatnak az Isten gyülekezetéhez, ² mert nem mentek Izráel fiai elé kenyérrel és vízzel, hanem fölbérelték ellenük Bálámot, hogy átkozza meg őket; de Istenünk áldásra fordította az átkot. ³ Amikor meghallották ezt a törvényt, kizártak Izráelből minden keverék népet. ⁴ Ezt megelőzően Eljásíb pap, Istenünk háza kamráinak a gondnoka rokonságba került Tóbijjával, ⁵ és berendezett neki egy nagy kamrát, bár ott azelőtt az adományokat, a tömjént és az edényeket meg a lévitáknak, az énekeseknek és a kapuőröknek rendelt gabona, must és olaj tizedét és a papoknak szánt felajánlásokat szokták tartani. ⁶ Amikor mindez történt, nem voltam Jeruzsálemben, mert Artahsasztának, Babilónia királyának a harminckettedik évében visszatértem a királyhoz. Bizonyos idő múlva azonban megkértem a királyt, hogy ismét engedjen el engem. ⁷ Mihelyt megérkeztem Jeruzsálembe, észrevettem, milyen helytelen dolgot tett Eljásíb Tóbijjá érdekében, amikor egy kamrát rendezett be neki Isten házának az udvarán. ⁸ Ezt én igen rossznak tartottam, ezért kidobattam a kamrából minden holmit, ami Tóbijjá házából való volt. ⁹ Azután megparancsoltam, hogy tisztítsák meg a kamrát, és visszahordattam oda az Isten házához tartozó edényeket, adományokat és tömjént. ¹⁰ Megtudtam azt is, hogy a lévitáknak járó részt nem adták meg, és ezért a szolgálatra kötelezett léviták és énekesek elszöktek a maguk mezejére. ¹¹ Ezért felelősségre vontam az elöljárókat, és ezt mondtam: Miért ilyen elhagyatott az Isten háza?! Azután összegyűjtöttem és helyükre állítottam őket. ¹² Akkor egész Júda beszolgáltatta a raktárakba a gabonának, a mustnak és az olajnak a tizedét. ¹³ A raktárak felügyelőjévé kineveztem Selemjá papot, Cádók írástudót és a léviták közül Pedáját, melléjük pedig Hánánt, Zakkúr fiát, Mattanjá unokáját, mivel őket megbízhatóknak tartották. Nekik kellett kiosztaniuk szolgatársaik járandóságát. ¹⁴ Ezért emlékezz meg rólam, Istenem, és ne töröld ki könyvedből hűséges tetteimet, amelyeket Istenem házáért és az ottani teendőkért vittem véghez! ¹⁵ Ebben az időben azt láttam Júdában, hogy a nyugalom napján szőlőt taposnak, gabonát hordanak, a szamarakra terhet raknak, és bort, szőlőt, fügét meg mindenféle terhet hordanak Jeruzsálembe a nyugalom napján. Ezért figyelmeztettem őket, hogy ezen a napon ne áruljanak eleséget. ¹⁶ Tírusziak is voltak ott, akik halat és mindenféle árut hoztak, és a nyugalom napján árusították a júdaiaknak Jeruzsálemben. ¹⁷ Ezért felelősségre vontam a júdai nemeseket, és ezt mondtam nekik: Miért követtek el ilyen gonoszságot, és szentségtelenítitek meg a nyugalom napját?! ¹⁸ Hiszen ugyanezt követték el őseitek, ezért hozta ránk és városunkra Istenünk ezt a sok bajt! Ti pedig még növelitek Isten haragját Izráel ellen azzal, hogy megszentségtelenítitek a nyugalom napját! ¹⁹ Amikor a nyugalom napjának előestéjén árnyék borult Jeruzsálem kapuira, megparancsoltam, hogy zárják be az ajtószárnyakat. Azt is megparancsoltam, hogy ne nyissák ki azokat, amíg el nem múlt a nyugalom napja. Néhány legényemet a kapukhoz állítottam, hogy ne jusson be semmiféle teher a nyugalom napján. ²⁰ Emiatt a kereskedők és a különféle áruk árusai egyszer-kétszer Jeruzsálemen kívül töltötték az éjszakát. ²¹ Én azonban figyelmeztettem őket, és ezt mondtam nekik: Miért töltitek a várfal előtt az éjszakát? Ha még egyszer ilyet tesztek, megbüntetlek benneteket! Attól fogva nem jöttek a nyugalom napján. ²² Azután megparancsoltam a lévitáknak, hogy tisztítsák meg magukat, jöjjenek el, és őrizzék a kapukat, hogy az emberek megszenteljék a nyugalom napját.Ezért is emlékezz meg rólam, Istenem, és légy kegyelmes hozzám nagy szereteted szerint! ²³ Ugyanabban az időben láttam olyan júdaiakat, akik asdódi, ammóni és móábi nőket vettek feleségül, ²⁴ és gyermekeik fele asdódi nyelven beszélt. Júdai nyelven már nem is tudtak, hanem valamelyik másik nép nyelvén beszéltek. ²⁵ Ezért veszekedtem velük, átkoztam őket, sőt egyeseket megvertem és megtépáztam. Majd megeskettem őket az Istenre, hogy nem adják leányaikat azoknak a fiaihoz, és nem veszik el azoknak a leányait sem fiaiknak, sem maguknak. ²⁶ Hiszen ugyanígy vétkezett Salamon, Izráel királya is! Pedig nem sok népnek volt olyan királya, mint ő: Isten szerette őt, és egész Izráel királyává tette, de még őt is vétekbe vitték az idegen asszonyok. ²⁷ Mégis azt kell rólatok hallanunk, hogy ilyen nagy gonoszságot követtek el?! Hűtlenek lettetek Istenünkhöz, mert idegen nőket vettetek feleségül! ²⁸ Eljásíb főpap fiának, Jójádának az egyik fia a hóróni Szanballat veje volt, ezért elkergettem őt magam mellől. ²⁹ Emlékezz rá, Istenem, hogy mennyire beszennyezték a papi tisztséget és a lévita papsággal kötött szövetséget! ³⁰ Így tisztítottam meg őket minden idegen dologtól. Megállapítottam a papok és a léviták tennivalóját, mindenkinek a maga munkáját, ³¹ és azt, hogy meghatározott időben hozzák be a tűzifát meg az első termést. Tartsd emlékezetben, Istenem, mindezt az én javamra!

Zsoltárok 116

¹ Szeretem az URat, mert meghallgatja könyörgésem szavát. ² Felém fordította fülét, ezért őt hívom segítségül, amíg csak élek. ³ Körülfontak a halál kötelei, a sírtól való rettegés fogott el engem, nyomorúságban és bánatban van részem. ⁴ De az ÚR nevét hívom segítségül: Ó, URam, mentsd meg életemet! ⁵ Kegyelmes és igazságos az ÚR, irgalmas a mi Istenünk. ⁶ Megőrzi az ÚR az együgyűeket, elesett vagyok, de ő megsegít. ⁷ Légy újból nyugodt, lelkem, mert jól bánt veled az ÚR! ⁸ Megmentettél engem a haláltól, szememet a könnyhullatástól, lábamat az elbukástól, ⁹ az ÚR színe előtt járhatok az élők földjén. ¹⁰ Hittem, ha így szólok is: Igen elesett vagyok! ¹¹ Kétségbeesésemben mondtam: Minden ember hazug! ¹² Mit fizessek az ÚRnak a sok jóért, amit velem tett? ¹³ A szabadulásért fölemelem a poharat, és az ÚR nevét hirdetem. ¹⁴ Teljesítem az ÚRnak tett fogadalmaimat egész népe jelenlétében. ¹⁵ Drágának tekinti az ÚR híveinek halálát. ¹⁶ Ó, URam, én a te szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálóleányod fia: levetted rólam a bilincset. ¹⁷ Hálaáldozatot mutatok be neked, és az ÚR nevét hirdetem. ¹⁸ Teljesítem az ÚRnak tett fogadalmaimat egész népe jelenlétében, ¹⁹ az ÚR házának udvaraiban, tebenned, Jeruzsálem! Dicsérjétek az URat!

Következtetés: Nehémiás nagyon kemény kézzel tett rendet a városban. Bele tudod magad élni az alattvalók helyzetébe? Vajon ők mit gondolhattak Nehémiásról?
Személyes: Mikor kell manapság ilyen keményen fellépnünk?
Következtetés: Tényleg szükség volt akkor erre a keménységre? Miért?
Megfigyelés: Mint azt a bevezetőben is említettem, Nehémiás inkább világi vezető volt. Készítsünk róla is jellemrajzot!
Megfigyelés: A két könyv alapján próbáljuk meg összegyűjteni azokat a jellemzőket, amelyekben egyezett, illetve különbözött a két vezető (Ezsdrás és Nehémiás) karaktere!
Megfigyelés: Amikor az egyes részeket olvassuk, próbáljuk meg magunk elé képzelni azokat a helyzeteket, amelyekkel Nehémiás szembenézni kényszerült! Gyűjtsük össze, mivel foglalkozott, mire hogyan reagált, hogyan épült fel Jeruzsálem stb.!