713. nap

Példabeszédek 27

11 Légy bölcs, fiam, és vidíts fel engem, hogy megfelelhessek annak, aki gyaláz. 12 Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják. 13 Vedd el ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért! 14 Aki kora reggel nagy hangon áldja felebarátját, átoknak veszik azt tőle. 15 A záporeső idején csepegő háztető és a zsémbes asszony egyformák: 16 aki feltartóztatja, szelet tartóztat fel, és jobbjával olajat fog meg. 17 Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat. 18 Aki a fügefát gondozza, az eszi a gyümölcsét, és aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik. 19 Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember. 20 Amilyen telhetetlen a halál és az enyészet helye, éppoly telhetetlen az emberi szem. 21 Ami az ezüstnek az olvasztótégely és az aranynak az olvasztókemence, az az embernek a jó hírneve. 22 Ha apróra töröd is a bolondot mozsárban, mozsártörővel, akkor sem megy ki belőle a bolondság. 23 Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal, 24 mert a kincs nem marad meg örökké, sem az ékszer nemzedékről nemzedékre! 25 Amikor behordják a szénát, és a fű kizöldül újra, mikor begyűjtik a hegyekről a takarmányt, 26 akkor a bárányokért ruhát, a kecskékért mezőt vehetsz; 27 és lesz elég kecsketejed eledelre, házad népe eledelére és szolgálóid megélhetésére.

Zsoltárok 130

1 Zarándokének. A mélységből kiáltok hozzád, URam! 2 Uram, halld meg szavamat, füled legyen figyelmes könyörgő szavamra! 3 Ha a bűnöket számon tartod, URam, Uram, ki marad meg akkor? 4 De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged. 5 Várom az URat, várja a lelkem, és bízom ígéretében. 6 Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt. 7 Bízzál, Izráel, az ÚRban, mert az ÚRnál van a kegyelem, és gazdag ő, meg tud váltani. 8 Meg is váltja Izráelt minden bűnéből.

Zsoltárok 131

1 Zarándokének. Dávidé. URam, nem fuvalkodik fel a szívem, nem kevély a tekintetem. Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem. 2 Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét. Mint a gyermek, olyan most a lelkem. 3 Bízzál, Izráel, az ÚRban most és mindörökké!