677. nap

Zofóniás 1

¹ Az ÚR igéje szólt Zofóniáshoz, Kúsí fiához, aki Gedaljá fia, aki Amarjá fia, aki Hizkijjá fia volt, Jósiásnak, Ámón fiának, Júda királyának az idejében. ²

Elsöprök, mindent elsöprök a föld színéről! – így szól az ÚR.

³

Elsöprök embert és állatot, elsöpröm az ég madarait és a tenger halait, mindent, ami bűnre csábít, a bűnösökkel együtt, kiirtom az embert a föld színéről! – így szól az ÚR.

⁴ Kinyújtom kezemet Júda és Jeruzsálem minden lakója ellen. Kiirtom erről a helyről Baalt, hogy nyoma se maradjon, tisztelőinek és papjainak még a neve is feledésbe megy. ⁵

Kiirtom azokat, akik leborulnak a háztetőkön az ég serege előtt, azokat is, akik leborulnak az ÚR előtt, és esküsznek rá, de esküsznek Molokra is;

⁶ és azokat is, akik elfordultak az ÚRtól, nem keresik az URat, és nem törődnek vele. ⁷

Csend legyen az én Uram, az ÚR előtt! Mert közel van az ÚR napja, amikor áldozati lakomát rendez az ÚR, és megszenteli azokat, akiket meghívott.

⁸ Az ÚR áldozatának napján ez történik: megbüntetem a főurakat, a király fiait és mindazokat, akik idegen ruhába öltözködnek. ⁹ Azon a napon megbüntetem mindazokat, akik átugrálnak a küszöbön, akik megtöltik uralkodójuk palotáját erőszakkal és csalással. ¹⁰ Azon a napon – így szól az ÚR – kiáltás hangzik a Hal-kapu felől, jajgatás az Újvárosból, nagy robaj a halmokról. ¹¹ Jajgassatok, akik a völgyben laktok, mert mindenestül elpusztul a kalmárok népe, kiirtják azokat, akik ezüstöt méricskélnek. ¹² Akkor majd lámpással kutatom át Jeruzsálemet, és megbüntetem azokat, akik csak heverésznek, mint seprején a bor, és ezt gondolják magukban: Nem tesz az ÚR sem jót, sem rosszat! ¹³ Gazdagságuk prédára jut, házaik pedig elpusztulnak. Ha építenek is házakat, nem laknak bennük, ha telepítenek is szőlőket, nem isszák azok borát. ¹⁴ Közel van az ÚR nagy napja, közel van, nagyon hamar eljön. Keserves hang hallatszik az ÚR napján, kiáltozik akkor még a hős is! ¹⁵ Harag napja lesz az a nap, nyomorúság és ínség napja, pusztítás és pusztulás napja, sötétség és ború napja, felhő és homály napja, ¹⁶ kürtszó és riadó napja a megerősített városok és a büszke bástyák ellen! ¹⁷ Rémületbe ejtem az embereket, botorkálnak, mint a vakok, mert vétkeztek az ÚR ellen. Kiömlik a vérük, mintha por lenne, és a belük, mint a szemét. ¹⁸ Sem ezüstjük, sem aranyuk nem mentheti meg őket az ÚR haragjának napján, amikor felindulásának tüzében elpusztítja az egész földet. Bizony, egyszer csak véget vet a föld összes lakójának!

Zofóniás 2

¹ Térj magadhoz, szállj magadba, te, szemérmetlen nép, ² mielőtt bekövetkezik az ítélet, mielőtt rátok tör az ÚR izzó haragja, mielőtt rátok tör az ÚR haragjának napja! Mert oly gyorsan jön az a nap, ahogyan a pelyva száll! ³ Keressétek az URat mind, akik alázatosan éltek a földön, és teljesítitek a törvényeit! Törekedjetek az igazságra, törekedjetek az alázatra, talán oltalmat találtok az ÚR haragjának napján! ⁴

Bizony, elhagyatott lesz Gáza, Askelón pedig pusztaság! Az asdódiakat fényes nappal hajtják el, az ekróniaknak írmagjuk sem marad.

⁵

Jaj a tengerpart lakóinak, a Krétából származó népnek! Így szól rólatok az ÚR igéje: Kánaán, filiszteusok földje, elpusztítalak, lakatlan leszel!

⁶ Pásztorok legeltető helye és juhok karámja lesz a tengerpart. ⁷ Ez a vidék Júda házának maradékáé lesz, ők legeltetnek majd rajta, és Askelón házaiban heverésznek esténként, mert gondot visel róluk Istenük, az ÚR, és jóra fordítja sorsukat. ⁸ Hallottam Móáb gyalázkodását és Ammón fiainak káromló szavait, amelyekkel gyalázták népemet, és területének rovására terjeszkedtek. ⁹ Ezért életemre mondom – így szól a Seregek URa, Izráel Istene –, hogy úgy jár Móáb, mint Sodoma, Ammón fiai pedig, mint Gomora. Csalános terület lesz, sós gödör és pusztaság örökre. Kifosztja őket népem maradéka, és birtokukat elfoglalja megmaradt népem. ¹⁰ Így járnak gőgjük miatt, mert gyalázkodtak, és terjeszkedtek a Seregek URa népének rovására. ¹¹ Félelmetes dolgokat tesz majd velük az ÚR, semmivé teszi a föld minden istenét. Akkor majd előtte borulnak le mindenütt az emberek, még a szigeteken lakó népek is. ¹² Titeket is, etiópok, az ÚR kardja sebez halálra! ¹³ Kinyújtja kezét észak felé, és elpusztítja Asszíriát. Ninivét pusztasággá teszi, kiszikkadt pusztává. ¹⁴ Csordákban lepi majd el mindenféle állat. Pelikán és bagoly is tanyázik az oszlopokon, hangosan rikoltoz az ablakokban. Omladék borítja a küszöböket, leválik a cédrusburkolat. ¹⁵ Ez lesz a vigadozó városból, amely biztonságban élt, és ezt gondolta magában: Nincs több olyan, mint én! Milyen pusztává lesz: vadak tanyájává! Aki csak arra jár, fölszisszen, és kezével legyint.

Zsoltárok 139

¹ A karmesternek: Dávid zsoltára. URam, te megvizsgálsz és ismersz engem. ² Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat. ³ Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra. ⁴ Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam. ⁵ Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod. ⁶ Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni. ⁷ Hova menjek lelked elől? Orcád elől hova fussak? ⁸ Ha a mennybe szállnék, ott vagy, ha a holtak hazájában feküdnék le, te ott is jelen vagy. ⁹ Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék, ¹⁰ kezed ott is elérne, jobbod megragadna engem. ¹¹ Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és éjszakává lesz körülöttem a világosság: ¹² a sötétség nem lenne elég sötét neked, az éjszaka világos lenne, mint a nappal, a sötétség pedig olyan, mint a világosság. ¹³ Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. ¹⁴ Magasztallak téged, mert félelmetes vagy és csodálatos; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. ¹⁵ Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna. ¹⁶ Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük. ¹⁷ Mily drágák nekem szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma! ¹⁸ Számolgatom, de több a homokszemeknél, és a végén is csak nálad vagyok. ¹⁹ Bár megölnéd, Istenem, a bűnöst, és távoznának tőlem a vérontó emberek! ²⁰ Akik csalárdul beszélnek rólad, ellenségeid, hazugul mondják ki nevedet. ²¹ Ne gyűlöljem-e gyűlölőidet, URam? Ne utáljam-e támadóidat? ²² Határtalan gyűlölettel gyűlölöm őket, hiszen nekem is ellenségeimmé lettek. ²³ Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! ²⁴ Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!

Olvasd el a Zofóniás próféta könyvéhez írt bevezetőt!
Megfigyelés: Jelöld meg az ismétlődő szavakat, kifejezéseket! Gyűjtsd össze az ÚR napja szinonimáit!
Megfigyelés: Mi Isten indoka arra nézve, hogy elpusztítja népét?
Következtetés+Megfigyelés: Miért pont Jósiás idejében történik meg mindez? Nézz utána, mit tudunk meg Jósiásról! (2Kir 22,23)
Megfigyelés: 2,4-15. Keresd meg a városállamokat a térképen! Mit figyelhetsz meg?
Megfigyelés: Milyen pozitív kifejezések szerepelnek a könyvben?